Itt a tél a kertben. A hideg föld meg csak gyűjti csendben. Jó itt bent és én érzem, ó, érzem, hogy Jó a kedvem! Fehér hó. Itt a tél a kertben, Hideg a föld és csak g 1055 Farkasházi Réka és a Tintanyúl: Édesanyám, virágosat álmodtam Édesanyám, virágosat álmodtam, napraforgó- virág voltam álmomban. Te meg fényes nap voltál, napkeltétől napnyugtáig ragyogtál. 819 Farkasházi Réka és a Tintanyúl: Sárkánybál Állj, satufék, ez csodaszép Ilyen palotát még sose láttam. Száz szeme néz, úgy megigéz, Mint egy mesebeli sárkányvár. Ugye bemegyünk, húz a szívünk, Súgja, ma csuda dolgok v 806 Farkasházi Réka és a Tintanyúl: Őszkirály Az Őszkirály, amerre jár, A földre bíbort hajigál, A sok vörös mind szétpereg: Izzik a bérc, a bús kerek. Vörös a domb, vörös a lomb, Kabátomon rikít a gomb, Vörösen fut a n 717 Farkasházi Réka és a Tintanyúl: Bulibajnok Szevasztok, party van! Itt bulibomba landolt Na, milyen a hangulat? Jobb, mint a Balaton parton Tedd fel a kezedet Integess, ha hallod! Ez a dal most neked szól Te vagy a Bulibajnok!
Bu 693 Farkasházi Réka és a Tintanyúl: Fakopáncs Fakopáncs vagyok, egy igazi hős A kopácsolásom nagyon ütős Ha indul a tam-tam a fa kérgén, A hideg futkos a fa férgén Csak azt csinálom, ami nekem jó, Hangos talán, de gyógyító! 674 Farkasházi Réka és a Tintanyúl: Babás dal Volt egyszer egy kisgyerek, Rózsaszín és szép kerek, Egész nap csak lubickolt, Néha csuklott, tapsikolt. Lakása egy nagy pocak, Összkomforttal is, nocsak! Benne vízágy, szürke fény 659 Farkasházi Réka és a Tintanyúl: Csöpp Kata A tenger mélyén él egy kisleány, Ha arra úsztál, láttad is talán. Csöpp Katának hívják, mert piciny, Delfinháton jár, nem is kicsin. Ez a Csöpp Kata, egy csöppnyi hős, Bár nem 652 Farkasházi Réka és a Tintanyúl: Fagyileves Az most a legújabb hóbort, Hogy szódával isszák a hóbort, Úgy pezseg, csípi a nyelvemet, Egy korty és mindenki felnevet Ez lesz az idei sláger, Az összes üccsire ráver, A jéghide 641 Farkasházi Réka és a Tintanyúl: Hajnali csillag peremén Hajnali csillag peremén várjuk a reggelt, te meg én: harmatozó fény a házunk, mélybe kalimpál a lábunk.
A zenekar tagjai: Farkasházi Réka (ének), Kálmán Tamás (gitár, ének), Csiszár Ferenc (gitár, ének), Studniczky László (basszusgitár), Delov Jávor (dob)
Összefoglaló A kétszeres Fonogram-díjas Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenekar énekesnője ezúttal maga vállalkozott, hogy kísérő meséket ír új albumuk dalaihoz. Visszanyúl a mesélés ősi és bensőséges hagyományához, amikor a szülő a család mikrokozmoszának eseményeit szövi mesébe, hogy ezáltal érthetővé és tanulságossá tegye gyermeke számára a sok új élményt vagy akár a "felnőttesebb" dolgokat is. Az ehhez szükséges türelem és szeretet minden mesét áthat, a dalok pedig játékká hangszerelik a mindennapokat. A történetekből összeálló album - korunk családjainak albuma - tiszta és őszinte hangot kölcsönöz az együttélés nehézségeinek, a veszteségek feldolgozásának, a másság elfogadásának, egyenrangú partnerként kezelve a kis hallgatót. Ráadásul a gyermeki tisztaság és a szülői szeret hangja a kötetben foglalt meséken túl vezet: Farkasházi Réka könyvének célja, hogy az ő történeteinek mintájára minden szülő a saját hangján folytathassa és szeretve taníthassa egy elfogadó életre azokat, akiket a legjobban szeret.
Nagyanyó haja lágy hullám, Dagadó ruhaként hull rám, Ezután teszi fel kontyba, Ami egy nagy, ezüst gomba. Szavaid, nagyanyó, lepkék, Ha beszélsz, kirepül egy kék, Puha dal kanyarog szádról, Fülelem szavadat százszor. Refrén: Nagyanyó, üljél le, Gyere az ölem mélyére, Gyere a szívem mélyére, Ma én ringatlak. Nagyanyó, gyere, üljél le, Ma én ringatlak el. Cserepes rezedát ültetsz, A fenyőd ragacsot könnyez, Viruló puhaság kerted, Mire ég vizeit merted. Nagyanyó, a ruhád dunyha, Tetején kicsi lány hunyna, Szuszogásod az én párnám, Veled éjnyugalom vár rám.
