Kleopátra mellett Egyiptom egyik legrejtélyesebb királynje, Nefertiti életét is megismerhetjük jobban. Ugyanis a régeszek egy labirintusszer, ismeretlen sírokat rejt földalatti járatokat tártak fel, valamint egy szokatlan temetkezési tárgyakkal teli koporsót is felfedeztek... Vetítési idpontok: Egyiptom elveszett kincsei: márciusban, minden héten, szombat este kilenckor a National Geographic csatornán! A sorozat premiere: március 13. szombat, 21:00 órakor, a Tutankhamon titkai epizóddal indul.
A régészek Egyiptom egyik legmisztikusabb alkotása, az oroszlántest gízai nagy szfinx mítoszának is utánajárnak. Megtudhatjuk, hogy az állat-istenségek milyen szerepet játszottak az egyiptomi kultúrában. Továbbá, egy kutatócsoport szenzációs leletekre bukkan: ritka mumifikálódott állatokra, valamint olyan szfinx-szobrokra, melyeknek eddig még a létezésérl mit sem sejtettünk. A sorozatban többek között szó lesz még, Egyiptom egyik leghíresebb fáraójáról is, Tutankhamonról. A régészeknek, a modern eszközök segítségével, sikerült bepillantaniuk a háromezer éves múmia kötése alá, és fény derül arra is, hogy annak idején miként készültek a gyermekkirály sírjában talált kivételes szépség kincsek. Természetesen, ha Egyiptomról van szó, akkor Kleopátra sem hiányozhat: ezúttal Kleopátra személyérl és koráról tudhatunk meg új információkat. Kleopátra mellett Egyiptom egyik legrejtélyesebb királynje, Nefertiti életét is megismerhetjük jobban. Ugyanis a régeszek egy labirintusszer, ismeretlen sírokat rejt földalatti járatokat tártak fel, valamint egy szokatlan temetkezési tárgyakkal teli koporsót is felfedeztek... Vetítési idpontok: Egyiptom elveszett kincsei: márciusban, minden héten, szombat este kilenckor a National Geographic csatornán!
A NATIONAL GEOGRAPHIC BEMUTATJA: Egyiptom elveszett kincsei A National Geographic Egyiptom elveszett kincsei cm sorozata bejrja az szak-afrikai orszgot, hogy bemutassa a modern archeolgia legjabb eredmnyeit Ha érdekelnek a piramisok, Kleopátra, Nefertiti, Tutankhamon titkai, akkor ezt ajánljuk szombat estére! Alighanem Egyiptomban rejlik a legtöbb és legkülönlegesebb régészeti lelelet a világon. Az Egyiptom elveszett kincsei dokumentumfilm sorozatban a tudósok a piramisok sötét járataiban kúsznak; ismeretlen, hosszú ideje lezárt sírkamrákat nyitnak fel, és háromezer éves, mégis jó állapotban megmaradt múmiákat vizsgálnak 21. századi eszközökkel. Légy te is szemtanúja, amint napjaink legkiválóbb régészei egy letnt civilizáció titkait kutatják! A sorozatban a tudósok megpróbálnak választ adni a piramisokkal kapcsolatos legizgalmasabb kérdésekre: Miért és mikortól emeltettek maguknak piramisokat az egyiptomi fáraók? Miként lehetett megfelelni a nagyratör uralkodói elvárásoknak?
Egy idő után miért hagyták magukra az ókori egyiptomiak ezeket a nagyszerű építményeket? A régészek Egyiptom egyik legmisztikusabb alkotása, az oroszlántestű gízai nagy szfinx mítoszának is utánajárnak. Megtudhatjuk, hogy az állat-istenségek milyen szerepet játszottak az egyiptomi kultúrában. Továbbá, egy kutatócsoport szenzációs leletekre bukkan: ritka mumifikálódott állatokra, valamint olyan szfinx-szobrokra, melyeknek eddig még a létezéséről mit sem sejtettünk. A sorozatban többek között szó lesz még, Egyiptom egyik leghíresebb fáraójáról is, Tutankhamonról. A régészeknek, a modern eszközök segítségével, sikerült bepillantaniuk a háromezer éves múmia kötése alá, és fény derül arra is, hogy annak idején miként készültek a gyermekkirály sírjában talált kivételes szépségű kincsek. Természetesen, ha Egyiptomról van szó, akkor Kleopátra sem hiányozhat: ezúttal Kleopátra személyéről és koráról tudhatunk meg új információkat. Kleopátra mellett Egyiptom egyik legrejtélyesebb királynője, Nefertiti életét is megismerhetjük jobban.
