"Nem volt szükségem ilyenre, én fiatalként nyomulós voltam. A barátnőmmel mindig a műjégpályán pasiztunk. Mindig vágtuk a centit, hogy mikor jön el november 7-e, amikor kinyit a pálya" – árulta el a színésznő, aki nem csinál titkot abból, hogy sok férfi nem merte őt megközelíteni. "Féltek tőlem a pasik, pláne amikor ismert lettem. Ugyanakkor hittem abban, hogy aki nekem megtetszik, annak én is tetszem. Olyan ember nekem sosem tetszett meg, aki nem figyelt fel rám. Ez a kémia! Kedvenc anya-lánya párosaink a tévéből és a filmvászonról - Coloré. Alkat kérdése is, de mindig észrevettem, ha tetszem valakinek és ugyanígy azt is, ha valakik tetszenek egymásnak. Ezért is volt jó a barátnőmnek lenni, mert segítettem nekik, hogy egymásra találjanak azzal, akinek bejönnek" – mondta Liptai Claudia a hétfőnként 20:00-tól hallható 'ÉdesKettes'- ben.
A történet 1942-ben kezdődik. A kamasz Somlyói Anna és barátnői nem a háborúval vannak elfoglalva, hanem inkább a szerelemmel. Eleinte Horthy Miklós fiába, a fiatal és fess repülőtisztbe szerelmesek, fényképét titokban maguknál hordják. Ám a plátói rajongás után az utolsó gimnáziumi évek meghozzák Anna számára az igaz szerelmet egy gyerekkortól ismerős fiú, András személyében. Sajnos azonban ez a szerelem beteljesületlen marad, mivel a közelgő háború elszakítja őket egymástól. A front közeledtével az emberek egyre több időt töltenek a földalatti búvóhelyeken, a lányokat a családok minden létező trükkel igyekeznek elrejteni a szovjet katonák elől: Anna hosszú hetekig megússza, ám egy napon mégis elkapják, attól fogva rendszeresen, szinte naponta megerőszakolják.
Lefújták, megtépték, és még a harisnyáját, cipőjét, nadrágját is lerángatták egy fiatalról Szolnokon
Végzett színészként először Egerben állt színpadra Farkas Imre A kis kadet című operettjében, majd az egri társulat által megszerzett és belakott budapesti Várszínházban játszott. 1924-ben szerződtette táncos-komikusként a Fővárosi Operettszínház, ahol Farkas Imre Nótás kapitány című operettjében játszhatta el Ragyás őrmester szerepét. Az előadás után az alábbi levelet kapta kézhez: "Kedves Mester! Bődületes sikere alkalmából fogadja úgy az én, mint Budapest székesfőváros legteljesebb elragadtatásának kifejezését. Ebből az alkalomból, mint Önnek mindig is gondoskodó, jó atyja, bátor vagyok eme csekélységet azzal a határozott kéréssel átnyújtani, hogy nagyrabecsült tehetséged a mai napon az általam kiutalt összeget barátai társaságában egy külvárosi korcsmában elköltse. Kiváló tisztelettel úgy a magam, mint a közönség nevében mély hódolattal maradtam híve: id. Latabár Árpád. Utóirat: Kedves Kolléga! Ha netalán részegen menne haza, és ez tudomásomra jut, akkor ünnepeltségedet felpofozom. Gyertyaláng.hu | ifj Latabár Kálmán - ifj Latabár Kálmán oldala. "
1961. december 1-jén halt meg ifj. Latabár Árpád, a népszerű színész-dinasztia tagja, akit a közönség és a szakma is "hosszú Latyiként" emlegetett. Bátyja Latabár Kálmán, a legnépszerűbb magyar komikusok egyike volt, a testvérpár gyakran szerepelt együtt. Magassága meghatározta egész pályafutását, hiszen jegenyeszerűen magasodott ki pályatársai közül. Kettősükben ő volt a megfontoltabb, mindig neki jutott a komolyabb-komorabb szólam, de ezt sosem bánta, mert a szakmai féltékenység teljesen hiányzott belőle. Keményen dolgozott egész életében, de soha nem lett olyan népszerű, mint bátyja. Ifj latabár kálmán halála szabadság. Inkább karakterszínészként nyújtott nagy alakításokat, útkeresése a híres famíliában sajnálatosan korai haláláig tartott. 1903. november 22-én született Sátoraljaújhelyen. Apja, idősebb Latabár Árpád csapodár természet volt, aki Árpád születése után nem sokkal elszökött felesége mellől. Árpád "természetesen" maga is színész lett, bár formális képzésben soha nem részesült, maga tapasztalta ki a nevettetés technikáját, hogy miként lehet a közönségre hatást gyakorolni.
Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Molnár Gál Péter: A Latabárok, 1982. Miskolci Nemzeti Színház [ halott link] m v sz A Latabár család tagjai Latabár Endre (1811–1873) a dinasztia alapítója Török Mária (1822–1895) ifj. Ifj latabár kálmán halála esetén. Latabár Endre (1852–1888) Latabár Dezső (1849–1886) Latabár Kálmán Árpád (1855–1924) Latabár Rezső (1888–1943) Latabár Endre Gyula (1872–1901) id. Latabár Árpád (1878–1951) Latabár Kálmán (1902–1970) ifj. Latabár Árpád (1903–1961) ifj. Latabár Kálmán (1938–2000) Latabár Katalin (? –) legifjabb Latabár Árpád (1963–) legifjabb Latabár Kálmán (1969–)