Timothy Garton Ash szerint messzire kell visszamennünk, hogy találjunk egy olyan időszakot, amikor magyar vezető ennyire fontos volt az európai történelemben. "Orbán Viktor azzal nyer választásokat, hogy azt mondja, állítsuk meg Brüsszelt. Folyamatosan az Európai Unió ellen kampányol, ugyanakkor európai adófizetők milliárdjai áramolnak hozzá. A hatékony válasz kulcsa abban van, hogy meg kellene teremteni az értékek Európája és a pénz Európája közötti kapcsolatot. Magyarországon miért csak megbezetéssel lehet "sikeresen" kampányolni?. Ez az, amit eddig az Európai Unió még nem tett meg"- mondta el az Euronewsnak adott interjújában az Oxfordi Egyetem történész-professzora. Timothy Garton Ash felháborítónak tartja, hogy még mindig több milliárd eurónyi uniós támogatást kap egy olyan tagállam, amely véleménye szerint már nem demokrácia, lerombolta a médiaszabadságot és felháborítóan idegengyűlölő propagandát folytat. Úgy látja, Orbán Viktor illiberalizmusa veszélyt jelent Európára és messzire kell visszamennünk, hogy találjunk egy olyan időszakot, amikor magyar vezető ennyire fontos volt az európai történelemben.
Ott volt a britek őszinte hülyesége, ők azt mondták, hogy nagyobb szuverenitást akarnak, és kiléptek az Európai Unióból. És ott van Orbán Viktor Magyarországának becstelen okossága. Ő nagyobb szuverenitásról beszél, de az előnyök miatt az EU-ban marad. Tehát bizonyos értelemben a britek hülyesége és az, hogy kiléptek az unióból, őszintébb volt – vélte Timothy Garton Ash. A történész szóbahozta a német kancellári tisztségről hamarosan leköszönő Angela Merkelt is. Szerinte a történelemkönyvekben egy egész fejezet szól majd róla, nem csak egy oldal, bár a mérleg vegyes lesz. Ő a valaha volt legjobb Németországot személyesíti meg, polgári, mérsékelt, liberális, nőies, mind pozitív értelemben – a tudós szerint. De a bűnei között sok a mulasztás, kezdve azzal, hogy nem sikerült határozottan reagálnia az euróövezeti válságra. Reformok maradtak el belföldön és külföldön. Hiányzott a hatékony európai külpolitika – sorolta a történész, hozzátéve azt is, hogy szerinte Angela Merkel tehet arról is, hogy "drasztikusan leépültek" az európai értékek hazánkban.
- fogalmazott az MTI szerint.
Szereplők [ szerkesztés] Szereplő Színész Regős Bendegúz Olvasztó Imre Banya, a bakter anyósa Horváth Teri Szabó Sándor, a bakter Koltai Róbert Toppancs Miska, a Patás Haumann Péter Buga Jóska Csákányi László Csámpás Rozi Pécsi Ildikó Koncz bácsi Bánhidi László Piócás ember Szilágyi István Bendegúz anyja Molnár Piroska Csendőr I. Farkas Antal Csendőr II. Harsányi Gábor Suszter Zách János Marhakereskedő Gyulai Károly Érdekességek [ szerkesztés] Bendegúz szereposztása így zajlott: a rendező elment egy intézetbe, és ott válogatott. A feladat a következő volt: aki fenékbe meri rúgni, az lesz Bendegúz. Ezt csak Olvasztó Imre merte megtenni. A bakterházat úgy döntötték össze a végén, hogy köteleket kötöttek a házhoz, aztán traktorokkal széthúzták. A bakter szerepét eredetileg Bencze Ferenc játszotta volna, ő azonban betegség miatt nem vállalta el, így az utolsó pillanatban kapta meg Koltai Róbert. [3] Az utolsó jelenet forgatását kétszer kellett felvenni, mert Bendegúz nem merte megdobni a felnőtteket a gombócokkal, ezért másnap vették fel a jelenetet, de a gombócokat az előző napi forgatásról fagyasztva hozták a forgatásra.
