Őszintén szólva az In Horatium után nem hittem, hogy Babits képes normális verset írni. De itt van ez a vers, ami nem is rossz. (a második kedvencem Babitstól) Babits A lírikus epilógja című verset 1903-ban írta és a Levelek Iris koszorújáról (1909) című verseskötetében helyezte el a kiemelt legutolsó helyen. A címben az epilóg (végszó, utószó) szócska utal erre a helyre. A lírikus epilógja szonett, melyben tulajdonképpen Babits beszél. (ha szabad ilyen mondanom) A versben E/1 személyű igealakokat használ, melyekkel azt az érzetet kelti, hogy róla szól az egész vers. Persze nem vitatkozom, mert valóban róla IS szól a vers. Babitsra jellemző módon a címmel eltávolítja magától az érzelmeket (tárgyias líra), vagyis lényegében nem vállal felelősséget értük. Szóval a vers első sorát értelmezhetjük úgy is, hogy mindenki csak saját magáról tud írni. Ebben az esetbe szerepversről beszélhetünk. A vers azt fejezi ki, hogy a lírai én és a világ között nincs összeköttetés. (mindenki egy dióban van bezárva, de ebből nem tudnak kitörni) A lírai én vágyik a világot megismerni, de képtelen rá.
A lírikus epilógja 1903 júniusában keletkezett, Babits legkorábbi verseinek egyike. Első kötetének, a Levelek Írisz koszorújából című kötetnek záró darabjaként jelent meg 1909-ben. Babits dőlt betűvel is kiemelte. Egyfajta költői utószóként funkcionál a kötetben. A kötet nyitó versének, az In Horatium nak ellenverseként is olvasható, mivel mindkét szöveg arra kérdez rá, hogy lehetséges-e a művészi megismerés, és hogy ki lehet-e kifejezni a megismert tárgyat. A lírikus epilógja erre a kérdésre más választ ad, mint az In Horatium. Azt állítja, a világ megismerhetetlen és kifejezhetetlen, mivel a szubjektivitáson (az alanyiságon), az egyéni nézőponton nem lehet túllépni. Látható, hogy Babits több szempontból is megvizsgálta a témáját, mindig az ellenkezőjét is végiggondolta annak, amivel foglalkozott. Kétféle, egymásnak ellentmondó választ is adott ugyanarra a kérdésre, de ez a két válasz nem oltja ki egymást, hanem megmutatja, hogy több alternatíva is lehetséges, többféle válasz is adható a bölcseleti irányú kérdésekre.
Alapproblémája az én versbeli helyzete és önszemlélete. A lírikus epilógja lényegében az alanyiság megrendülésének egyik alapverse, amely az énen túllépő költészetfelfogás felé nyit utat. A költemény egy ismeretelméleti, filozófiai problémát jár körül. Az "én" és a "nem én" egymáshoz való viszonya ugyanis az egyik legfontosabb alapkérdés a filozófiában. A vers központi kérdése az, hogy megismerhető-e a világ, megismerhető-e a világ sokszínűsége. A világ megismerhetőségéről különféle filozófiai elméletek születtek, ezek közül az ismeretelméletek közül az agnoszticizmus irányzata adta azt a választ erre a kérdésre, hogy a világ nem megismerhető. A lírikus epilógja is ezt a választ adja: Babits szerint a megismerés mindig szubjektív, nem lehet az egyéntől elválasztva kezelni. A "nem én" (= a rajtunk kívül álló világ, a "más") megismerése valójában nem terjed túl az "én" (a szubjektum), azaz önmagunk megismerésén. Az emberi tudat a másságot is csak önmagán keresztül tudja megtapasztalni, a másságban is mindig önmagát ismeri fel.
A címnek két értelmezése is lehetséges. A lírikus a költőt jelenti, az "epilóg" pedig epilógust, befejezést, lezárást. A határozott névelő miatt az epilógus (= utóhang) jelentheti a beszélő saját záró gondolatait, jelezheti, hogy ez amolyan búcsúzó, utolsó vers a kötetben, de vonatkozhat általánosságban is a költőkre. Mindenesetre a "kint" és a "bent" játéka már a címben elkezdődik. Az epilógus szó, ha műfajként értjük, akkor a vers különállását sugallja, viszont az, hogy az epilógus is egy vers, mégis a kötethez tartozását jelzi. A cím lényegében egy külső látószöget nyit a versre (egy harmadik személyű megszólaló is következhetne), ezért általánosságban is értelmezhető. Felfogható általában a költő vagy a megismerés problémájaként. A vers fő motívuma az Énbe való bezártság, vagyis az énnek önmagába való bezártsága. Ezt olyan képek, motívumok jelenítik meg, mint a vak dió, a bűvös kör, a feltörhetetlenség, a börtön. Fontos motívum a költő mindenség-vágya is, és a költői szerep, amit elfoglal.
