Antik eposzok Eposzi kellékek, Iliász, Odüsszeia A görög kultúra az európai kultúra bölcsője. A görög művészet az eposzokkal kezdődik az i. e. 9-8. században. Az első műfaj tehát az eposz volt. Ebben a korban keletkezett az Iliász és az Odüsszeia. A két mű kapcsán felmerül a Homérosz-i kérdés: Vajon mindkét művet ő írta? Egyesek szerint mindkettő az ő műve, hiszen hasonló a szerkezet. Mások úgy vélekednek, hogy nem Homérosz írta mindkettőt, hiszen a két eposz felfogása merőben eltérő. Hiszen az Odüsszeiában a leleményes ember áll a középpontban, aki élni akar. Az életöröm, életszeretet jelenik meg benne. Míg az Iliászban a főhős hősi harcos és hősi halált akar halni. Ebből tehát arra következtetnek, hogy a két mű keletkezésének ideje között minimum egy emberöltőnek, 50 évnek, el kellett, hogy teljen. Iliász és odusszeia összehasonlítása. Mind a két eposz a trójai mondakörből származik. Az eposz más néven hősköltemény. Mely egy nagyon kifejező megnevezés, hiszen feltárja a mű témáját és formáját: kötött formájú nagyepikai műfaj, melynek főhőse természetfeletti képességekkel bír.
Az Odüsszeiában a közösség a háttérbe kerül, a téma: maga a címadó hős. Odüsszeusz személyiségében és sorsában már a később klasszikussá váló görög embereszmény elemit fedezhetjük fel. Szellemi-fizikai kiválóság, tudásvágy, racionalitás, közösségi felelősség, céltudatosság, alkalmazkodóképesség, végső igazságosság, és emberség nyilvánul meg tetteiben. A mű szerkezete különösen arányos és feszes. Az első 12 énekben a múlt felé fordulás dominál, a XIII-XXIV. énekben végig a jelenben vagyunk. A cselekményt isteni határozat indítja el: induljon "már" haza Odüsszeusz illetve induljon apja elébe a fiú, Télemakhosz. Az I-IV. éneket Télemakheiának is nevezik; az ármánykodó "kérők" szorongatásából Télemakhosz Póloszba az agg Nesztórhoz, Spártába Menelaoszhoz megy. E két királyi udvarban sokat megismer az elmúlt 20 év epizódjaiból. Homérosz - Iliász és Odüsszeia. Az V-VIII. énekben hazaindul Ogügié szigetéről, de előbb a phaiákok szigetére vetődik. A IX-XII. énekben pedig Odüsszeusz meséli el a hazaút első három évén, annak tíz a kalandját.
A hagyomány Homérosznak tulajdonítja a két nagy ógörög eposzt, az Íliászt és az Odüsszeiát. A két mű kultúrtöténeti sajátosságai, az ábrázolt társadalmi viszonyok alapján a köztük megállapítható különbség jóval több, mint száz év. Ha létező személy volt Homérosz, a legvalószínűbb, hogy kb. 1. e. a VIII-VII. században élt. Lehetett azonban egy ión énekmondó iskola, az ún. Homérida nemzetség gyűjtőneve is. A legendás vak énekmondó szülővárosának rangjáért a monda szerint már az ókorban hét város versengett. SZ.12/E - Irodalom - 1. Az Iliász és Odüsszeia embereszménye. A homéroszi eposzok formája a hősdalköltészet hosszú előtörténete során kialakult elemekből építkezik. A legjelentősebbek az időmértékes verselésű sor, a 6 verslábból (daktiuszból és a kiegészítő szpondeuszból) álló hexameter. Szavak ismétlődései, ezek közül is a legjellemzőbben az úgynevezett "homéroszi" jelzők: ezek sajátosan egy melléknévből és egy melléknévképzős főnévből állnak (pl. ezüstíjas, széphajú). Erős hangulati töltéssel színezik a szöveget. Ismétlődő rövidebb-hosszabb szövegrészek, pl.
