Szinte hihetetlen, de már öt éve a tizennyolc halálos áldozatot követelő veronai buszbalesetnek. A Verona Angyalai nevű nyilvános Facebook-csoport bejegyzése alapján ma este tartják az áldozatok tiszteletére meghirdetett emlékkoncertet. Caramel, Fenyő Iván, Várnagy Andrea, Simonyi Krisztina, Berkes Gabriella, Dorogi Barbara, Nédó Olga, Szűts István, Vadkerti Imre, Pál Dénes, Farkas Laura, Farkas Lili, Hetei Bakó Teodóra, Zolcsák Attila, Gamsz Árpád és a Fasori Református Gyülekezet ifjúsági csoportja is fellép az emlékkoncerten, amelyet Budapesten tartanak a VI. kerületi Eötvös10 Művelődési Házban. Az egész országot megrendítette, amikor 2017. Megújult a NAV honlapja! Ezekkel a funkciókkal találkozhatnak a látogatók - Metropol - Az utca hangja. január 20-án Verona és Velence között az A4-es autópályán a Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulóit, tanárait és hozzátartozókat szállító busz az éjszakai órákban szalagkorlátnak hajtott, majd egy autópályahíd-pillérnek csapódva kigyulladt. A buszon utazók az iskola által szervezett sítúráról tartottak hazafelé. Ötvenhatan voltak a járművön, negyvenhárom gyermek, tizenegy felnőtt és két sofőr.
Újra hidegre vált az időjárás, havazás is lehet A tegnapi szélcsendes, napos időt hidegfront váltja. Hóesés, havas eső és akár viharos széllökések is előfordulhatnak csütörtökön. Északnyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, és szórványosan várható zápor, havas eső, hózápor. Egyes tájakon ónos eső is előfordulhat. A reggeli órákban –2 és 0 fok között alakul a hőmérséklet, délutánra egy kicsit melegszik az idő, a hőmérséklet 3–5 fok között alakul. A délnyugati, majd az északnyugati, nyugati szél főleg az északi országrészben megerősödik, néhol viharossá fokozódik. Ma akár havazás is lehet Fotó: Metropol/MG Ma csak hideget kapunk az időjárástól A hidegfrontra érzékenyek fejfájásra, levertségre, ingerlékenységre számíthatnak. Előfordulhatnak ízületi fájdalmak és reumás panaszok is, de felerősödhetnek az asztmás rohamok is. Így kerüljük el a baleseteket a viharos szél alatt Ne parkoljunk viharos szélben fák alá. Ne menjünk a leszakadt villanyvezetékek közelébe, de jelentsük, ha ilyet látunk.
Tömegformálásában, részletképzéseiben és anyaghasználatában is jelentős műemléki és kulturális értéket képvisel, rendkívül magas építészeti minőségében hordozza a 20. század elején megformált nemzeti szecessziós stílusjegyeket, és ma is Budapest egyik legnagyobb református gyülekezetének élő otthona. A több, mint száz éves templom és parókiaépület belső felújítására utoljára 1981-ben, külső rendbetételére a nyolcvanas évek végén, majd 1991-92-ben került sor, így nemrég ismét szükségessé vált az átfogó felújítás. Ezt hosszas előkészítő munka előzte meg: épületdiagnosztika, üveg-, kő- és festő- valamint sgraffito-restaurátori előkészítés, alpinista felmérés, palavizsgálat, statikai felmérés. A felújítás első szakaszában került sor a három nagy, Róth Miksa-üvegablak restaurálására, a kolumbárium bővítésére és a terasz állagvédelmi munkálataira. 2019-ben és 2020-ban az elektromos felújítási munkálatok is megtörténtek. Új pala került fel az épületre, megújult a harangtorony csúcsdísze, valamint sor került a teljes homlokzatfelújításra és a festőrestaurátori, szilikátrestaurátori (Zsolnay épületdíszek), illetve kőrestaurátori munkákra.
Szerencsére, Asimov törvényei túlmutattak az örökségén, és más szerzők is felhasználták őket tudományos-fantasztikus történeteihez (vagy hogy Asimov munkájáról beszéljünk). Ezenkívül más műfajokban a robotika ezen három törvényét is megemlítették. Használata a tudományos-fantasztikus irodalomban Isaac Asimov robotikai törvényei túlmutattak a tudományos fantasztikumon, a valós élet és a robottervezés területén. Például az "Asimo" robot az Advanced Step in Innovation MObility rövidítése, ugyanakkor tisztelgés Isaac Asimov előtt. Robotolok Nyolc évvel a robotika törvényeinek közzététele után, 1950-ben Asimov történetgyűjteményt adott ki egy munkájában, amelyet Robotolok. Ebben a munkában azt találjuk konfliktusok, dilemmák és paradoxonok halmaza, amelyeket e törvények értelmezése befolyásol, kétértelmű és / vagy összetett helyzetekben. Nulla törvény A robotika három törvénye után jött a Zérótörvény, amelyet szintén Asimov javasolt. Könyv: Én, a robot (Isaac Asimov). Ez a törvény az első törvény általánosítása (beleértve a továbbfejlesztését is), és ezt kimondja egy robot nem károsíthatja az emberiséget, és nem engedheti meg, hogy tétlenség miatt bármilyen kárt szenvedjen.
