A párja volt az, aki kimondta a végszót, ezt nem könnyen tudja feldolgozni az énekes. Féltve őrizte magánéletét a kíváncsi szemek elől Vásáry André, aki hat évig élt boldog párkapcsolatban. A végére azonban teljesen elfáradt a szerelmük, de nehezen jutottak el a lezárásig. Végül André párja volt az, aki kimondta a végső szót. Bár nem könnyű feldolgozni egy ilyen szakítást, ő már új életet is kezdett. Vásáry André Párja | Vásáry André Hat Év Után Szingli Lett. André azonban nem tud ilyen gyorsan váltani. Vásáry André hat év után szingli lett Forrás: FEM3 "A végén nem én mondtam ki, úgyhogy ki lettem dobva. Nekem ez volt az első nagyon hosszú kapcsolatom, ilyenkor nagyon sok minden eszébe jut az embernek. A lakásban is van sok minden, ami közös emlék. Nehéz lezárni egy kapcsolatot, legalábbis nekem. Ő már túl is lépett ezen a történeten, egy új kapcsolatban él most. Gondolom, ha az embert megtalálja az új szerelem, akkor ez természetes, de nekem nem megy ilyen könnyen" – számolt be a fájdalmairól Vásáry André, aki korábban a Sztárban sztárban mutatta meg, hogy milyen sokoldalú.
Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: csütörtök, 2013. szeptember 5. Nézettség: 196 Tetszik 0 megjegyzés | 1 / 0 oldal Vásáry André - Szerencseszombat videoblog
- Az egykori történelem szakos hallgató, vagy a már sikeres énekművész szemével nézi ilyenkor a helyszínt? - Természetesen mindkettő érdekel, a történelmi múlt éppúgy, mint az énekelt dalok keletkezése, eredete is. Ezúttal Mozart, H ä ndel, Bach műveit énekeltem és a karácsony közeledtével az ismert karácsonyi ének, Adolphe Adam Minuit Chrétiens című dala sem maradhatott el, természetesen franciául. A francia közönség álló tapssal honorálta, nemcsak ezt a dalt, hanem a zenekar egész műsorát is. - Hány koncertjük volt összesen? Vásáry André Párja – Zestart. - A zenekar öt koncertet adott különböző templomokban, melyeken a Les petits chanteurs de saint - Thomas d' Aquin gyermekkórus is fellépett, de nekem a magyarországi koncertjeim és egy másik külföldi turné miatt korábban haza kellett térnem. - Úgy tűnik tehát, beindult a külföldi karrierje is. Hol járt még? - Valóban nagyon sűrű volt az elmúlt időszak. Franciaországból hazatérve két nagy koncert következett itthon, majd egy nap múlva már indulhattam tovább Amerikába, ahol egy igen előkelő felkérésnek tettem eleget: a Magyar Amerikai Koalíció karácsonyi ünnepségén léptem fel a Washingtoni Magyar Nagykövetségen.
Orvostudomány. Szerkesztette Módis László. Debrecen, 1972. 237 p. A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának katalógusa. Földrajz. Szerkesztette Barcza Józsefné, Szathmáry Sándorné. Debrecen, 1986. 70 p. Fekete Csaba - Szabó Botond. A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Debrecen) kéziratkatalógusa. Bp. OSZK, 1979. 310 p. A különgyűjtemények közül az Régi magyar nyomtatványaink betűrendes, könyvformátumú, kronológiai és nyomdahelyek szerinti katalógussal is rendelkeznek. Külön katalógusa van a hírlaptárnak, és a Bibliagyűjteménynek is.
