Zsebtévé (1965-1979) A Zsebtévé gyermekeknek készült magyar televíziós filmsorozat, amelynek epizódjait 1965-től másfél évtizeden át sugározta a Magyar Televízió. A műsor állandó szereplője volt a Kemény Henrik által tervezett és mozgatott marionettbáb alakjában megelevenedő kedves, huncut majomfigura, Hakapeszi Maki, továbbá Takács Bálint és Furfangos Frigyes, akiknek bábfiguráját Lévai Sándor alkotta meg. Rémusz bácsi meséi (1967) A Rémusz bácsi meséi televíziós bábfilmsorozat 1967-ben készült a Magyar Televízióban. Főszereplője Rémusz bácsi, aki mindennap mesél a kisfiúnak a híres nyúlról, aki gyakran túljár a róka eszén. Csupafül (1967–1970) A sorozatot Szabó Attila rendezte és Fésüs Éva írta. A Csupafül kalandjait feldolgozó 26 részes sorozat a hatvanas évek végén készült, a kedves, tanulságos történetek célja az volt, hogy segítsék a gyerekeket eligazodni a világban. Süsü, a sárkány (1976–1984) Lévai Sándor leghíresebb figurája alighanem a végtelenül szerethető Süsü. A tévéfilmsorozat kesztyűs bábtechnikával készült, nemzetközileg is sikert aratott bábmusical, 1977 karácsonyán került első ízben képernyőre, majd az 1980-as évek 1. felében még 8 epizód készült.
Vitéz László, Hakapeszi Maki, Furfangos Frigyes mester és Süsü, a sárkány az ő keze által kelt életre: ma tíz éve, hogy elhunyt Kemény Henrik bábművész. Galíciai eredetű zsidó család gyermekeként született, aki a mesterséget otthonról hozta magával, hiszen az édesapja és a nagyapja is bábművész volt. Alig egy hónappal élte túl, hogy családja híres bábszínháza porig égett a Népligetben. "Heni bácsi jóval több volt, mint művész, közvetlenségével, humorérzékével maga is érték volt" – mondta 2015-ben Vattamány Zsolt, Erzsébetváros volt polgármestere, aki abból az alkalomból mondott beszédet, hogy emléktáblát avattak Kemény Henrik egykori lakóházának falán a VII. kerületi Vörösmarty utcában. Igen, aki egyszer is látta-hallotta élőben Kemény Henriket, amint jellegezetesen recsegő hangján éppen az ördögöt elpáholó Vitéz Lászlót személyesíti meg, az soha nem felejtette el az élményt. Mintha "Heni bácsi" – ahogy közeli ismerősei, barátai nevezték – maga is egy mesebeli figura lett volna egy interaktív mesejátékból, amelynek minden szereplőjét ő alakította.
Leírás Hakapeszi Maki nagyon cuki. Minden kalandba benne van, hiszen ő az ő erőssége a cukiság és a csokievés. Mert ugye, ha kap eszi 🙂 Bölcsi? Ovi? Játszótér? Mindenhová elkísér és vigyáz rád. Puha, így éjszakára is ideális alvótárs. Kiváló minőségű, kézzel készült, 100% pamut, vatelin töltelékkel, 40 fokon mosható figura. A szeme lehet biztonsági gomb vagy hímzés, kortól függően. A Mágikus horgolótűk figuráiról: Egy kötelék, ami felbonthatatlan. A kedvenc, aki mindig ott kell, hogy legyen és soha nem maradhat le nagy kalandokról sem, mert mindig veled van. Megvigasztal és osztozik az örömben, este meghallgat és csak a tiéd. Mindenki megtalálja közöttük a kedvencét. Találd meg te is az igaz barátodat.