Babits Mihály Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam. S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi, de hogyha van is, Isten tudja hogy' van? Vak dióként dióban zárva lenni S törésre várni beh megundorodtam. Büvös körömből nincsen mód kitörnöm, Csak nyílam szökhet rajta át: a vágy - de jól tudom, vágyam sejtése csalfa. Én maradok: magam számára börtön, mert én vagyok az alany és a tárgy, jaj én vagyok az ómega s az alfa. Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
A legközelebbi állomások ide: Szekszárdi utcaezek: Szekszárdi Utca is 335 méter away, 5 min walk. Újpest-Városkapu M (Váci Út) is 602 méter away, 8 min walk. Cziffra György Park is 635 méter away, 9 min walk. Gyöngyösi Utca M is 744 méter away, 10 min walk. Újpest-Városkapu M is 840 méter away, 11 min walk. Gyöngyösi Utca is 860 méter away, 11 min walk. Aradi Utca is 991 méter away, 13 min walk. Tél Utca / Pozsonyi Utca is 1063 méter away, 14 min walk. További részletek... Mely Autóbuszjáratok állnak meg Szekszárdi utca környékén? Autóbusz menetrend szekszárd nyitvatartás. Ezen Autóbuszjáratok állnak meg Szekszárdi utca környékén: 105, 120, 178. Mely Vasútjáratok állnak meg Szekszárdi utca környékén? Ezen Vasútjáratok állnak meg Szekszárdi utca környékén: H5. Tömegközlekedés ide: Szekszárdi utca Budapest városban Azon tűnődsz hogy hogyan jutsz el ide: Szekszárdi utca in Budapest, Magyarország? A Moovit segít megtalálni a legjobb utat hogy idejuss: Szekszárdi utca lépésről lépésre útirányokkal a legközelebbi tömegközlekedési megállóból.
Nincs lehetetlen feladat a számunkra! Közismert ember? Nálunk az sem probléma. Szállítása alkalmával teljes diszkréciót várhat el tőlünk. Autóbuszjáratok indulnak Dunaszentgyörgy, 6-os útról: Baja:13. 11, x18. 11 Bonyhád. 17. 02, B22. 42 Budapest: x5. 26, 6. 11, 6. 47, 7. 28, 8. 31, 9. 11, c10. 14, 10. 26, c11. 50, 13. 36, P14. 14, 14. 26, 15. 21, 16. 21, B16. 58, 18×34 Dunaújváros: 12. 11, 16. 44 Harkány (Pécsen át): 7. 40 Harkány (Mohácson át): 9. 18 Kecskemét: 12. 26, b15. 40 Kiskőrös: d11. 06 Mohács: 15. 51, 19. 51 Paks: 11. 34, H13. 03, +13. 13, i13. 28, 14. 08, i14. 18, H14. 28, i14. 53, H15. 33, H16. 08, H17. 33, H19. 48, z19. 58 Pécs: H5. 42, 11. 36, d16. 44, b17. 37, 19. 04 Szekszárd: x4. 56, H5. 47, H6. 31, x6. 52, +6. 52, H7. 27, x8. 07, +8. 32, o9. 11, 9. 43, H11. 17, 12. 06, z12. 29, H12. 47, 14. 11, H14. 39, i14. 57, i15. 32, H16. 27, c16. 54, c17. Autóbusz menetrend szekszárd szállás. 59, a17. 59, z12. 29, H14. 39, 18. 14, h21. 10 Tengelic: x6. 22 Tengelic-szőlőhegy: H6. 31, +6. 52, x8. 32, H12. 47, i14. 57, H16.
Menetrendek - Balatonfüred közlekedési információk Busz MENETRENDEK Balatonfüred Busz Autóbusz pályaudvar © 2013 Impresszum | Hírdetés