Alapításának éve: 1769 3. Az intézmény fenntartója: Tiszántúli Református Egyházkerület (4026 Debrecen, Kálvin tér 17. ) 4. Az intézmény székhelye: 4026 Debrecen, Kálvin tér 16. 5. Az intézmény jogállása: a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. törvény 17. § (1) bekezdése, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. törvény, valamint a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. törvény 4. § szerinti egyházi jogi személy. Nyilvános magánlevéltár. Nyilvános magánlevéltárként történt nyilvántartásba vételének száma: V. C. 5. 6. Az intézmény tevékenységei: A Levéltár alaptevékenysége a maradandó értékű irattári anyag rendszeres átvétele, az egyéb levéltári gyűjtemények felkutatása, gyűjtése, megőrzése, nyilvántartása. A levéltári anyagok rendszerezése, kutatásra alkalmassá tétele, kutató- és ügyfélszolgálat működtetése. 7. 1.
12. A Levéltár és a kerületi gyűjtemények kapcsolata A fenntartó az egyházkerület könyvtárát, levéltárát és múzeumát a kerületi gyűjtemények keretében működteti. A kerületi gyűjteményi igazgató fogja össze a gyűjteményi ágazatok munkáját, és képviseli azokat a Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlésén és az Országos Református Gyűjteményi Tanácsban. A Levéltár igazgatója beszámolási kötelezettséggel tartozik a kerületi gyűjteményi igazgatónak, és az intézmény költségvetését is köteles a gyűjteményi igazgatóval egyeztetni. 13. Az intézmény felügyeleti szerve: a Tiszántúli Református Egyházkerület elnöksége 14. Az intézményre vonatkozó jogszabályok: A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a hatályos állami és egyházi jogszabályokat így elsősorban a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. törvény, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. törvény, valamint a fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Tiszántúli Református Egyházkerület 1557-ben jött létre a debrecen-nagyváradvidéki és szatmárvidéki szuperintendentiák egyesülésével. A magyar reformátusság e legnagyobb területű egyházkerülete 14 egyházmegyét foglalt magába: a beregit, biharit, érmellékit, máramarosit, békésit, debrecenit, szatmárit, szilágyit, szabolcsit, zarándit, nagybányait ugocsait, nagykunságit, középszolnokit. 1821-22-ig ebben annyi változás történt, hogy a zarándi egyházmegye elnéptelenedése miatt megszűnt. Az 1821-22-ben tartott generális konvent a máramarosi és ugocsai egyházmegyéket összevonta, a debrecenit és biharit megosztotta (új: alsószabolcs- hajdúvidéki, illetve nagyszalontai) a szilágyit pedig Erdélynek engedte át. 1909-től a felsőszabolcsi ketté vált. (új: középszabolcsi) Legnagyobb fejlődésen a békés-bánáti egyházmegye ment át, amely területileg is, népességét tekintve is kerületi nagyságúra nőtt. A kerület egységes életének Trianon vetett véget. Területéből és népességéből jutott Csehszlovákiának, Romániának sőt a Szerb-Horvát államalakulatnak is.
A Tiszántúli Református Egyházkerület 1557-ben jött létre a debrecen-nagyváradvidéki és a szatmárvidéki egyházak közös zsinatán. Kezdetben erdélyi tájszemlélettel "tiszáninneninek" (Cistibiscana) hívták, csak az 1646-os szatmári zsinattól kezdve terjedt el a nyugati tájszemléletet tükröző "tiszántúli" (Transtibiscana) elnevezés. A magyar reformátusság akkori legnagyobb egyházkerülete a 18. század elején 14 egyházmegyét foglalt magába (beregi, bihari, érmelléki, békési, máramarosi, nagybányai, szabolcsi, szatmári, szilágyi, ugocsai, nagykunsági, középszolnoki, zarándi, debreceni). A zarándi egyházmegye elnéptelenedése miatt a 18. században megszűnt. Az 1821/1822. évi generális konvent utasítására a máramarosi és ugocsai egyházmegyék összeolvadtak, a debreceni és a bihari különváltak (alsószabolcs-hajdúvidéki, illetve nagyszalontai) a szilágyi pedig az Erdélyi Egyházkerülethez csatlakozott. 1909-ben a felsőszabolcsi egyházmegyéből kivált a középszabolcsi. Legnagyobb fejlődésen a békés-bánáti egyházmegye ment át, amely területileg is, népességét tekintve is kerületi nagyságúra nőtt.