A szúnyogok szaporodását gátló új módszert fejlesztettek ki kínai tudósok – jelentette a Science and Technology Daily című kínai tudományos lap hétfőn. A dél-kínai Kantonban található Szun Jat-szen Egyetem kutatói a dengue-láz és a zika vírus terjedéséért is felelős ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) fajon végeztek négy éven át tartó tanulmányt, amelyet a Nature című lapban publikáltak. A hím egyedeket mikroinjektálás és sugárkezelés útján sterilizálták, majd szabadon engedték, hogy párosodhassanak a nőstényekkel. A hímeket ráadásul a Wolbachia baktérium egy törzsével fertőzték meg, így a párosodás hatására a nőstények is sterillé váltak. A módszer nyílt terepen történő tesztelése alatt a szúnyogpopuláció nagy mértékű visszaesését figyelték meg, a vadon élő egyedek száma évi 83-94 százalékkal csökkent. Hszi Csi-jong, a kutatás vezetője elmondta: a sikeres próba azt bizonyította, hogy a módszer bevethető egy a szúnyogok által terjesztett betegségektől mentes, védett övezet kialakítására.
Életmódjuk segíti, hogy nagyon jól meg tudtak telepedni a legtöbb dél-európai országban. Magyarországon 2014 óta kiemelt figyelemmel vizsgálják az behurcolt csípőszúnyog fajok elterjedését. Eddig három behurcolt szúnyogfajt írtak le országunk területén. Ide tartozik az ázsiai bozótszúnyog ot (Aedes japonicus) és a koreai szúnyog (Aedes koreicus) ezek megtelepedtek, de csak a dél-nyugati országrész területein írták le, e rovarok eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia. Az ázsiai tigrisszúnyog ot (Aedes albopictus) pontszerűen tudták csapdázni néhány településen. Megtelepedése eddig bizonytalan, az időjárás nagymértékben befolyásolja ezt. Megjelenésükre a jövőben az ország több területén lehet számítani. Tudjuk, hogy a behurcolt csípőszúnyog fajok képesek a kórokozók terjesztésére, de ehhez ami a legfontosabb, a kórokozónak is jelen kell lenni az adott területeken. Az általuk terjesztett betegségek ritkán és csak behurcolt esetként fordulnak elő. Jelenleg az említett csípőszúnyog fajok csak alacsony egyedszámban és kis területen találhatóak, ezért nem jelentenek jelentősebb járványügyi veszélyt.
A szúnyog Freiburgban és néhány más Baden- közösségben is megtalálható volt. Bajorországban az állatok egy részét Nürnbergben, másokat Bamberg közelében találták meg. Eközben az ázsiai tigrisszúnyog Hessenben is terjed. Általánosságban elmondható azonban, hogy az állatok közül eddig csak nagyon kevesen utaztak Németországba. Még mindig csak elszigetelt szúnyogokat vagy petesejtjeiket fedezik fel. Ezenkívül nem találtak kórokozókat a Németországban vizsgált szúnyogokban. Hol fordul elő Svájcban az ázsiai tigrisszúnyog? Az ázsiai tigrisszúnyog valószínűleg Olaszországon keresztül behatolt Svájcba, ezért főleg az ország déli részén található meg. Ticino kantont különösen érinti a szúnyogok gyarmatosítása. A kanton Svájc déli részén található, közvetlenül Milánótól északra. Tojásokat, lárvákat vagy kifejlett ázsiai tigrisszúnyogokat találtak már a kanton 60 településéből mintegy 115-ban. Németországhoz hasonlóan a tigrisszúnyogot is főleg a forgalmi útvonalakon hozták be az országba. Olaszországgal ellentétben Svájcban különleges intézkedéseket hoznak a szúnyogfajok további terjedésének megakadályozására.
