3. változatlan kiadás Régi adósságot törleszt a kiadó, amikor megjelenteti Argelander korszakos kötetét. Kéziratos formában évek, évtizedek óta használják a pszichológus-képzésben, továbbképzésben, a szociális munkások oktatásában, és remélhető, hogy a jövőben felfedezik maguknak a jogászat különböző terepein, valamint az emberi erőforrások válogatásában is. Argelander módszerével készült első interjú a puszta adatvételből tartalmas és tudatosan vezetett beszélgetésé alakult át. Hermann Argelander : Az első pszichoterápiás interjú (meghosszabbítva: 3141520148) - Vatera.hu. (Dr. Alpár Zsuzsa, pszichológus) Az első interjú kimeríthetetlen téma, sokfelé ágaztatható, de a gyakorlat számára minden vonatkozásban fontos. Érdemes és kell vele foglalkozni. Argelander könyve a korai, kezdeti próbálkozások egyike a feltárásra, megvilágításra. Ezen a könyvön át könnyebben juthatunk el a probléma és ezen át a pszichoterápiás folyamat megértéséhez. Buda Béla, pszichiáter) Kategória Pszichodiagnosztika Méret A5 Oldalszám 152 Borító kartonált ISBN 978 963 945 684 6
Kalauz az Asperger szindrómáról szülõknek és nevelõknek Attwood, Tony 1925 Ft Maradandó boldogság. A harmonikus kapcsolat Mediáció a konfliktusmegoldás lélektana Strasser - Randolph Médiakutató 2004/1. Szegények a médiában Bajomi-Lázár Péter (szerk. ) 505 Ft Médiakutató 2005/1. Politikai kommunikáció 530 Ft Médiakutató 2005/2. Phrüné keblei Megoldásközpontú terápia George - Iveson - Ratner 1100 Ft Minõségi esetvezetés a klinikai pszichológiában. Gyakorlati útmutató a kezelés megtervezéséhez és ér Petermann, Franz; Müller, Jörg M. Munkám családi szkriptekkel Byng-Hall, John Múzsák a díványon Füredi - Buda (szerk. ) Naplók Kurt Cobain 5000 Ft Neuropszichiátria Tamáska Péter szerk. 1310 Ft Nõies nõk és férfias férfiak H. Argelander az első pszichoterápiás interjú kérdések. Sas Judit 1200 Ft Normalitás és patológia a gyermekkorban. A fejlõdés becslése Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Csabai Márta; Molnár Péter 3570 Ft Pályaválasztás és szelekció. A szociometriai módszer alkalmazása alsó- és középfokú oktatási intézmé Martonné Tamás Márta.
2440 Ft Testnevelési játékok a tanulási zavarok prevenciójában és korrekciójában Fodorné Földi Rita dr Trauma és gyógyulás. Az erõszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig Herman, Judith Lewis 1950 Ft Ügyfélszolgálat felsõfokon Performance Research Associates (Teljesítménykutató Tudományos Egyesület) 2505 Ft Vezetés- és szervezetpszichológia Klein Sándor 3745 Ft Világtörténet évszámokban I-III. Engel Pál szerk. Az első pszichoterápiás interjú - Klinikai pszichológia. 1800 Ft Zöld út a jövõbe \"Pszichodráma - Az élet duplája\" Beszélgetések Zerka Morenóval Moreno, Zerka T. ; Blomkvist, Leif Dag; Rützel, Thomas 2015 Ft
Julio Cortázar novelláinak szimbólumelemzése Imrei Andrea 1640 Ft Ami a lelket megbetegíti, és ami meggyógyítja. Bert Hellinger pszichoterapeutikai munkássága 1670 Ft Antropológia és irodalom. Egy paradigma útkeresése Biczó Gábor, Kiss Noémi (szerk. ) 2180 Ft Az addiktológia alapjai 2 Demetrovics Zsolt (szerk. ) Az addiktológia alapjai 3 Az elsõ pszichoterápiás interjú Argelander, Hermann 1660 Ft Az elvek csapodár természete Mérõ László 2495 Ft Az én és az elhárító mechanizmusok Freud, Anna 2420 Ft Az evolúció elméletei és metaforái a társadalomtudományokban Gedeon Péter; Pál Eszter; Sárkány Mihály; Somlai Péter 1090 Ft Az ezredvég magyar társadalma. Folyamatosság és megszakítottság a társadalomfejlõdésben Bõhm Antal 3345 Ft Az integrációtól a narrációig. A felvilágosodás dialektikájának recepciója Weiss János (szerk. ) 2000 Ft Az iskolai konzultáció elmélete és technikái Gutkin, R. B. Az elsõ pszichoterápiás interjú használt tankönyv eladó. ; Curtis, M. J. Bevezetés a transzperszonális pszichológiába Wilber, Ken; Maslow, Abraham H. ; Assagioli, Roberto Bölcsek, balgák, bolondok R. D. Laing Boldogtalan kapcsolatok: döntés, felelõsség, gyávaság Baktay Miklós és Zelka; Csernus Imre, Kalo Jenõ, Popper Péter Család, terápia és gondozás.
