A betegség az ötven év felettiek vakságának vezető oka az egész világon. A fokozatosan kialakuló látásvesztés jelentős, éles látás híján olvasni, televíziózni, autót vezetni lehetetlen. A száraz makula degeneráció injekció táplálékkiegészítőkkel tartható karban, a nedves változat kezelésében a szemgolyóba adott injekciósorozat révén az utóbbi évek jelentős áttörést hoztak. A beavatkozáshoz két gyógyszert a látásélesség dioptriában fordul le, az egyik a Lucentis, hatóanyaga ranibizumab, a másik a bevacizumab hatóanyagú Avastin. Mindkettő sejtnövekedést gátló szer, a hajszálér kóros burjánzását serkentő, annak falában termelődő anyagot blokkolják. Nyitólap » Rendelési idők » A Szem betegségei » Időskori makuladegeneráció Időskori makuladegeneráció Az időskori makuladegeneráció a gazdaságilag fejlettebb társadalmakban — így hazánkban is — a vakság leggyakoribb oka. A betegség az 50 évesnél idősebbeket érinti, ezért az öregedő társadalmaknak egyre nagyobb kihívást jelent a fokozatosan növekvő új betegek száma.
Táplálék-kiegészítők A makula degenerációjának megakadályozása A makuladegeneráció, amelyet időskori makuladegenerációnak, ARMD-nek vagy AMD-nek is neveznek, degeneratív betegség, amely a retina makulának nevezett részét érinti. A National Eye Institute szerint a makula degeneráció a látásvesztés fő oka az 50 éves és idősebb emberek körében. Ez egy lassan előrehaladó betegség. A makula degeneráció tünetei közé makula degeneráció kezelése (avastin) a homályos központi látás; vizuális torzulások; a kontraszt nehézsége; nehéz megfelelni az alacsony megvilágítás szintjének; a színek csökkent intenzitása; és nehézségeket okoz az emberek olvasása vagy felismerése. Gyógyszerkereső Önnek vagy egy szeretett személyének diagnosztizálták a makula degenerációját? Az alábbi módszerekről kiderült, hogy lassítják a betegség progresszióját és kezelik a tüneteket. Bár jelenleg nincs mód a makula degeneráció károsodásának visszafordítására Táplálék-kiegészítők A National Eye Institute NEI kutatói megállapították, hogy az étrend-kiegészítők egy bizonyos, az életkorral összefüggő szembetegség-tanulmány AREDS2 nevű készítménye csökkentheti az AMD kialakulásának kockázatát, vagy lelassíthatja az AMD kialakulását.
Többféle B-vitamin is van benne, így például a tiamin, amely ideg- és izomvédő, serkenti a növekedést. Az omega-3 zsírsav az agy egészségének védelmében, és a kognitív teljesítmény javításában is hasznos. Gyömbér – gyomor A gyömbérfélék családjába tartozó növényfaj, fűszer- és gyógynövény az emésztőrendszerünk központi szervéhez, a gyomorhoz hasonlít. Az emésztésre is jótékony hatással van, erősíti a gyomor nyálkahártyáját, segít a különböző gyomorpanaszok legyőzésében. Tengeri betegség, puffadás, hasmenés, hányinger és az irritábilis bél szindróma ellen is alkalmazható. Továbbá lassítja a bélrendszeri daganatok növekedését. Zeller – csontok A zellerszálak nemcsak kinézetükben hasonlítanak a csontjainkra, hanem abban is, hogy 23 százalék nátriumot tartalmaznak. Mivel a zellermagnak magas a kalcium- és mangántartalma, segít növelni a csontok ásványi sűrűségét és javítja azok szerkezetét. Avokádó – méh A folsavban gazdag avokádó a női méh egészségére is jótékony hatással van. A folsavat az orvosok nemcsak terhesség alatt ajánlják, de a teherbe esni próbáló nőknek is javallják.
