A Szabadság az amerikai nagyregény ( great American novel) műfajába tartozik, melynek legfőbb jellemzője, hogy teljes keresztmetszetet ad az adott kor, ebben az esetben a jelen amerikai társadalmáról. A regény főszereplője egy középosztálybeli, középkorú házaspár, a sztori pedig házasságuk teljes történetének alapos elemzése, külső és belső szempontok alapján. Középpontban azok a csalódások és kompromisszumok állnak, amelyeket vállalni kell a túlélés érdekében, mire az ember eljut odáig, hogy gyermekeit szárnyaikra bocsássa. Évek Után Járó Szabadság – Jár Szabadság A Táppénz Után?. Franzen kritikusan, ám egyben megértéssel szemléli a kortárs amerikai társadalmat. A könyvet olvasva pontosan tudjuk, megvan a véleménye a demokratákról és a republikánusokról egyaránt. A regény végigvezet bennünket a huszadik század második felén és a huszonegyedik elején, egészen az Obama megválasztását közvetlenül megelőző hónapokig. Az időszakot a Berglund házaspár, barátaik, gyermekeik, szomszédaik, kollégáik történetén keresztül ismerjük meg, amelyben van szeretet és szeretetre való képtelenség, depresszió és kapuzárási pánik éppúgy, mint idealizmus és az azt kihasználó nagypolitika.
A Berglund házaspár hagyományos, kisvárosi életet él, az 'amerikai álom' megvalósításának szentelik magukat, jó iskolába járnak és hasonlóan jó iskolába járatják gyermekeiket, sikereik értékmérője társadalmi előrejutásuk, ugyanakkor mindennapjaik belesüppednek a rutin unalmába. A Született feleségek lelkes nézői jól ismerik a kertvárosi feleséggel szembeni hagyományos elvárásokat, meg azt a rengeteg alakoskodást és sekélyességet, ami ezt az életformát jellemzi. Ugyanakkor a néző azt is tudja, a látszat rengeteg feszültséget, emberi drámát takar. Ezt a világot teszi a nagyító alá a Szabadság is. Jonathan Franzen A regény címválasztása kérdésfeltevésként is értelmezhető. Szabadság kiadása gyes, illetve táppénz letelte után megváltozott napi munkaidő esetén - Adózóna.hu. A szabadság az amerikai társadalom deklarált alapértéke, amelynek azonban komoly korlátai vannak, bár az amerikaiak nagy része ezzel nem hajlandó szembenézni. Azok, akik ismerik az USA társadalmát, tudják, sok szempontból nagyon korlátozott, konzervatív és szokásokra épül. A valódi szabadságnak a középosztály szintjén már nem sok tere van benne.
A szabadság épp a regényben vizsgált korszak utolsó éveiben, az ikertornyok elleni támadás utáni időszakban még inkább megkérdőjeleződött, részben háttérbe szorult. A kérdés tehát az, meddig tart a személyes szabadság, meddig elfogadható egy közösség számára a lázadás, és melyik az a pont, amelytől már dekadenciának, abnormalitásnak tekinthető. Az is megfogalmazódik, hogy hol vannak az eleve elrendeltség határai, meddig szegülhet szembe valaki saját örökségével, eredeti társadalmi kereteivel. A kételyek megfogalmazásában a szerző legfontosabb eszköze a kritikus szemléletű rockzenész, Richard Katz – tekinthetjük akár Franzen alteregójának is –, akinek művészi pályáján későn, ám robbanásszerűen érkezik el a siker. Ha a fentiek alapján az olvasó úgy gondolná, ezt a témát bő ötszáz oldalon kifejteni vagy egy rettenetesen unalmas könyvben, vagy egy rózsaszín női regényben lehet – nagyon téved. Franzen nem véletlenül vált olyan sikeressé, amilyenné előző regénye tette. (A The Corrections magyar kiadása már szerepel az Európa terveiben. Szabadság évek utan. )
Az is igaz, hogy nem a magyar emberekért szeretek magyar lenni. Az emberek mindenfélék mindenütt, ez nem befolyásol. Szerelmes csak magyar lányba tudtam lenni, nem voltam kíváncsi másra. A barátaim mind magyarok. Bár értékelem más nyelv sajátosságait és szépségeit, a magyar nyelv nekem csoda. Magyar mesékkel, a magyar jelképiséggel foglalkoztam szinte egész felnőtt életemben. Magyar népzene hat rám a legmélyebben, magyar versek csalnak könnyet a szemembe. Tiszta forrás mindez a számomra. Egy szóba összefoglalva: identitásom az otthonosságot jelenti. Benne van ez is a nyelvünkben: hon, haza. De nem vagyok busa magyar. Az egész világ lenyűgöz, és távoli bajok is megkeserítik az életemet. Elhunyt Jankovics Marcell – Várszegi Asztrik: Munkássága a felnőttben élő gyerekeknek szólt | Magyar Kurír - katolikus hírportál. (Napút, 2020, 1. 84. ) (Napút, 2006. 4. 99-103. ) (Napút, 2010. 10. 150-152. ) Utoljára Jankovics Marcell kapta az életművet elismerő Napút-díjat. 2020 szeptemberében háza kertjében vette át az egyedi oklevélből és éremből álló elismerést. Az eseményről videófelvétel született: Öt éve lakásában hetvenperces beszélgetést készítettünk vele "Ha mondom"-rovatunkban: Illusztráció: In memoriam J. M. (fh.