Hagyományteremtő szándékkal indítja útjára 2022. március 27-én a Fény Utcai Piac és Kereskedelmi Központ a Budai BringaBörzét, emellett ugyanezen a napon a Marczibányi téri Művelődési Központ is számos bringás és nem bringás programmal várja a látogatókat. A Budai BringaBörze és Chill néven futó közös rendezvény a környezettudatosság és a zöld közlekedés jegyében várja a látogatókat. A BringaBörzén bárki értékesítheti használt kerékpárjait, rollerjeit, vagy éppen be is szerezhet egyet. A Piac a rendezvényt jótékonysági kezdeményezéssel is összeköti: a rendezvény alatt az árusító asztalok bérleti díjának egy részét a Budapest Bike Maffia szervezetnek adja, akik arról ismertek, hogy kerékpárral járják az utcákat és rászorulók részére szállítanak így ételt, de számos más jótékonysági projektben is részt vesznek. Kapcsolódó bejegyzések Hogyan lett Hollandia bringanagyhatalom? Hollandiában több kerékpár van, mint ahány ember, és túlzás nélkül állítható, hogy az ország a világ kerékpárosközpontja.
Középkori város: jellemzők és részek - Tudomány Tartalom: Történelem célok jellemzők Szociális szervezet Alkatrészek Hivatkozások Az középkori városok Olyan városi struktúrából álltak, amelyet kereskedelmi és feudális célja jellemzett, amely a 11. század elején jelent meg, a mezőgazdaság fejlődéséből és mindenekelőtt a Római Birodalom megszűnése után. A barbár inváziók után a lakómagokat ismét gazdasági célú társadalom népesítette be. Ez a társadalom kihasználta e települések közelségét kikötőkkel és fontos kereskedelmi utakkal a helyi gazdaság fellendítése érdekében. Általában a parasztok ezekben a városokban járták el különféle ételeket, és kézművesek is jöttek gyártott termékeket kínálni. A középkori város – Wikiforrás. Tágulásuk során a középkori városok társadalmi struktúrát szereztek, utat engedtek a középkor tipikus feudális rendszerének megjelenésének, és építészeti modellek jellemezték őket, amelyek mérföldkőnek számítottak a civilizáció történetében. Történelem A városok növekedése Európában a Római Birodalom bukása után elhagyott bázisokból indult ki, olyan helyeken, amelyeket addig vallási központként használtak, de ezek apránként újra népesedni kezdtek.
A 13. század egyik legszembetűnőbb vonása a városok gazdasági, politikai és kulturális szerepének növekedése volt. Európa legvárosiasabb vidékeit Észak- és Közép-Itáliában, Flandriában, a Loire és a Rajna folyó közötti térségben találhatjuk. Lucca látképe A városi polgárok kommunákat alapítottak, melyeknek célja a városi önkormányzat kivívása volt. Középkori város: jellemzők és részek - Tudomány - 2022. A jelentősebb városok – hol fegyveres harccal, hol békésen – lerázták magukról a földesúri hatalmat és kiharcolták autonómiájukat. A városi önkormányzat egyik alapvető eleme a szabad elöljáró-választás volt: a polgárok az önkormányzat testületeit és tisztségviselőit, a város papjait, később parlamenti követeit is maguk választhatták meg. A városi önkormányzat legjelentősebb szerve a magisztrátus (vagy szenátus) volt. A szűk körű magisztrátus döntött a legfontosabb kérdésekben, hatáskörébe tartozott a polgárjog megadása, ellenőrizte a városi tisztségviselőket, ítélkezett büntetőügyekben, intézte a város gazdasági ügyeit, gondoskodott a rend fenntartásáról, az oktatásról, az egészségügyről.
Az egészségtelen körülmények között gyorsan terjedt a városokban a járvány, pusztított a tűzvész. A városok lakossága nem volt egységes. Egyvalami azonban összekötötte őket: a közös városi szabadság. "Stadtluft macht frei! "- azaz a "Városi levegő szabaddá tesz! " S ez valóban igaz volt, ugyanis egyévi és egy napi ott tartózkodás városi lakossá tette a betelepülőt. A polgárság legelőkelőbb, leggazdagabb rétegét a kereskedők (patríciusok) alkották. Közülük kerültek ki a város vezetői, a szenátus tagjai. A polgárság zöme kézműves, iparos volt. Képviselőik a városi nagytanácsban foglaltak helyet. A lakosság nagy része a polgárjoggal nem rendelkező iparos legényekből, napszámosokból tevődött össze. Ezek a plebejusok is megszabadultak a jobbágyi kötöttségektől, de jó ideig kapcsolódtak még a földhöz. A gazdag polgárok közül ugyanis sokan a város határában maguk is birtokoltak földet, és ezen szőlőt vagy gabonát termesztettek. A műveléshez a városi plebejusok közül fogadtak napszámosokat. A polgárság különböző vagyoni helyzetű rétegei között gyakori volt a politikai küzdelem.
A kereskedők hagyományos szabadságára, önigazgatására hivatkozva kezdték meg harcukat. A városlakók szinte folytonos tevékenysége volt a biztonságot jelentő városfalak erősítése. A falak építőanyagaira a malterkeverők, a falazók, az ácsok, a pallérok fizetésére elő kellett teremteni a pénzt, s a munkálatot meg kellett szervezni. A városlakók, azaz a polgárok ezért tisztségviselőkből álló tanácsot (szenátust) választottak maguk közül, amely a falak építését irányította, s a városi közigazgatás egyéb feladatait ellátta. A városi tanács élén a polgármester állt. A városfalak és a közcélú városi épületek (városházák, templomok, raktárak, vásárcsarnokok) költségeit adóból térítették, amit minden polgárra kivetettek, s melynek összegét a vagyon arányában állapították meg. A városi adó közcélú rendeltetése a földesúri adóhoz képest új jelenség. Kommuna mozgalmak: A városi tanácsokat nemegyszer heves küzdelem után ismerték el a püspökök és a világi urak. A felkelések hulláma Itáliából indult s átterjedt a Rajna völgyébe, majd Franciaországba.