Azonban az X kromoszómán nincs olyan gén, amely a "nőstény" létet jelentené. Valójában az azonos fajba tartozó hímek XY. Amit Y hordoz, az egy herék fejlődési tényezője, amely nyilvánvalóan nagy különbséget jelent. Genetikailag azt javasolhatnánk, hogy minden ember nő. De némelyik annyira "különös" vagy "más", mert fejleszti a herét. * Öröklődés (Biológia) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Más organizmusokban, például sok növényben, a nem genetikailag meghatározott. Vagyis egy vagy néhány gén által az autoszomális kromoszómákon. Ezért, mivel ugyanazon nemi kromoszómán összekapcsolt gének egész sora nem vesz részt, nincs nemhez kötődő öröklődés. Legjobb esetben előfordulhat, hogy a nemhez kötött öröklődés egyes génekhez szorosan kapcsolódik a nemi elhatározás génjeihez. Nem meghatározása A nem szó a latinból ered sexus, ami szakaszot vagy elválasztást jelent. Vagyis a faj hím és nőstény biológiai megkülönböztetése. A nem meghatározása kromoszóma lehet: vagyis a nemi kromoszómák jelenléte szabja meg, általában heteromorf. A nemek meghatározása genetikai is lehet: vagyis kevés specifikus gén expressziója szabhatja meg.
Nemhez kötött öröklődés A rákoknál is mint az embernél a nemet (ivart) a kromoszómák határozzák meg: az egyik kromoszómapár kétféle lehet. Nálunk a nők sejtjei két X kromoszómát, míg a férfiaké egy X és egy Y kromoszómát. A nők tehát csak X kromoszómát hordozó ivarsejtet (=gamétát) tudnak produkálni, ezért őket homogamétás nemnek nevezzük, míg a férfiak kétfélét: X vagy Y kromoszómát hordozó ivarsejtet ( heterogamétás nem). Az X kromoszóma nagy méretű, sok gént hordoz, míg az Y kicsi, ezért az emberben jóval gyakoribbak az "anyai öröklődésű" X-kapcsolt tulajdonságok. A helyzet az, hogy a rákoknál köztük a garnéláknál ez pont fordítva van. A hímek a homogamétás nem: két nagyobb Z kromoszómá t hordoznak, míg a nőstények egy nagy Z és egy kicsi W kromoszóm át (heterogamétás nem). Egyébként ilyen ivar-meghatározás van a madaraknál, a lepkéknél, és néhány hüllőnél. Akkor nevezük egy tulajdonság öröklődését nemhez kötöttnek, ha a kifejeződéséért felelős gén az egyikféle ivari kromoszómán van, úgy hogy a másikfélén nincs meg a megfelelője.
Az Y kromoszómának vannak olyan információi, amelyek kódolják a herék előállítását és a spermiumok előállítását. Vagyis az elsődleges, tehát másodlagos nemi jellemzők megnyilvánulásáért és az ember termékenységéért. Egyéb funkciók kapcsolódnak az immunrendszer működéséhez, és különböző karakterek esetében, amelyek nem függenek kizárólag az Y kromoszómától. Általánosságban elmondható, hogy az Y-kromoszómák genetikai felépítése erősen befolyásolja a férfiak egészségét. Ezek a tulajdonságok azonban alapvetően komplex öröklődésűek, más autoszomális géneket tartalmaznak, és sajátos életmóddal is összefüggenek. Hivatkozások Brooker, R. J. (2017). Genetika: elemzés és alapelvek. McGraw-Hill Felsőoktatás, New York, NY, USA. Dobyns, WB, Filauro, A., Tomson, BN, Chan, AS, Ho, AW, Ting, NT, Oosterwijk, JC, Ober, C. (2004) A legtöbb X-hez kapcsolódó tulajdonság öröklődése nem domináns vagy recesszív, csak X-kapcsolt. Amerikai orvosi genetikai folyóirat, A. rész, 129a: 136-143. Goodenough, U. W. (1984) Genetika.