Hakapeszi Maki fotói az Indafotón FELTÖLTÉS _ Feltöltés Böngészés Hakapeszi Maki Hakapeszi Maki adatlapja Hakapeszi Maki képei Hakapeszi Maki kedvencei Hakapeszi Maki albumai Hakapeszi Maki kedvenc fotósai Kedvelt képei Albumai Kedvenc képei Kedvenc fotósai feed Összesen 0 kép
Meséjét Csukás István írta, zenéjét Bergendy István szerezte, dramaturgja Takács Vera, a báb- és díszlettervező Lévai Sándor volt. A filmsorozatot Szabó Attila rendezte. Süsü, a jólelkű, egyfejű sárkány "magyar hangját" Bodrogi Gyula kölcsönözte, magát a bábot Kemény Henrik – Pehartz Imrével együtt – mozgatta. Dörmögőék kalandjai (1987–1990) A Dörmögőék kalandjai televíziós bábfilmsorozat, amely alapján könyvsorozat is készült, rajzolt képekkel. A bábsorozatot 1987-ben készítették, 1990-ben folytatták Dörmögőék újabb kalandjai, 1997-ben Dörmögőék legújabb kalandjai címmel. Az író Gyárfás Endre, a rendező Kovács Kati volt. Dús király madara (1988) A Dús király madara Arany László népmesegyűjtése alapján készült. A bábfilmet Balogh Géza írta és rendezte, a zenéjét Hidas Frigyes szerezte, a Magyar Televízió készítette. Magyarországon 1988. december 24-én vetítették le. Vándorsárkány, avagy mert minden kedden élni jó! (1995) A Vándorsárkány, avagy mert minden kedden élni jó! a Bábszínház színdarabja volt.
Hiszen csak ez kellett Matyinak. Elő a pálcát, s megrakta a földesurat, amúgy magyarosan. Mondta neki: - Nem vagyok én csudadoktor, uram. Ludas Matyi az én nevem. Emlékszik-e, hogy mit ígértem? Még egy verés hátravan. De ne búsuljon, azzal sem maradok adósa. Telt-múlt az idő, eltelt egy esztendő, el kettő, még talán több is. Ludas Matyi a városnak még tájéka felé sem nézett. Hanem mikor már mindenfelé kezdették felejteni a dolgot, felöltözött lókupecnek, s elment a döbrögi lóvásárra. Jár-kel a vásáron, hallgatja, amint alkudoznak az emberek, meg- megáll ő is egy-egy ló előtt, alkudozik. Egyszer úgy fél füllel hallja, hogy egy embernek két szép lova van, de nem tudja eladni, mert mind a kettő kehes. Ludas matyi mese teljes film. Odamegy Matyi, s mondja az embernek: - Hallja, atyafi, én megveszem a kend lovát, de csak úgy, ha a döbrögi földesúrnak, mikor kijő a városból, odakiáltja: "Én vagyok Ludas Matyi! " - Hiszen ha csak ez a kívánsága, azt szívesen megteszem - mondja az ember. Egyszeriben megalkusznak, kezet csapnak.
- Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer! Másodszor is lehúzták Matyit a deresre, s jó huszonötöt vágtak rá. Mikor Matyi a második huszonötöt is megkapta, amint ment kifelé, visszafordult, s megfenyegette az uraságot: - Jegyezze meg az úr, hogy háromszor veri ezt vissza Ludas Matyi! A földesúr nagyot kacagott. Egy szikrát sem törődött Matyi fenyegetésével. Na, telt-múlt az idő, eltelt több esztendő, Matyiből nagy legény lett, megváltozott egészen. Egyszer hallja, hogy a földesuraság kastélyt épít. Mit gondol, mit nem, felöltözik ácsmesternek, bemegy a városba, egyenesen a földesúr udvarába, s ott elkezdi méregetni, vizsgálgatni a szarufákat, a gerendákat, s közben-közben csóválgatja a fejét. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (elemzés + rövid tartalom) – Oldal 6 a 8-ből – Jegyzetek. Odamegy a földesúr, s megszólítja: - Mit nézeget az úr ezeken a fákon? - Engedelmet kérek - mondja Matyi -, én külső országbeli ácsmester vagyok, sok országot bejártam, sok házépítést láttam, magam is építettem vagy százat, szebbnél szebbeket, de azt mondhatom az úrnak, hogy ezek a fák nem valók erre a kastélyra.