Pátzay Pál (1896-1979) készítette az első Wallenberg-emlékművet a világon. A történelem éles kanyarjainak köszönhető, hogy aligha van Magyarországon még egy olyan szobor, amely ilyen kalandos pályát tudhatna magáénak, szimbolikus szinten megismételve ezzel a svéd követségi titkár tragikus sorsát. A háború befejeződése után, 1945 őszén alakult meg a Wallenberg Bizottság, amely azt tűzte ki célul, hogy könyvkiadással és szoborállítással emlékezik meg a svéd diplomata budapesti tevékenységéről. A szobor felállításának helyszínéül a XIII. kerületet, az újlipótvárosi Szent István parkot szemelték ki. Utcakereső.hu - Budapest - Szent István park. A helyszínválasztásban nagy szerepet kapott, hogy a Wallenberg által védett házak itt, a Szent István körút, Szent István park, Pozsonyi út és Pannónia utca által határolt területen álltak. Az emlékmű anyagi költségeit közadakozásból kívánták megvalósítani. Az 1946-ban éppen svédországi emigrációjából hazatelepülő Fischer Annie világhírű zongoraművész hangversenyt adott, melynek bevételeit a Pátzay által készítendő szobor számára ajánlotta fel.
1949 áprilisában tervezték a szobor felavatását, de feltehetően szovjet utasításra az éj leple alatt a szobor elszállításra került. A szakszerűtlen bontás következtében a szobor megsérült, Pátzay a szobor kígyó elemét megtartva újra kiállította a budapesti Képzőművészeti Kiállításon Kígyóölő címmel és Debrecenben a BIOGAL (ma TEVA) gyógyszergyár előtt helyezték el. A szobor egy három méter magas svéd gránit talapzaton állt, melynek szélesebb oldalába van bevésve Wallenberg képmásának féldomborműve. Ezen a gránittalapzaton helyezkedett el a bronzból készül alak, melynek legmagasabb része, a bot, öt méter nyolcvan centiméter magasra nyúlt. Szent istván park budapest. A tulajdonképpeni szobor egy meztelen férfi megfeszülő testét ábrázolja, amint egy hatalmas kígyóval harcol. A kígyót az erő kifejezése érdekében a művész hullámmozgásban ábrázolta, feje a férfifej felé fordul. A férfi egyik keze mellett a lábát is a kígyó törzsére helyezi, az eltaposás aktusát megjelenítve. A jobb oldalon alul elhelyezkedő kígyófejet kompozicionálisan jobb oldalon fent a lecsapni készülő ökölbe szorított kéz egyensúlyozza ki.
Ezt a szobrot már felállítása utáni hajnalban, még felavatása előtt a szovjet hadsereg elszállította. Akárcsak az eredeti szobor, a másolat is a Wallenberg által megmentett emberek és hozzátartozóik adományából épült, a környezetét Rajk László tervezte. A dunai oldalon keskeny kutyafuttató készült, a többi részt kerítések védik.
A hajó körüli homok nemcsak ütéscsillapító, de homokozóként is használható. Az óvódások, kisiskolások szívesen építenek várakat, vagy formákba nyomkodott homokból készítenek "süteményeket". A hintázni kedvelőket rugós és lengős hinták várják. A parkkal szemben a Pozsonyi út és a Hollán Ernő utcával határoltan, középen aszfalt úttal elválasztott a két bekerített játszótér, a kicsik és a kamaszok játszóhelyei. Az egyikben a nagyobbak két egymástól távol lévő magas ponthoz rögzített csúszó pályán "száguldozhatnak", mellette tágas térben ping-pong asztalok. Budapest szent istván park térkép. A másikban a kicsik hintázhatnak, csúszdázhatnak, szaladgálhatnak.