A D-vitamin ellátottságot, azaz kalcidiol (25-OH-D) szintet általában azoknál szokták mérni, akik a D-vitamin-hiány kialakulásának rizikócsoportjába tartoznak. A D-vitamin-szintek meghatározása Normál: 30 ng/ml vagy 75 nmol/l Hiányos: 20 ng/ml vagy 50 nmol/l Súlyos hiány: 10 ng/ml vagy 25 nmol/l Enyhén magas D-vitamin szint: 100 ng/ml felett Súlyos D-vitamin túladagolás: 300 ng/ml felett D-vitamin hiány tünetei D-vitamin-hiányt okozhatnak bizonyos gyógyszerek vagy egyes betegségek – például felszívódási zavarral járó bélbetegségek, illetve máj- és veseproblémák is. A következő tünetek D-vitamin-hiányra utalhatnak Állandó kimerültség, fáradtság Gyakori légúti fertőzések Csontproblémák – gyakori csonttörés, csontritkulás Rossz fogak számának hirtelen növekedése Izomgörcsök Gyermekeknél intő jelek lehetnek: Végtagok, mellkasi csontok deformálódása, súlyos esetben angolkór kialakulása Fokozott hajlam csonttörésre Puha koponyacsontok és boltozatos homlok Mozgásfejlődés késése Sápadt bőr D-vitamin túladagolás tünetei és következményei A D-vitamin napsugárzással, vagy ételekkel való túladagolása nem lehetséges.
A D-vitaminnak nem csupán a fertőzések leküzdésében van szerepe, hanem befolyásolja a daganatos megbetegedések kialakulását is. A D-vitamin, mely összefoglaló neve a D1, D2 (ergokalciferol) és a D3 vitaminnak zsírban oldódó vitamin. A D3- vitamin hasznosul legjobban a szervezetben és ezt a vitamint a szervezet napfény hatására önállóan állítja elő. Ezen felül a D2 növényi eredetű, míg a D3 állati eredetű ételekből és étrend-kiegészítőkkel vihető be a szervezetbe. A magyar lakosság túlnyomó része azonban D-vitamin-hiánnyal küzd a téli időszak végére, mert a zsírraktárak néhány hónap alatt teljesen kiürülnek. Éppen ezért a szakemberek télen a D-vitamin pótlását javasolják, ám nem mindegy, hogy ezt hogyan és milyen mértékben tesszük, mert a D-vitamin természetes úton nem, azonban étrend-kiegészítők útján túladagolható! Mérhető-e a D-vitamin szint? – D-vitamin-hiány és túl magas D-vitamin szint A szervezet D-vitamin értékét laborvizsgálattal a vér aktív D-vitamin szintjének mérésével állapítják meg.
A vitaminok alkalmazásával kapcsolatos ajánlások évtizedek óta nagyjából változatlanok. Egyetlen kivétel van: a D-vitamin. Ennek napi beviteli referenciaértéke 5 mikrogramm, ami 200 nemzetközi egységnek felel meg (NE, angolul IU, ami az International Unit rövidítése). A tolerálható felső beviteli szint (UL- Upper Level), azaz az a mennyiség, amely napi rendszeres bevitel esetén sem fejt ki az egészségre kedvezőtlen vagy ártalmas hatást, 4000 NE (100 mikrogramm). Ezeket az ajánlásokat a D-vitamin csontvédő hatására alapozva, az ahhoz szükséges mennyiséggel kalkulálva számították ki. Az étrend-kiegészítőkben alkalmazandó dózisoknál máig ezek a hivatkozási értékek. Időközben azonban kiderült, hogy a D-vitamin sok minden másra is jó lehet. Ez a vegyület ugyanis nem csak vitaminként, hanem hormonszerű anyagként is hat a szervezetünkben, és elsődleges vitaminfeladatán, azaz a kalciumanyagcsere szabályozásán kívül sok minden másra is hat. A túlzottan alacsony D-vitaminszint és egyes betegségek (az autoimmun betegségektől a daganatos betegségeken át az influenzáig) növekedett kockázata között összefüggést feltételeznek, de ez nem minden esetben bizonyított meggyőzően.