Tehát nem minden szúnyogfaj alkalmas betegségek terjesztésére, és a kórokozóknak is csak egy kis csoportja terjedhet szúnyogok csípésével. Még egy fajon belül is eltérő az egyes szúnyogok fertőzést terjesztő képessége, és ezt az éghajlat is befolyásolja. Fehér csík fut végig a tor háti oldalán Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog (más néven ázsiai zebraszúnyog); a rovar számos fertőző betegség potenciális terjesztője – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontja. Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az embert, a házi és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat. Legalább 22 féle vírust terjeszthet, ezek közül Európában ebből a csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát, továbbá potenciális terjesztője a Zika-vírusnak is. A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait.
Hogyan terjesztik a betegségeket a szúnyogok? Milyen szúnyogfajok veszélyesek? A csípéskor a szúnyogok nyála bejut szervezetünkbe. Betegséget akkor okozhat, ha a nyállal együtt életképes kórokozók is a szervezetünkbe jutnak. A fertőzés átviteléhez több feltételnek kell egyszerre teljesülnie. A szúnyognak hordoznia kell a kórokozót. Ezt a szúnyog korábbi csípésével veheti fel egy fertőzött állatból vagy emberből. A kórokozónak kellően nagy mennyiségben kell jelen lennie a gazdaállat (fertőző forrás) vérében, hogy a szúnyog felvehesse. A szúnyogban a kórokozónak általában fejlődnie vagy szaporodnia kell, illetve be kell kerülnie a szúnyog nyálába. Ehhez legtöbbször időre (napokra vagy hetekre) és megfelelő hőmérsékletre van szükség. A kórokozók esetenként magát a szúnyogot is legyengíthetik, megbetegíthetik. A szúnyognak a kórokozót fertőzőképes állapotban, megfelelő mennyiségben kell átadnia a következő vérszívással az új gazdának, akinek fogékonynak kell lennie a fertőzésre. A fentiekből is látszik, hogy a folyamat meglehetősen bonyolult.
Kb. 20 perc kellett neki. A gyerekeknek szimpla szeleteteket, magunknak duplákat szeleteltem fel. Rizzsel és savanyúsággal tálaltam. Egy kis különlegesség, nem kell mindig klasszikus sült hús J
A bor zamata kellemesen átjárta a tölteléket... Sóval, borssal ízesítjük. A hússzeleteket kiterítjük. Egyik felére halmozunk a töltelékből, ráhajtjuk a másik felét, fogvájóval összetűzzük, szét ne nyíljon. Hagyományos módon panírozzuk, majd bő, forró olajban oldalanként néhány perc alatt aranyszínűre sütjük. A zöldborsó miatt tálaljuk stílszerűen rizibizivel és öblítsük le a maradék fehérborral!
Amikor megkérdezem családom férfi tagjait mit készítsek húsból, mindig a fokhagymás sült húst mondják. Egy idő után megunja az ember, hiába készítem hol karajból, hol lapockából, hol tarjából. Unalmas na. Volt egy egész karajom, gondoltam egy kicsit újítok rajta. Bármivel tölthető nekem most ezek voltak itthon. A végeredmény egy szaftos, nem kiszáradt, nem túl zsíros igazán finom étel lett. Hozzávalók: 800 gr egész karaj 100 gr füstölt szalonna lángolt kolbász 1 kis szál póréhagyma só, bors, kakukkfű 2-3 ek mustár olaj alufólia Elkészítés: A szalonnát, kolbászt és a póréhagymát felszeleteltem. A húst mintha szeletekre vágnám, de nem vágtam át csak ¾-ig. Alufóliával kibélelt tepsibe tettem. Baconnel, sajttal töltött karaj rántva: sütőben is megsütheted - Recept | Femina. Alaposan besóztam borsóztam, megszórtam kakukkfűvel. Minden szelet közé tettem a szalonna- hagyma- kolbász trióból. Körbekentem a mustárral, majd becsomagoltam az alufóliába. 180°-ra előmelegített sütőben sütöttem 1 óra 15 percig, ekkor kibontottam a fóliát, jól meglocsoltam a húst a szaftjával és visszatettem pirosodni.
Sajttal töltött rántott karaj sütőben sütve recept lépés 1 foto | Food, Desserts, Cookies