Egy lábon kihordott infarktus után hazaküldték az asszonyt, aki aztán otthonában halt meg; a rendőrség igazságügyi boncolást rendelt el – írja a Bors. A 46 éves H. Gyuláné edzésen vett részt múlt szerdán a női focicsapat tagjaként. Az asszony rosszul lett, hasogatott a feje, fájt a mellkasa, elfehéredett, remegett. Mentővel vitték az esztergomi kórház sürgősségi osztályára. Egy orvos megvizsgálta, megcsinálta az EKG-t, vérnyomást mért, vért is vettek. Később ez az orvos elhagyta a kórházat, de a beteget nem adta át a kollégájának, így este 7-től háromnegyed 11-ig várakoztak – mondta el a Borsnak a férj. Egy másik orvoshoz, akihez végül sikerült bejutni, elmondta, hogy a nő lábon kihordhatott egy infarktust. Gyógyszert adott, és hazaküldte őket. Hajnali kettőkor azonban már a férj nem tudta felébreszteni a feleségét. Mire a mentő kiért, késő volt. A családfő korán reggel feljelentést tett. Az asszonyt még a halála reggelén fel akarták boncolni. A Bors információi szerint a rendőrség avatkozott közbe, és igazságügyi boncolást rendelt el.
A szívinfarktus a leggyakoribb halálokok egyike – több embert öl meg, mint az összes rákfajta együttvéve. Pedig nem kellene minden esetben halálos csapásnak lennie – a szívinfarktus ugyanis nem hirtelen támad, hanem hosszú folyamat vége, amelynek első tünetei már hetekkel, vagy akár hónapokkal korábban jelentkezek, tehát alkalmat kínálnak a megelőzésre. Itt ugyanis minden perc, minden óra számít. A szívinfarktus leggyakoribb oka az érelmeszesedés, amikor egy összezárult ér akadályozza a vérellást, így a keringésből kiesett terület lassan elhal. Minél lassabban jut a beteg orvoshoz, annál nagyobb lesz a károsodás. Nekünk, nőknek különösen figyelni kell az apróbb jelekre, mert a tapasztalatok szerint mi kevésbé hozzuk a tiszta, tankönyvi tüneteket. Pedig a menopauza után már ugyanolyan esélyünk van a szívinfarktusra, mint a férfiaknak. Ráadásul a nők gyakran hajlamosak kicsinyellni a fájdalom mértékét is. Megesik, hogy napokig tart, míg a lábon kihordott szívinfarktussal orvoshoz mennek, mert éreznek ugyan mellkasi fájdalmat, de az olyan enyhe, hogy még fájdalomcsillapítót sem volt érdemes bevenni érte.
Darja Dmitrijevával érkezett az eseményre, és oroszul jelezte, majd a játékos segít a fordításban. A meglepetés ekkor következett, Dmitrijeva ugyanis közölte, ő nem tud angolul. " Ha-ha-ha! Hihetetlen! Nem tud segíteni! " – tört ki Trefilovból a nevetés az újságírók legnagyobb meglepetésére. Dmitrijeva és Trefilov Forrás: "Trefilov már nem olyan őrült, mint korábban, nagyon sokat segít nekünk, hogy egyre jobbak legyünk" – nyilatkozta róla a korábbi győri átlövő, Anna Szeny. Őrült ogréből vajszívű humorbomba A sajtóban persze még az őrült ogre képe él, a zsarnoké, aki habzó szájjal üvölt a kispad mellett, akit még 2012-ben is 30 ezer rubelre büntettek, mert kis híján összeverekedett Alekszej Gumjanovval, a Kubany edzőjével. Most azonban minden játékosa szuperlatívuszokban beszél róla. "Lehet, hogy kívülről egy kellemetlen, ördögi alaknak tűnik, de Trefilov nagyon jó edző. Kiváló humorérzéke van, és ez sokat segít a nehéz pillanatokban" – mondta Polina Kuznyecova. Bájvigyor a 2007-es megnyert vb-döntő után Forrás: AFP/Franck Fife Anna Vjahirjevának ugyanez a véleménye.
A lényeg, hogy ha a szegycsont alatti területen hirtelen fájdalmat tapasztalunk, érdemes felhívni a mentőket és tanácsot kérni, mit tegyünk.
Következett két volgográdi év (a Rosszijankával 1993-ban bronzot, 1994-ben ezüstöt nyert), közben 1993-ban a női válogatott másodedzője, 1996-97-ben az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya lett. Minden idők egyik legnagyobb kéziedzője, Vlagyimir Makszimov (a francia Claude Onesta mellett az egyetlen, aki olimpiát, vébét és Eb-t is nyert) láthatott benne fantáziát, mert felkérte másodedzőnek az 1997-es, Japánban rendezett világbajnokságra, ahol a csapat végül aranyérmet szerzett. Forrás: AFP/Javier Soriano 1998-99-ben a majkopi klubot vezette bajnoki bronzéremig, közben felkérték a válogatott vezetésére is. Oroszország válogatottja 1993-tól kezdve sok vizet nem zavart, a legjobb eredményt 1997-ben Igor Jeskov vezetésével érte el egy vb-4. hellyel, de amikor Alekszandr Taraszikov csupán vb-12. helyig juttatta az együttest, nyilvánvaló volt, hogy újítani kell. Kilenc év, négy vb-arany Trefilov jókor volt jó helyen, 1999-ben megkapta a lehetőséget, és lubickolt a kettős szerepben. A klubmunkát csak az utóbbi másfél évben adta fel, addig párhuzamosan dolgozott.