A K-vitamin az idegrendszeri ingerületek közvetítésében, valamint a zsírok szervezetben történő szállításában játszik szerepet, de nélkülözhetetlen a véralvadáshoz is. A K-vitamin hiánya véralvadási-, zsírfelszívódási- és májfunkciós zavarokat, hasmenést okozhat. Főként a zöld színű zöldségekben és a tejtermékekben található meg. A K-vitamin három típusa A K1 és a K2 vitamint szervezetünk is képes előállítani. Nagymértékű igénybevétel esetén szervezetünk a gerincvelői, valamint az agyfolyadékban lévő raktárakból használja fel a K-vitamint. A vesét, illetve a májat alkotó szövetekben is képződik glükózból ilyen vitamin. A K vitamin 3-as típusa ellenben szintetikus. A K-vitamin nélkülözhetetlen az idegrendszeri ingerületek közvetítéséhez, valamint a zsírok szervezetben történő szállításához. Szerepet játszik a véralvadásban is. A K-vitamin-hiány tünetei Ha nem jut elegendő K-vitaminhoz szervezetünk véralvadási zavarok, hasmenés, zsírfelszívódási- és májfunkciós zavarok jelentkezhetnek. Amennyiben orrvérzés, belső vérzés vagy erősebb menstruációs vérzés zajlott le, ajánlott pótolni a K-vitamint.
Parrag Zoltán egyesített kézbesítő átadja a nyugdíjprémiumot Varga Viktornénak Budapesten 2021. november 12-én. (MTI/Illyés Tibor) A megszokottnál hamarabb hozzájutnak a nyugdíjukhoz az érintettek az év végén – írja a. A Magyar Államkincstár nyugdíjnaptára szerint az idén a különböző hónapokban 11-én vagy 12-én futott be a nyugdíjasok bankszámlájára a pénz. Decemberben részben a karácsonyi költések miatt már december 2-án, vagyis a következő csütörtökön érkezik az utalás. Nyugdíj 2019: fontos dátumok láttak napvilágot - Napi.hu. Azokhoz, akik postai úton kapják a nyugdíjukat, a Magyar Posta Zrt. nyugdíjkifizetési naptárában meghatározott időpontban érkezik a járandóságuk. A nyugdíjasok egyébként novemberben extra összegeket kaptak, a kincstár ugyanis e hó elején fizette ki a maximum 80 ezer forintos nyugdíjprémium mellett a kiegészítő nyugdíjemelést, a nyugdíjkorrekciót is.
Az ellátást az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban, a rokkantsági járadékban és egyéb, a kormányhatározatban felsorolt ellátásban részesülők kapják. Az intézkedés 2, 56 millió embert érint. A miniszter hangsúlyozta, a 13. havi nyugdíj 2021-től történő visszaépítése nagy eredmény, különösen a koronavírus-járvány okozta helyzetben.
A nyugdíjasok 2016-tól több mint 220 milliárd forint értékű további juttatást kaptak Erzsébet-utalvány, rezsiutalvány, illetve nyugdíjprémium formájában a gazdaság kiemelkedő teljesítménye miatt - írták. Négy ütemben építik vissza a 13. havi nyugdíjat Novák Katalin korábban emlékeztetett: 2021-től négy ütemben elkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, februárjában a havi ellátás egyheti összegét vehetik kézhez a nyugdíjasok. Erről itt írtunk bővebben » Az ellátást az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban, a rokkantsági járadékban és egyéb, a kormányhatározatban felsorolt ellátásban részesülők kapják. Az intézkedés 2, 56 millió embert érint - tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta, a 13. havi nyugdíj 2021-től történő visszaépítése nagy eredmény, különösen a koronavírus-járvány okozta helyzetben. Forrás: MTI