FANSHOP Indul a bakterház A filmet egy Szalkszentmárton és Dunavecse közötti kis falu, Csabony vasútállomásán forgatták, a másik részét pedig Ócsán, a falumúzeumban. ( Sabnock Sanatory) A híres tányérmegfejelés nem volt előre eltervezve, csak az anyai pofon. Ez később mégis benn maradt a filmbe, mert a rendezőnek nagyon tetszett a jelenet. ( harnas1207) A gombócdobálós jelenetnél a gombócok már előző nap elkészültek, így fagyasztóba tették őket. A forgatásnál még nem olvadtak ki, és mikor Olvasztó Imre eltalálta Koltai arcát a szeme megsérült. Ez a jelenet a filmben benn is maradt, Koltai fájdalmában kimenekül a helyiségből. ( harnas1207) Koltai Róbert az utolsó percben kapta meg a bakter szerepét, mivel az eredeti jelölt Bencze Ferenc betegség miatt nem vállalta. ( harnas1207) A bakterházat a film végén elég egyszerű módszerekkel rombolták le: köteleket erősítettek a házhoz és traktorokkal húzatták szét. ( harnas1207) Témába vágó sorozatok Oszd meg az értékelést!
Cselekmény [ szerkesztés] Nehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetnivalóan rossz csemete sokat tudna róla mesélni. Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg hogy akasztották volna fel kétnapos korában, mert nem lesz belőle becsületes ember, se így, se úgy. Most az anyja elszegődteti a bakterházba, tehénpásztorként szolgálni. A kisfiú a bakterházhoz kerülve szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a büdös banya miatt. A fiú ezért amennyi csínnyel és komiszsággal csak lehet, igyekszik bosszút állni rosszakaróin. A "jó tanácsokat" a szomszéd bakterbódé iszákos vasutasától kapja; egy fuccsba ment lakodalom, egy átvágott marhakereskedő, éléskamrafosztás követi egymást. A végén, a bakterháznál még egy halott kísértet is tiszteletét teszi. A fiú minden furcsa történést memoárba szed, amit tapasztal. A napok múlásával azonban egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy az egész bakterház egy fokkal, talán még annyival se különb, mint ő maga.
Indul a bakterház Szerző Rideg Sándor Ország Magyarország Nyelv magyar Műfaj regény Kiadás Kiadó Szépirodalmi Könyvkiadó (1982) Kiadás dátuma 1943 Média típusa könyv Oldalak száma 160 (1982) ISBN ISBN 9631522512 (1982) Az Indul a bakterház Rideg Sándor első, 1943 -ban megjelent regénye. Első közlése 1939-től a Népszava című folyóiratban folytatásokban történt. A regény alapján készült az azonos című film 1979 -ben. " Jelen munkámat annak idején azért írtam, hogy olvasóimat megajándékozzam a szertelen vidámság és a nevetés örömével. " – Rideg Sándor Szereplők [ szerkesztés] Regős Bendegúz Banya Szabó bakter Toppancs Miska, a patás Buga Jóska Borcsa Konc bácsi Piócás ember Rozi Bendegúz anyja Csendőrök Suszter Marhakereskedő A bakter felesége Szedmák szomszédék Örzse néni Főbb kiadásai [ szerkesztés] Indul a bakterház; Móricz Zsigmond Könyvkiadó, Bp., 1943 Indul a bakterház; Magvető, Bp., 1955 ( Vidám könyvek) Indul a bakterház. Regény; Sós Antikvárium, Bp., 1992 Indul a bakterház. Részlet; Presskontakt, Bp., 2001 ( Falatkönyv) Források [ szerkesztés] Rideg Sándor: Indul a bakterház, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982 ISBN 9631522512 Az Ekultúra ajánlója A regény adatlapja a Molyon Legeza Ilona könyvajánlója Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Indul a bakterház (film)
3. oldal, 1 Cassie_02 >! 2021. március 8., 13:02 Kitudódott, hogy a pap elbújt valahová. Elkezdtük hát keresni a papot mindenfelé. A bakterom a sógorral a padok alatt mászkált, Buga Jóska meg a nászuram az oltár megett tekintett széjjel. Én magam is fölmásztam egy kisebb toronyfélére, de onnan se láttam senkit. A patás kegyetlenül lármázott, hogy a papnak a templomban van a helye. Micsoda disznóság ez, meg ez meg az… 140. oldal, 15. fejezet Cassie_02 >! 2021. március 8., 12:57 Mondom aztán a patásnak, mert a ló sehogy se bírt elindulni: – Jó vóna, ha leszállnának a vendégek, osztán fölváltva húznánk a kocsit. Segíteni köll ennek a lónak, ha már ennyien összegyüttünk. Aszongya a patás: – Az ember nem ló! A ló meg arra való, hogy húzza a kocsit. 137. fejezet
Okostankönyv