A nyári óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik. Az esti felhasználás mérséklődése mellett a reggeli órákban tavasszal némi növekedés is tapasztalható – közölte a rendszerirányító. A nyári időszámítás kezelése a Mavir szempontjából nem jelent különösebb kihívást, az informatikai rendszerek automatikusan kezelik a márciusi és októberi váltásokat. A közlemény szerint kihívást az jelenthet majd, ha az Európai Bizottság korábbi döntésének megfelelően a tagállamok önállóan döntenek, hogy melyik időzónát választják, a nyárit, vagy a csillagászatit. Akik az utóbbit választják, azok 2021. október 31-én visszaállítják majd az órákat, a többiek maradnak a nyári időszámításnál. Az egységes európai villamosenergia-rendszerben az eltérő időzónák kezelése komoly informatikai feladat lesz, különösen az egymással szomszédos átviteli rendszerek esetében – emelte ki a Mavir. A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt tavasztól egy órával előre állítják a helyi időzóna idejéhez képest.
2021. okt 4. 10:55 #óraállítás #téli időszámítás #nyári időszámítás #október fotó: Shutterstock Elsöprő többséget vártunk az egyik oldalon, nagyon nem jött be... Az Európai Parlament az óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött, meghagyva a nyári- illetve téli időszámítás megválasztását a tagállamoknak ( akik a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg) egyelőre nem tudni, hogy Magyarország a közép-európai időzónát (CET, téli) vagy a kelet-európai időzónát (EET, nyári) választja a jövőben. Megkérdeztük olvasóinkat, melyik változat mellett maradnának, illetve folytatnák-e az óraállítgatást tavasszal és ősszel. Nos, a szerkesztőség tagjai szinte biztosak voltak abban, hogy elsöprő többséggel a nyári időszámítás mellett teszitek le a voksotokat. Ehhez képest meglepő lett az eredmény, hiszen 700 szavazatból csak hajszálnyival győzött a nyári időszámítás.
Az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, következtetésképpen reggel 7 és este 10 óra között kevesebbet kell használni így a világítást. Az október utolsó vasárnapjáig tartó óraátállítás révén, egynapnyi energiafogyasztást takaríthatunk meg, amely országosan 40 ezer háztartás éves fogyasztását jelenti. Az első komoly próbálkozás a nyári időszámítás alkalmazására William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését. Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okokból vezették be az alternatív időszámítást. Ezt Magyarország is átvette, de 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt. 1980-ban vezették be újra villamosenergia-megtakarítási céllal. Te inkább maradsz a vég nélküli rohangálásnál, vagy vásárolsz kényelmesen és gyorsan a webáruházból? Vissza az oldal tetejére! Tovább az ágyakhoz! Tovább a matracokhoz! Tovább a termékekhez!
Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, áll a parlamenti állásfoglalásban. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. A Parlament 410 szavazattal, 192 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett döntött így. A Parlament tehát támogatta az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó bizottsági javaslatot, azonban a kezdő dátumot 2019 helyett 2021-ben határozta meg. Az egységes piac védelmében A képviselők egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Ha a Bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei jelentős és folyamatos fennakadást okoznak az egységes piac működésében, akkor az irányelv alkalmazásának legfeljebb egy éves halasztását javasolhatja, fogalmaz az elfogadott szöveg.
A konzultáción 4, 6 millió európai állampolgár vett részt, akik 80%-a a nyári időszámítás eltörlése mellett szavazott. A beindított gépezetet ezután már az sem állította meg, amikor kiderült, hogy a 4, 6 millió szavazat 65%-a, azaz kb. 3 millió kizárólag németországi szavazatokból állt. A konzultációt követően a tagállamoknak eredetileg 2019 március végéig nyilatkozatot kellett volna tenniük, melyik időszámítást választják az óraátállítás gyakorlatának megszűnése után. A határidő azonban nagyon szűknek bizonyult és a hirtelen és esetlegesen megalapozatlan döntés számos informatikai és technikai gondot okozott volna, ezért a nyári időszámítás megszüntetését 2021-re halasztották. A döntés értelmében tehát ugyan megszűnik az évente kétszeri óraátállítás, viszont a tagállamokra bízzák, melyik időt választják állandó időzónájukként. Nyári időszámítást alkalmazó országok (ábra forrás:) Az Európai Unión, az Egyesült Államokon és Kanadán kívül egyébként már most sem igazán alkalmazzák a nyári időszámítást, Oroszországban pl.
Hamarosan érkezik a nyári időszámítás! Hamarosan egy órával előrébb állítjuk át az órákat, pontosabban március 28. -án hajnali 2-kor kell hajnali 3-ra, ezzel egy órával később sötétedhet! Egyébként az elmúlt napokban derült ki, hogy idén biztosan nem törlik el az óraátállítást. forrás: Wikipédia Ez is érdekelhet! Zivatarok érkeznek: 80-100km/h- szélvihar, lehűlés!