Vagyis már nem csak egyes számban utal az "emberre", hanem általában az emberiségre. A mesterséges intelligencia kora Tagadhatatlan, hogy a mesterséges intelligencia, valamint az új technológiák és a robotika egyre inkább növekszik. Emlékezzünk arra, hogy a mesterséges intelligencia (AI) az az intelligencia, amelyet gépek hajtanak végre. Az intelligens gép olyan, amely képes érzékelni a környezetet és kialakítani a cselekvéseket vagy a "viselkedéseket" amelyek növelik a siker esélyét valamilyen célkitűzés, cél vagy feladat vonatkozásában. A robotika 3 törvénye, magyarázat - Pszichológia - 2022. Így ez a fajta intelligencia az életünkbe egyre jobban belemerülő valóság része. Másrészt a "mesterséges intelligencia" kifejezést olyan gépekre is alkalmazzák, amelyek utánozzák az ember kognitív funkcióit. E funkciók között megtaláljuk a problémák megoldásának képességét, a gondolkodás, a gondolkodás, a döntés, a tanulás képességét...
A törvényekkel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy ha a fentiek közül kettő ellentmond egymásnak, akkor a robotnak az alacsonyabb sorszámú törvény szerint kell cselekednie. Pl. : a robot köteles emberéletet menteni a saját épsége árán is. A nulladik törvény jelentősége éppen a sorszámában rejlik. Mivel a nulladik a legkisebb sorszám, a törvény megengedi egy robotnak, hogy ártson egy emberi lénynek, ha az az emberiség javát szolgálja. Egy nagyon egyszerű példával élve: bármilyen eszközzel (akár erőszakkal vagy gyilkossággal) elmozdíthat egy véreskezű diktátort a pozíciójából. Ez így elmondva egész jól hangozna, de a törtvénynek sajnos más értelmezése is van Asimov regényeiben... Hogyan jelenik meg Asimov műveiben? R. Giskard Reventlov az első robot, akiben a nulladik törvény megfogalmazódik. Mit jelent a robotika nulladik törvénye Asimovnál?. Soha, senki nem programozta belé (ellentétben a másik hárommal), hanem magától alkotta meg, valószínűleg az ellentmondásos helyzetek feloldására. (Pl. : ha egy életveszélyes helyzetben nem tud mindenkit megmenteni, akkor kit mentsen meg? )
Az viszont biztos, hogy mielőtt megszülettek volna, a legtöbb robotos történet arról szólt, hogy a gépember Frankenstein szörnyéhez hasonlóan rátámadt alkotójára. A törvények a gyakorlatban Ha a törvények nem okoztak volna konfliktust, abból elég unalmas regények születtek volna, és valószínűleg Asimov sem lett volna túl sikeres sci-fi író. Több kiskapu is lehetséges, amiken keresztül a robotok kárt okozhatnak embernek. A legegyszerűbb, ha a robot nem ismeri fel, ki ember, és ki nem. Robotika 3 törvénye 2020. (Akit nem tart embernek, azon átgázolhat, mint egy darab húson. ) A robotok tudtukon kívül is árthatnak egy embernek, ha pl. : számukra ismeretlen anyagot (valójában mérget) kevernek valakinek az ételébe. A törvények azt sem tiltják meg, hogy a robotok más érdekében hazudjanak, ameddig egy embernek ezzel kárt nem okoznak. Ha robotok esetében a hazugság gyanúja felmerül, speciálisan képzett robotpszichológusokra, vagy nagyon ügyes nyomozókra van szükség az igazság kiderítéséhez. És ezzel még csak karcolgattuk Asimov fantáziájának felszínét... Elég-e 3 törvény?
Isaac Asimov, a sci-fi fejedelem már több mint fél évszázada megalkotta a robotika három alaptörvényét, aztán egy egész életművet húzott fel arra, hogy ezen törvények érvényességét, gyakorlati használhatóságát és a bennük rejlő ellentmondásokat a végtelenségig boncolgassa. A tudomány és technika történetében nem egyedülálló jelenség, hogy egy író fantáziája kijelölni látszik a fejlődés irányát – hol jóslatok formájában, ahogyan Verne Gyula úgymond előre látta az autót, a televíziót meg a légkondicionálót, hol költői képekben, ahogyan William Gibson kitalálta a cyberspace-t, amelyen kapva kapott az éppen metaforahiánnyal küzdő techszektor. A robotetikáról folytatott diskurzus azonban hosszú évtizedeken át megmaradt a fikció szintjén, ahogy biokémia-professzor létére Asimov is megmaradt az első számú, leggyakrabban hivatkozott autoritásnak, hiszen amíg nem létezik valódi mesterséges intelligencia, vagyis nem léteznek valódi robotok, a robotetika valóban közelebb áll a sci-fihez, mint a valósághoz.