Azoknak szánták volna, akik még a történet egyik verziójával sem találkoztak korábban? Valószínű, de ennél jobbat érdemelnének - még ha a '40-es változathoz nehezebb is hozzáférni, mint a netflixeshez. A Manderley-ház asszonya (Rebecca) 2020. október 21-től elérhető a Netflixen. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Pozitívum Impozáns szereplőgárda... Negatívum.. totálisan középszerű alakítást nyújt Sekélyes és semmilyen adaptáció Hangulat tekintetében is egy nagy nulla Végszó A Manderley-ház asszonya legújabb feldolgozása önmagában nézve is gyenge film, hát még ha összehasonlítjuk Alfred Hitchcock nyolcvanéves adaptációjával. Ben Wheatley rendezésében a tehetséges színészek is a legunalmasabb formájukat hozzák, a gótikus atmoszférát pedig keresve sem találjuk.
Rebecca / A Manderley-ház asszonya (2020) - Kritikus Tömeg A Manderley-ház asszonya ( Ben Wheatley) amerikai-angol dráma, szerelmi történet, thriller főoldal képek (7) díjak cikkek vélemények (6) idézetek érdekességek kulcsszavak Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned. Spoilerek megjelenítése A nagy klasszikus gyenge adaptációja. 2021-01-22 12:28:33 Xuja (? ) #5 Ment a nem akarom megnézni. 2020-10-28 13:02:43 VVega (3) #4 Gyönyörű ránézni minden képre, a production design 10/10. Sajnos egy szemernyi feszültség sincs benne viszont, így csodaszép, de teljesen üres, vasárnap délutáni film. Kívül szép és remekül összerakott, de belül üresnek érződik. Még nem láttam Hitchcock mester eredetijét, ahhoz tehát nem tudom hasonlítani. Armie Hammer és Lily James alakításával viszont nagyon is meg voltam elégedve, nem rajtuk ment el a dolog. Tartom azt, h egy filmet nem máshoz viszonyítva kell értékelni, akkor sem, ha témáját/tartalmát/alapanyagát tekintve megfilmesítették már korábban. Ezzel a filmmel sajnos az a helyzet, h Hitchcock verzióját figyelmen kívül hagyva, ahhoz nem mérve is gyenge eresztés (tudva azt, amit Bubu is említ, h nem annak a remake-je).
Minden idők egyik legnagyobb rendezője nem véletlenül érdemelte ki ezt a címet, hiszen a mesteri feszültségkeltéséről ismert direktor filmjein hatás tekintetében nem fog az idő. Hitchcock sok évtizeddel ezelőtt megmutatta, hogyan lehet a regény nyomasztó hangulatát és a főhőst érő pszichológiai terrort nagyvászonra adaptálni, filmje pedig mai szemmel is magával ragadó és hatásos - ami csak még kínosabbá teszi az új változat semmilyenségét. Bár a netflixes Rebecca már a készülése hírével is többnyire szkeptikus reakciókat váltott ki, a szereposztást mindenképp a javára lehetett írni. A főszerepet Hollywood egyik legszerethetőbb színésznője, Lily James kapta, aki már a kisujjából rázza ki a szerelmes naivaszerepet, a Maxim de Wintert alakító Armie Hammer pedig arra született, hogy jóképű arisztokratákat játsszon. Kristin Scott Thomasnak is kijárt már egy olyan izgalmas szerep, mint a Rebeccáért betegesen rajongó házvezetőnőjé, de egyikük sem hozza élete alakítását, sőt. James és Hammer közös jelenetei bizonyítják, hogy kémia nélkül a legyönyörűbb színészpáros is csak annyira tud erotikus lenni, mint két darab fa, de külön-külön is középszerű teljesítményt nyújtanak.
Mrs. De Winter a házvezetőnővel szemben alárendelt, bűntudatos viselkedést vesz fel, mely Mrs. Danvers uralmát tovább növeli, és a férje, Maxim is egyre megközelíthetetlenebbnek tűnik számára sötét emlékekkel teli otthonában. Danvers egyre erősebb hálót sző a fiatalasszony köré, s egy nagyszabású bál során csapdába is csalja, amikor ráveszi, hogy a fiatal nő tudatlanul és óvatlanul beöltözzön Rebecca egyik emlékezetes jelmezébe. Úgy tűnik a szorult helyzetből nincs kiút. Sőt az még tovább romlik, amikor előkerül Rebecca elsüllyedt vitorlása és benne megtalálják a vízbe fúlt Rebecca holttestét is, akit De Winter már korábban azonosítani vélt egy előkerült holttestben és el is temették. Így újból vizsgálni kezdik az asszony halálának körülményeit. Maxim de Winter a korábbi azonosítás és a hajó preparáltnak tűnő sérülései miatt gyilkosság gyanújába keveredik. Új felesége az egyetlen, akinek elmondja az igazságot (és most először kerülnek igazán közel egymáshoz): valóban jelen volt az első Mrs. de Winter halálakor, de az egy véletlen balesetnek és nem az ő közreműködésének köszönhető.