a) Elysium b) Alvilág c) Firenze d) Trója e) Kirkhé szigete f) Styx 18) Mi a kalandok közös vonása? a) A problémát jellemhiba okozza, a megmenekülést Odüsszeusz csele hozza. b) Hármas tagolásúak. c) Az isteni segítség által menekülnek meg. d) Odüsszeusz hősi hírnevét öregbítik. e) Akhilleusz közbelép. f) Mindig előkerül egy kulcs. 19) Hol találkozik Odüsszeusz Akhilleusszal és Agamemnonnnal? a) Kirkhé szigetén b) A küklopsz barlangjában c) Elyseumban, a harcosok paradicsomában d) Ithakában, a kérők között e) Kalüpszó szigetén f) Az Alvilágban: óvatosságra intik, mikor hazatér 20) Mi a meglepő a befejezésben? Herman Anna: Kötelező olvasmányok elemzése 1. (Puedlo Kiadó) - antikvarium.hu. a) Hogy nem ismeri fel a feleségét. b) Leszámol a világára törő kérőkkel, mint Akhilleusz tette volna. c) Hogy nem ismeri fel a fiát. d) Hogy koldusként is felismerik. e) Hogy a kutyája felismeri. f) Hogy még mindig fel tudja ajzani az íját. Afiş Bu lider panosu şu anda özeldir. Genele açmak için Paylaş 'a tıklayın. Bu lider panosu kaynak sahibi tarafından devre dışı bırakıldı. Seçenekleriniz kaynak sahibinden farklı olduğu için bu lider panosu devre dışı bırakılır.
Az Íliászban tehát az epikus keretek között lelki történések játsszák a főszerepet. Egyén és közösség viszonya azért válik válságossá, mert a hős eltér a humánus magatartástól, és az indulati ív akkor zárul, akkor ér véget a cselekmény, amikor az emberiesség ismét érvényesül. Szerkezete arányos tagolódású. A 24 ének első harmada a görögök vereségének nyilvánvalóvá válásával ér véget (VIII. ének), a második harmad végén következik be az újabb fordulat, Patroklosz engedélyt kap a fegyver viselésére (XVIII. ének). Párhuzamok, ellenpontok teszik zárttá a művet a cselekmény, a jellemek és a hangulat terén is. Az Odüsszeia a trójai háborúból hazatérő görög hősök kalandjait elbeszélő eposz. Az Íliászhoz igazodik mind formai sajátosságaiban, mind tartamában (a folytatásának tekinthető, annak részleteit sehol nem ismétli). Szereplői az Íliász világából kerülnek ki. Odüsszeusz itt főszereplővé ép elő. A két mű társadalmi világát jelentős különbség választja el egymástól: az előbbi a törzsi-nemzetségi társadalom válságát ábrázolta, az utóbbi viszont az individuum eposza.
AZ ISTENEK SZEREPE Az istenek közül csupán 3 jelenik meg. (Hermész, P. Athéné, Poszeidón) A cselekménybe egyedül Athéné szól bele, de ő is mindig csak valaki más alakjában. Az istenek szerepe háttérbe szorul, emberi alakot öltenek. Nincsenek jóslatok, az emberek maguk irányítják a sorsukat. Harcos erények, mint erő, bátorság bosszúvágy. Dicsőség, amely halhatatlanná tesz. ÉRTÉKEIK Leleményesség, okosság, találékonyság, felelősség, mértékletesség, tudás. Egy szálon fut, egy helyszínen HELYSZÍN több szálon fut, több helyszínen nincs JELLEM FEJLŐDÉS van Szólj hozzá irodalom gimi műelemzés eposz összehasonlító elemzés Iliász Odüsszeia
a vér által szállított oxigén nagy része kötődik a vörösvérsejtekben (eritrociták) található hemoglobinhoz. Az oxigén hemoglobinhoz való kötődését (HbO2) az oxigén parciális nyomása (PO2) és a hemoglobin oxigénhez való affinitása határozza meg a jobb oldali ábrán látható módon (hemoglobin-oxigén disszociációs görbe). Normál artériás PO2 értékeknél (~100 Hgmm) a hemoglobin körülbelül 97% telített., A normál artériás PO2 értékekhez a hemoglobinhoz kötött oxigén mennyiségét a hemoglobin teljes mennyisége határozza meg. Normál vörösvérsejtes hematokrit 45%, van körülbelül 15 g hemoglobin per 100 ml vér. PCO2 - Laboreredmények. A hemoglobin minden grammja 1, 34 ml oxigént képes megkötni; ezért normál artériás vérben általában körülbelül 19, 5 ml O2/100 ml vér kötődik a hemoglobinhoz (1, 34 ml O2/g x 15 g x 0, 97). Van is egy nagyon kis mennyiségű oxigén, amely feloldódik a szabad víz a plazma és a sejtek (~0, 3 ml O2 / 100 ml vér)., A kötött és oldott oxigén együttes adásakor az artériás vér általában körülbelül 20 ml O2/100 ml vért tartalmaz (20 térfogat%).