Egy adott területen a levegő felmelegedését befolyásoló tényezők 1) A nap sugárzása: A légkör külső határára 1354 W/m2 energia jut. Ez az érték a napállandó. Az energia jelentős része visszaverődik vagy elnyelődik A Föld felszínére valamivel több mint fele jut le a napállandónak. Különösen a rövidhullámú sugarak szűrődnek ki a napfényből. 2) A légkör felmelegedése: A napsugarak nem a levegőt, hanem a talajt melegítik fel először. A talaj a napsugarakat először hővé alakítja, majd ezt a hőt átadja a felette lévő levegőnek. Ez a folyamat a talaj feletti kb 20 cm-es légrétegre terjed ki. Az e fölötti levegő felmelegedése már a hőmérsékletkülönbségek miatt beinduló légkörzés hatására történik. 3) Üvegházhatás eredménye: lásd légkör szerkezete c. tétel 4) Mitől függ egy terület felmelegedése: a) a napsugarak hajlásszöge sugárzás időtartama felszín anyaga jellege Napsugarak hajlásszöge: Alapvetően attól függ, melyik szélességi körön vagyunk a gömb alakú Földön. A legnagyobb szögben az egyenlítő környékét érik a napsugarak, a legkisebb szögben pedig a sarkpontokat.
érezzük. Ismeretes, hogy a L. hőmérséklete függélyes irányban csökken. A felső légrétegek a napsugarak tulnyomó részét áteresztik és csak kis mértékben melegszenek át, ellenben a Föld felszinével érintkező légrétegek legjobban melegszenek fel. Ha a melegedés csak vezetés útján terjedne, a felső rétegek csak kevés meleget kapnának, tekintve a levegő rossz hővezető képességét. De vertikális irányban a hőközlés sokkal inkább felszálló légáramlatokban történik; az emelkedő légtömeg azonban folyton kisebb nyomás alá kerül és terjeszkedik. A terjeszkedés a melegség rovására történik, tehát a felszállott levegő hülni kezd s száraz levegőt feltételezve, 100 m. -nyi emelkedésnek 1 C°-nyi hőcsökkenés felelne meg, mit a vizpárák jelenléte azonban lassít. Az első méréseket Saussure végezte, ki 1788. 14 napig volt a 3405 m. magas Col du Géant hegyen és hőmérsékleti összehasonlításokat tett. Azóta számos újabb adat áll rendelkezésünkre, melyekből kitünik, hogy a hőcsökkenés független a földrajzi szélességtől és átlagban 100 méterenkint 0, 48 C°-ot tesz.
