"Menjenek csak el az amerikaiakhoz, náluk biztos még úszómedence is van... " - igazít el minket a luxus feltételezett rangsorát illetően a Deutsche Schule Budapest egyik vezetője, és nem is téved: Nagykovácsiban valóban 25 méteres, feszített víztükrű, fedett uszoda áll a diákok rendelkezésére, és mellette még sok egyéb, Magyarországon különlegesnek számító "facility". Villanynarancs "Reformpedagógia? Dehogy, semmi ilyesmit nem csinálunk" - nézett gyanakodva Serge Psaume, a Gustav Eiffelről elnevezett francia iskola, a Lycée Francais de Budapest igazgatója, mintha azt kérdeztük volna tőle, szoktak-e lézeres "chippendale show"-t szervezni a máriaremetei apácáknak, de magyar segítője azonnal kapcsolt: "Hát persze. Csak a franciák nem ismerik ezt a kifejezést. Náluk egyszerűen így oktatnak. " Mármint gyerekcentrikusan, egyénre szabottan, képességfejlesztésre koncentrálva, csoportokban, és még sorolhatnánk a varázsszavakat, amiktől sok magyar pedagógusnak összeszorul a gyomra. Deutsche schule budapest tanárok oltása. Tanulságos átfutni az American International School of Budapest tanrendjét: például az Arts nevű fejezetét, amit a magyar iskolákban egy-egy ványadt rajz- és énekóra fed le.
A legritkább eset a "színmagyar" újpesti munkásgyerek, aki szociális alapú ösztöndíjjal kerül hozzájuk - ez kizárólag a német iskolában fordulhat elő, de ott is meglehetősen ritka. Deutsche schule budapest tanárok kötelező. A magyarok közül főleg a gazdasági elit tagjai adják gyereküket nyugati gimnáziumba, hogy anyanyelvi francia- vagy angoltudást biztosítsanak nekik, a miniszterelnök nevelt lánya mellett például az egyik volt jegybankelnök gyerekei is a franciáknál nevelkedtek. Az iskolákba való bejutást természetesen erősen meghatározza a család anyagi helyzete, bár mindhárom intézmény szívesen hangsúlyozza felvételijük komolyságát. A tandíj összege nagyon eltérő: a németeknél körülbelül 700 ezer forint egy évre (magyar állampolgároknak csak 400 ezer forint), a franciáknál 1 millió forint (magyaroknak 900 ezer), míg a legdrágább iskola, az amerikai 3 millió fölötti összeget kér tanulóitól. Tegyük hozzá, hogy a franciáknál és a németeknél a saját állampolgárok tandíja is kedvezményes, a külföldieknek ennél is többet kell leperkálniuk, az amerikaiak viszont egységes mércét alkalmaznak.
Ráadásul az iskola elmagyarosodóban van, a magyarok aránya már 50 százalék fölé ment. EQUITONE-díjban részesültünk | BH Építész Iroda. A franciák ellenben szigorúan őrzik az egynyelvű és hangsúlyozottan világi francia gimnázium hagyományát, mely külföldiekből is főleg a frankofón kanadaiakat, svájciakat és észak-afrikaiakat várja. Ezzel ellentétben az amerikaiak iskolája maga a megvalósult multikulturalitás: itt a legkevesebb a magyar (alig tíz százalék), de amerikai is csak húsz százalék van, a többi diák 45 különböző népből származik (izraeliek, spanyolok, kanadaiak, dél-koreaiak, britek) - az amerikai "feeling" mégis nagyon erős. Jellemző módon az európaiak hivatalos eszközökkel igyekeznek küzdeni a környezet asszimiláló hatása ellen. Iskoláik központi irányítású nemzeti hálózatba szerveződnek, hazai tanrendeket alkalmaznak, és hat év után kötelezően hazarendelik a tanárokat, mielőtt nagyon gyökeret vernének a fogadó országban, fenntartva az illúziót, hogy iskolájuk semmiben nem különbözik egy átlagos düsseldorfi vagy lyoni gimnáziumtól - ami a keletre települt "expat"-eknek nagyon fontos.
Zenei és kreatív kínálatunk kerámia furulya zongora gitár szaxofon Válogatott, már sok éve velünk együttműködő tanárok tartják az órákat. A titkárság szívesen ad további információt, valamint megadja a tanárok elérhetőségét. Ezek az órák külön díjazás ellenében vehetők igénybe.
A sportcentrikusságot le sem lehetne tagadni, a campuson ugyanis kivilágítható szabadtéri kosár-, baseball-, tenisz-, foci- és atlétikai pálya várja a diákokat. Búcsú Goethétől Más nemzeti klisék kevésbé érvényesülnek. Deutsche schule budapest tanárok egyesülete. A legnyitottabb iskolát a szigorú németek tartják fenn, hozzájuk bárki besétálhat, míg az amerikaiaknál le kell adni a személyit, a franciák pedig egyenesen kitiltják a szülőket, igaz, ez elmondásuk szerint otthon, Franciaországban is így szokás. Meglepő a viszony a hagyományos kultúrkincshez: az európaiak olyan sikeresen tértek át a reformista képességfejlesztésre, hogy a könyvtáraikban már nem találni tekintélyt parancsoló Goethe- és Voltaire-sorozatokat, csak "lightos" szöveggyűjteményeket, az amerikaiak viszont jelentős tudományos és irodalmi anyagot gyűjtöttek össze. Nagy különbségeket mutat az egyes sulik nemzeti jellege is. A németek eredetileg is bikulturális iskolaként jöttek létre a rendszerváltozás után, vagyis önálló magyar águk van, magyar osztályokkal, és csak az utolsó két évfolyamban kerülnek össze a magyar és német diákok.