Jankovics Marcell rajzfilmrendező, író Lékiratok című önéletrajzának 2008-as bezúzása után a kötet némileg átdolgozott változata jelentet meg az Ünnepi Könyvhétre. "Amikor a Lékiratok először megjelent, a Pannónia Filmvállalat egyik pártállami igazgatója beperelt, mert olyasmit állítottam róla, amit nem tudtam bizonyítani" – idézte fel Steinert Ágota, a kötet szerkesztőjének kérdésére a könyvhét Vörösmarty téri színpadán tartott vasárnapi kötetbemutatón a szerző. Jankovics Marcell hozzátette: a Lékiratokat ekkor bezúzták, így az új kiadásból a kifogásolt tizenkét sort ki kellett hagyni, de más, apróbb változtatásokat, pontosításokat is végzett a szövegen. Index - Kultúr - Jankovics felcsatolja a szárnyát, fogja az újabb 15 milliót és elrepül. A Lékiratok "ifjúságom, gyermekkorom eseménydús részeit dolgozza fel születésemtől kezdve a Pannonia Filmstúdióba való felvételemig, azaz életem első tizenkilenc évét" – jegyezte meg. A kötet címére utalva szerző hangsúlyozta: az nem pejoratív akar lenni, a lék azonban mégis feltételez "egy jégpáncélt, amelyet próbáltam a rosszak fölé húzni".
(Dr. Jankovics Marcell/Méry János/Felvidé) Forrás: Tovább a cikkre »
Héphaisztosz magja a földre hullott, és a földanyát termékenyítette meg. Az így született fiút, Erikhtonioszt a történtek ellenére Athéné örökbe fogadta. Erikhtoniosz torzszülött volt, mint az apja, lába helyén kígyófarok tekeredett. Valójában ő is naptári jelkép. A Kossal kezdődő állatövet, illetve a csillagászati évet jelképezte (ezért mondták rá, hogy Athéné nevelt fia), mint a kelták kosfejű kígyója, az egyiptomi urobórosz kígyó és a szibériai sámándobok égábráit keretező kígyóminta. Egy hagyomány szerint a szűz Athéné mégiscsak szült egy fiat Héphaisztosznak, méghozzá Apollón nevűt! Naptári jelkép ez is: a tavaszi és őszi napéjegyenlőség védnökeihez illik, hogy a napisten szülei legyenek. Ráadásul Athéné havát 9 hónap választja el a téli napfordulótól, melyet az ókori Európában a Nap születésnapjának tekintettek. Athéné Kos-év úrnői mivoltához illik az is, hogy Héraklészt munkáiban ő gyámolította végig az évkörön. Magyar népmesék / Pelikánmadár. Római hagyomány szerint az év akkori első hónapját Romulus nevezte el apjáról, Marsról.
A történelem tanára, S. Bertalan utánam jött. Megérintette a vállamat. Ő négyszemközt már tegezett: – Fiam, nem is tudod, most kiállottad az érettségit, mert meg merted mondani meggyőződésedet. Egyenesen, becsületesen, fontoskodás nélkül. Érett pedig csak az az ember, aki meggyőződését nyíltan vallja és követi. Kevéssel fogsz az életben találkozni, de ez nem jelent semmit, csak te maradj mindig – érett. A padban ráhajoltam történelmi tankönyvünkre, melyből 1892-ben még hiányzott 1848 története, noha a nagy év eseményeinek 1867-es megoldását negyedszázados fordulón ünnepelnünk kellett… Azóta is mindig meg mertem mondani a meggyőződésemet, ahogy ötven év előtt megtettem. Ma is úgy, mint ezen az érettségimen, keresem azt a könyvet, mely a történetírás magaslatán számolna be 1848-ról… Nincs. Pedig ez a nagy tankönyv nagyon elkelne a nemzetnek, hogy az időkben érett legyen… A 100 perc előző írásában az író első gyerekkori illúzióvesztéséről ír, mely nagy lecke volt számára, és egész életén át elkísérte.