1940 és 1997) filmes ill. televíziós feldolgozása. 2020. október 16-án mutatták be a mozikban, október 21-én digitálisan jelent meg a Netflixen. Cselekmény [ szerkesztés] Egy fiatal magányos nő ( Lily James) egy Monte Carlo-i szállodában egy gazdag idős hölgy társalkodónőjeként érkezik és egy véletlen találkozás révén megismerkedik a gazdag Lord Maxim de Winterrel ( Armie Hammer), akinek felesége, Rebecca nemrégen rejtélyes módon vesztette életét. Gyors udvarlás után - szinte mesebeli módon - az ifjú hölgy lesz a második Mrs. De Winter, és férjével annak angliai vidéki otthonába, a csodálatos Manderley kastélyába költöznek. Látszólag Mr. De Winter, de főképp a házvezetőnő, Mrs. Danvers ( Kristin Scott Thomas), fürkészve lesik a szép fiatalasszony minden gondolatát, az asszonyra mégis nyomasztóan nehezedik az első Mrs de Winter emléke, aki mintha a ház minden tárgyában, szegletében és az ott élők minden gondolatában folyamatosan jelen lenne. Az új úrnő úgy érzi, hogy Mrs. Danvers minden lépését figyeli, és állandó gyanakvással, rosszindulattal veszi körül.
Ugyancsak felsőbb utasításra került a filmbe az a jelenet, amelyben Virág elvtárs elmegy Pelikán házába. Az illetékesek úgy vélték, hogy ezzel a filmesek Virág emberi oldalát is érzékeltetik. Amikor Pelikán fia, Pistike csínytevését követően Virág elvtárs kísérői lövöldözni kezdenek, egy céllövő bajnokkal vették fel azt, hogy az egyik lövedék pontosan telibe találja a szekrény tetején álló befőttesüveget. A kísérők egyike Korbuly Péter, aki ugyan színészként végzett, ám rádióbemondóként vált igazán ismertté. A tanú egyik leghíresebb szállóigéje – "Az élet nem habostorta" – valójában Andics Erzsébettől, a munkásmozgalom közismert ideológusától és történészétől származik, aki szemináriumain gyakran használta ezt a szólást. A tanú teljes film. Valós alapja van a magyar narancsnak is, ugyanis Rákosi Mátyás egy időben valóban fontosnak tartotta azt, hogy legyen magyar narancs. A magyar narancs megünneplésére tartott operett-előadásban a Csárdáskirálynő látható, amely Rákosi kedvenc operettje volt. A Hajmássy Péter című slágert Honthy Hanna énekli, ám a művésznő nem látható a filmben.
Másfelől A tanú nem realista dráma, mert a hetvenes években éppen a film hatására elterjedő szatirikus stilizációval figurázza ki az államszocializmus Janus-arcú hatalmasságait. "Dolgozott bennem bizonyos bűntudat és szégyen is, hogy egy ideig bedőltem az egész kitalációnak, sőt az ügy harcos kollaboránsa voltam. Úgy éreztem, valamit jóvá kell tennem" – nyilatkozta Bacsó Péter egy Gervai Andrásnak adott interjúban. Ebben a rendező azt is bevallotta, hogy A tanú antihőse, Pelikán József tulajdonképpen az ő alteregója. Bacsó a háború után lelkes tagja volt a "fényes szelek"-nemzedéknek, a NÉKOSZ-mozgalomban (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) aktív szerepet vállalt, és hitt a szocializmus ügyében. A Tanú - teljes film (1969) | Amara. Ám miután megismerte a Rákosi-rendszer igazi arcát, meghasonlott, szembefordult egykori önmagával. Igaz, Bacsó Péterhez képest kevésbé öntudatos Pelikán elvtárs, A tanú naiv gátőre, aki a sorozatos megaláztatások és a kemény diktatúra ellentmondásos intézkedései után sem érti meg, csupán sejti, hogy amiben hisz, az konfliktusban áll azzal, amit tennie kellene, és a film végi koncepciós perben tanúsított ellenállása is önkéntelen és ösztönös.
Dániel Zoltán figuráját kisebb részben Rajk Lászlóról, nagyobbrészt Ujhelyi Szilárdról mintázták. Ujhelyit egy 1951-es koncepciós perben nyolc év börtönbüntetésre ítélték. 1954-ben rehabilitálták és szabadon engedték. A szerepet Fábri Zoltán filmrendező játszotta. Fábri végzett színész volt, ennek ellenére keveset szerepelt. A tanú film kritika. Bacsó azért választotta őt, mert olyasvalakire volt szüksége, akinek az arca "morálisan kikezdhetetlen". A film forgatását a munka közepén leállították. A folytatást csak úgy engedélyezték, ha Bacsó "politikailag egyensúlyba" hozza a cselekményt. Ezért került a történetbe többek között a kisnyilas figurája, illetve az a jelenet, amelyben Pelikán a cimboráival iszogat közvetlenül első kiszabadulása után. ( A kisnyilast Kátai Endre alakította. ) Gogolák elvtársnőt a Színművészeti Főiskola népszerű tanára, Versényi Ida játszotta. Olyan tehetségeket fedezett fel, mint például Törőcsik Mari és Tordy Géza. Tanítványai rajongtak érte, a moziba járó közönség azonban keveset láthatta, mert magas termete miatt kevés filmszerepet kapott.