Matyi megveszi a lovakat. Már a vásár el is széledt, jő a döbrögi földesúr hintón. - Ahol, ni - mondja Matyi -, ott jön a földesúr. Kiáltsa oda neki: "Én vagyok Ludas Matyi! " De aztán szaladjon, ahogy csak tud. Odaáll az ember a hintó elé, s nagyot rikkant: - Én vagyok Ludas Matyi! - s azzal megfutamodik. - Hamar, hamar! - kiált a földesúr a kocsisnak meg a hajdúnak. - Fogjátok ki a lovakat, üljetek rá, s hozzátok vissza azt a gazembert! Amint a kocsis meg a hajdú lóra kerekedett, s az ember után iramodott, Matyi is ott termett a hintó mellett, s megrakta a földesurat harmadszor is, amúgy magyarmiskásan. Mese mindenkinek – a Pécsi Balett Lúdas Matyija nemcsak a gyerekeké – kultúra.hu. Azzal illa berek, szaladott, s úgy kiáltotta vissza: - Én vagyok Ludas Matyi, nem az az ember! Úgy-e, beváltottam a szavamat?! Harmadszor is megvertelek a ludakért! Ha Matyi a földesurat még egyszer megverte volna, az én mesém is tovább tartott volna. Értékelés 5 4 95 95 szavazat
Lúdas Matyi tanulságos és szórakoztató története kitűnő alapanyagot adott a társulat számára, ők pedig élnek a lehetőséggel. Tánctechnikai tudásuk mellett a táncművészek kivételes karakterábrázoló tehetségükkel varázsolják el a nézőket, legyenek kicsik vagy nagyok. A színpadon mindig történik valami megragadó, a figyelmünk egy pillanatra sem kalandozhat el, beszippant a látvány, és nem ereszt. A Pécsi Balett Lúdas Matyi ja 50 percre elfeledtet mindent rosszat a közönséggel, egyszerűen nem lehet nem együtt lélegezni a táncosokkal, nem nevetni együtt a gyerekekkel. Nyitókép: Pécsi Balett Kapcsolódó cikkek "A szellemesség számított" – Mészáros Ákos a Ludas Matyi nagy korszakáról Irodalom december 31. Alig-alig értjük már azt a világot: Hofi, a Rádiókabaré vagy a tévé bohózatainak elképesztő népszerűségét. Ludas matyi mese magyarul. A humor akkori kivételes, felszabadító erejét és pontos jelentését, "sorok közötti üzeneteit", művelőinek pozícióját. Mészáros Ákost, a profi lapkészítőt, a Ludas Matyi egykori munkatársát kértük múltidézésre, titokfejtésre.
ÁdámÉva – a Pécsi Balett ősbemutatója Programajánló november 10. November 13-án láthatja először a pécsi közönség a 60 éves Pécsi Balett nagyszabású táncszínházi előadását, melyben Ádám és Éva, az első emberpár útját kísérhetjük végig az írott történelem eseményein, kilenc képben. Bejegyzés navigáció
A Lúdas Matyi szereplői A mese nem szokott hosszas leírásokat tartalmazni, meglehetős állóvízhelyzet van általában a mesékben. A szereplők kész jellemként állnak elénk, egy-két vonással felvázolva. Fazekas művében azonban a szereplők jellemezve vannak, sőt, eléggé összetett jellemábrázolásnak lehetünk tanúi. Ludas matyi mese szöveg. Fazekas a szereplőkben típusokat alkotott: Matyi és Döbrögi is típusok, Matyi a parasztság, Döbrögi a nemesség képviselője. Ezek a típusok persze jelképesek és idealizáltak is, de attól még a mű minden mozzanata meg van indokolva lélektanilag. Matyi igazi népmesei hős: a fellázadó ifjúság alakja, bátor, furfangos, gyors felfogású, okos, ügyes, agyafúrt, leleményes, fogékony és következetes (már-már "odüsszeuszi" jellem). Ezzel szemben Döbrögi hatalmaskodó, kegyetlen, hiú, gőgös, ostoba, hiszékeny, gyáva, alattomos és érzéketlen. A két típus ellentéte a szerző ítéletét tükrözi a parasztságról és a nemességről (a nemességet szatirikusan ábrázolja). A főhős alakja elgondolkoztató fejlődésen megy át.
A klasszikus Fazekas Mihály-mesének megfelelően Lúdas Matyi, a szegény, furfangos libapásztor kisfiú története elevenedik meg Dargay Attila ma már klasszikussá vált rajzfilmjében. A film igazi csemege.