A Földre nézve ezen meleg nem vész el teljesen, mert a levegőben lebegő vizrészecskék és porszemek mindenfelé reflektálják a napsugarakat és igy a Föld felé is, miáltal maga a L. is lesz a melegség egyik forrásává. A levegő tulajdonképi felmelegedése azonban alulról indul meg, amennyiben a talaj hőmérséklete a besugárzás folytán emelkedik és a talajból kiinduló meleg részint közvetetlen vezetés, részint sugárzás által közöltetik a legalsóbb légrétegekkel. Csupán szárazföldet és páramentes levegőt tételezve fel, a melegségi viszonyok is egyszerüek volnának: minden helyre nézve a geográfiai fekvésénél fogva őt megillető besugárzás és kisugárzás mennyisége adná meg a hőmérsékletét és a szélességi körök egybeesnének az izothermikus vonalakkal. De a valóságban a viszonyok bonyolultabbak. A Föld felszinének felmelegedése ugyanis a talaj minősége szerint váltakozik (a szárazföld jobban melegszik fel, mint a tenger) és a kisugárzása is függ a talaj minőségétől (a szárazföld erősebben hül le, mint a tenger).
Az egyenlítői éghajlat csapadékosabb, gyakran felhős az ég, a sivatagokban viszont a folyamatosan tűző nap jellemző. c) Felszín anyaga, jellege: A különböző anyagoknak más a fajhője. ( Fajhő: azt az energiamennyiséget adja meg, amennyi egy kg tömegű anyag egy Celsius fokos melegítéséhez szükséges. ) Ugyanattól a besugárzástól ezért egyik anyag jobban a másik kevésbé melegszik fel. Legnagyobb az eltérés a szárazföldek és a víz között. A tengerek fajhője nagyobb, ezért lassabban melegszenek fel, de lassabban is hűlnek le. Befolyásolja a felmelegedést a felszínt alkotó anyag színe is. A világosabb színű felszín jobban visszaveri a napsugarakat, ezért kevésbé melegszik fel, mint a sötét. szántóföld és a hótakaró közötti különbség.
Ilyen például a Nagy-korallzátony kifehéredése, a moszaterdők nagyarányú pusztulása vagy a tengerszint emelkedése, amely egyes állatokat el is üldözött a térségből. A jelentés egyik szerzője, Brendan Mackey professzor egyébként kilenc fő éghajlati kockázatot nevezett meg a klímaváltozás Ausztráliára, illetve Óceániára kifejtett hatásai kapcsán: Az óceánok felmelegedése és a hőhullámok miatt elpusztulhatnak a korallzátonyok és az azokhoz köthető ökoszisztéma. A hó mennyiségének csökkenése révén is csökkenhet a biológiai sokféleség. A melegebb és szárazabb körülmények, valamint a megnövekedett számú tűz következményeként eltűnhetnek Dél-Ausztrália erdői. A felmelegedés és a hőhullámok, valamint a melegedő víz okán délre költözött halak és sünök általi "túllegelés" miatt teljesen eltűnhetnek a moszaterdők. Az egyre emelkedő tengerszint következtében az alacsonyan fekvő tengerparti területek lakhatatlanná válnak. A melegebb és szárazabb időjárás komoly kihívásokat okoz a mezőgazdasági termelésben, és fokozott terhelés alá veti a még termékeny területeket.
Eredményeink alátámasztják azt a hipotézist, hogy a jövőbeni felmelegedés jelentős változásokat fog kiváltani ezekben a törékeny antarktiszi ökoszisztémákban – mondják a kutatók. E fajok elterjedése természetesen változást okoz a talaj savasságában, a talajban lévő baktériumok és gombák mennyiségében, valamint a szerves anyagok lebomlásának módjában. Nicoletta Cannone professzor szerint a talajkémiai változások, valamint a permafroszt leromlása a változások egész sorozatát idézi elő, "a szárazföldi ökoszisztémák minden összetevőjére nézve". Ezek a növények nagyon rövid tenyészidőszakhoz alkalmazkodnak, havas körülmények között, 0 fok alatti hőmérséklet mellett is képesek fotoszintetizálni. Ennek ellenére, hogy gyorsan és zord éghajlati viszonyok között is képesek szaporodni, nem versenyeznek más, nem őshonos növényekkel. Bár a felmelegedés egyes őshonos fajoknak külön-külön is előnyös lehet, nagymértékben növeli a nem őshonos fajok megtelepedésének kockázatát, amik felülmúlhatják az őshonos fajokat, és visszafordíthatatlan vadpusztulást idézhetnek elő – figyelmeztetnek a szakemberek.