Sav-bázis állapot PH ↑ Bikabonát (HCO3-) áram ↓ Bikarbonát szabvány - normál Basenexcess (alapfelesleg) - normális A vér széndioxid parciális nyomása (pCO2) (hypocapnia) ↓ Egyéb lehetséges vizsgálatok A vér oxigén parciális nyomása (pO2) - változatlan vagy ↓ Oxigéntelítettség (SpO2) Acidózisok és alkalózok acidózis alkalózis anyagcsere légző comp. lebomlik. pH normális <7, 36 > 7, 44 HCO3- ↓ ↑ normál (↑) normál (↓) pCO2 pO2 → Legenda Comp. Ph jelentősége a szervezetben - PDF Free Download. (= kompenzált) Lebomlik. (= dekompenzált) ↓ (= csökkent), ↑ (= növekedett), → (= változatlan). Kárpótlás A szervezet metabolikus úton - metabolikus aktivitással - megpróbálja kompenzálni ezt a légzőszervet ( lélegző összefüggő) zavar a vese a bikarbonát kiválasztása a vizelettel.
Kr. obstruktív betegségek Súlyos asztma; légmell Page 18 Respiratorikus acidózis pH= 6. pH ↓ ↓ (< 7. 35) 2. Standard bikarbonát: normal 3. pCO2 ↑ (>45 mmHg) 4. Base excess: 0 Respiratorikus acidózis A. Kompenzáció: Vese H+ szekréció ↑ HCO3- reabszorpció ↑ Jellemzők: 1. Standard bikarbonát ↑ 3. Gyógyítás: Tüdő:: hiperventilláció Tüdő + eredeti betegség gyógyítása Page 19 Respiratorikus alkalózis Okok: Hiperventilláció (hisztéria, kp. IRIR-i zavar, idegesség, asztma) pH= 6. pH ↑ ↑ (>7. 45) 2. Standard bikarbonát: normál 3. pCO2 ↓ (<34 mmHg) 4. Base excess: 0 Respiratorikus alkalózis A. Kompenzáció: Vese H+ szekréció ↓ HCO3- reabszorpció ↓ HCO3- szekréció Jellemzők: 1. Pco2 normal érték . pH ↑ 2. Standard bikarbonát: ↓ 3. Base excess: negatív B. Gyógyítás: Tüdő: hipoventilláció + eredeti betegség gyógyítása Page 20 PL. pH = 7. 1 PCO2 = 22 mmHg BE = -21 mmol pH = 7. 5 PCO2 = 48 mmHg BE = +11 mmol Page 21
Ha nem, az intézkedéstől függően különféle intézkedéseket kell hozni a pH normalizálására. Különösen súlyos rendellenességek vagy nagyon betegek esetén az okot gyorsan meg kell találni és kezelni. Pco2 normál érték függvény. Például a hiperventiláció esetén hasznos lehet, ha a betegnek lehetővé teszi a táska belélegzését és kihúzását. Ha a Sav-bázis egyensúly A cukorbetegség metabolikus egyensúlyhiánya miatt (ketoacidosis) megváltozott, a betegnek sok folyadékra és a vércukorszint-csökkentő hormon inzulinra van szüksége.