Ez a tengerszem egy kicsit más Forrás: Tóth Judit A XV. századtól a Megyer-hegyen ugyanis malomkőbánya működött, annak nyomát őrzi a képződmény. Évente 350-400 malomkő készült az itteni kőtömbökből, amelyeket kézi erővel bányásztak ki. Az évszázadok alatt a bánya ürege egyre mélyebb lett, és a magas kőfalakkal határolt bányaudvart idővel a csapadékvíz töltötte ki, és hozta létre ily módon a gyönyörű tavat. A kőfalak magassága néhol a hetven métert is eléri, a tó átlagos mélysége 6, 5 méter. Sárospataktól a Malomkő-tanösvény vezet fel idáig, de egy rövidebb, bár kissé meredek útvonalon a Sátoraljaújhelyhez tartozó Károlyfalva felől is megközelíthető, a piros jelzésen. Zebegény, Börzsöny A Dunakanyar egyik legszebb települése Budapestről könnyedén megközelíthető, és a faluból egy lépéssel máris a Börzsöny erdeiben lehetünk. BÜKKI MAGAZIN – Fedezd fel Észak-Magyarország legszebb tájait!. Ha a fővárosból vonattal jövünk, leszállhatunk Nagymaroson, és onnan egy 8 km-es túrával juthatunk át Zebegénybe. Útközben érintjük a Remete-barlangot, ahonnan az egyik legszebb panorámát élvezhetjük.
A Bélkő-hegy oldalában 1963-ig folyt két mészkőbánya tölcséres művelése, ekkorra azonban a bányafal veszélyessé vált, ezért a termelést a hegygerinc tetején folytatták. A messziről is látható lépcsőket tehát kézzel, vájárok munkája alakította ilyen formájúvá. A felső kőbánya 2000-ig, a Bélapátfalvi Cementgyár bezárásáig üzemelt. Ezalatt gyakorlatilag legyalulták a Bélkő-hegy tetejét, számítások szerint ma 7 millió köbméter hiányzik a hegyből. Bél kő kilátó angolul. Az égetett mész gyártása 1998-ben, míg a cementgyártás 2000 évben fejeződött be. A bánya bezárására a tájrendezés után 2003-ban került sor. A négy helyrajzi számon lévő bányatelek egy része az un. dél-nyugati orom már 1984-től a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozott. A művelés alatt állt két bánya telek, valamint a harmadik telek 2003-ban kerültek a Bükki Nemzeti Park tulajdonába és 2008 elején miniszteri rendelettel védetté lettek nyilvánítva a hegy 550 méter feletti "sapkáját". A hegy eredeti, bár lapos csúcsa áldozatul esett a cementgyártásnak, azonban egyik épen maradt ormáról fantasztikus panorámában lehet része a túrázóknak.
A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett "kövek vonulatának" meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén. A hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja. A hegy lábánál közel ezer esztendeje meghúzódó Bélháromkúti Ciszterci Apátság parkolójától indul a Bél-kő csúcsáig tartó, mintegy 6 km-es tanösvény. A 7 állomásra felfűzött tanösvény bejárásához 1, 5-2, 5 óra szükséges. Újra látogatható a Bél-kői kilátó, miután kijavították a megrongálódott korlátot. A tanösvény a ciszterci apátság épületétől indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. A hegytetőről minden évszakban megcsodálhatjuk legnagyobb hazai varjúfélénk, a holló különböző mozgásformáit, melyek közül a télvégi, műrepülőket megszégyenítő nászrepülés a legfeltűnőbb.