A magyar testőrírók legjelesebbje, Bessenyei György negyedszázaddal Mária Terézia halála után így emlékezett vissza az uralkodónőre: "Külső, belső tulajdonságai magával ragadó szépség, királyi tekintet, személyes méltóság, nyájas elme, érzékeny, szemérmes szív, minden szerencsétlenen való szánakozás, kegyelem, gazdag jutalmazás valának. Tudósokat, vitézeket jutalmazott, magasztalt; kikhez beszélvén, kegyelmének ajánlásai közt hozzájok csaknem a hízelkedésig leereszkedett. Az emberi erőtlenség által megesett hibákra a szemét béhunyta: nehezen büntetett, örömmel kegyelmezett, és valakit egyszer oltalma alá vett, azt árulás által elveszni sohasem engedte, ha különben maga magát kegyelmére érdemtelennek lenni mutatta. " A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: • FELKÉSZÜLÉS VAGY KÉSZÜLETLENSÉG? • ÖRÖKSÉG ÉS HÁBORÚ; • AZ ELSŐ REFORMOK; • AZ ÚJABB VILÁGHÁBORÚ; • FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS? • URALKODÓNŐ ÉS CSALÁDANYA; • FÉRJ ÉS GYEREKEK; • "NÉPEIM"; • MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJE; • AZ UTOLSÓ ÉVEK; Válogatott irodalom; A "Mária Terézia Élete és Kora" című eme kiadványt az öntudatos Habsburg, és öntudatos uralkodó iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, aki uralkodói kötelességtudatát az 1750-es években írt végrendeletében így fogalmazta meg: "... Ez az igazság mindig szemem előtt lebegett, és sokszor mérlegeltem, hogy nem magamé vagyok, hanem a közönségé (dem publico - a társadalomé, az állampolgároké)".
Az anekdota szerint Mária Terézia azzal indokolta a jobbágyság helyzetének rendezését, hogy "etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk". Hadik András tábornok alig pár ezer huszárral elfoglalta és megsarcolta a porosz fővárost. A magyar rendek közfelkiáltással – "életünket és vérünket! " – álltak ki a segítséget kérő királynő mellett az 1741-es pozsonyi országgyűlésen. Mária Terézia ősi szokás szerint fellovagolt a dombtetőre, és kardjával a négy égtáj felé suhintva esküt tett az ország védelmére. Esterházy "Fényes" Miklós a császáréval vetekedő udvart tartott fenn. Mária Terézia rendelete alapján állt fel az új egyetemi kar. A város roppant falai mögött 1757-ben először el sem hitték, hogy egy maroknyi ellenséges csapatnak lehet ekkora mersze. Néhány órával később már számolták a hadisarcot Hadik András tábornok és huszárai kezébe. Életüket és vérüket ajánlották a magyar urak Mária Teréziának, de anyagi segítséghez nem igazán fűlött a foguk. Inkább kőbe vésették adómentességüket.
I. Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje 250 éve halt meg Kétszázötven éve, 1765. augusztus 18-án halt meg I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje, a Habsburg-Lotharingiai-ház alapítója. Francia nagyapja Lotharingia birtoklásán különbözött össze a Bourbonokkal, és az ősellenség Habsburgoknál keresett támogatást, majd feleségül vette I. Lipót császár nővérét. Ferenc 1708. december 8-án Nancy városában született, a Lotharingia hercege címet 1727-ben, apja halála után örökölte meg. Akkor már évek óta a bécsi udvarban élt, ahol III. Károly császár pártfogását élvezte, sőt a császár őt szemelte ki lánya, Mária Terézia férjének. 1732-ben magyarországi királyi helytartónak nevezték ki a tisztségtől igencsak húzódozó Ferencet. Pozsonyi székhelyén az ügyekkel nem sokat törődött, inkább a közeli Bécsben udvarolt (franciául, mert németül élete végéig sem tanult meg tisztességesen) jövendő feleségének, akivel szép lassan egymásba szerettek. Az esküvő azonban késedelmet szenvedett.
A legendásan gazdag főúr fényűzéséről legendák keringtek, az egyik szerint például egy előkelő vendége tiszteletére ezerforintos bankók lángjánál főzetett teát (ezt egyébként az Esterházyakra is ráfogták). Hasonlóan vándortörténet az is, hogy amikor Mária Terézia 1751 nyarán meglátogatta kedvelt hívét, az Pesttől Gödöllőig sóval hintette fel az országutat, hogy a királynő a rázkódó hintó helyett szánkón tehesse meg az utat. Az viszont igaz, hogy Grassalkovich Antal hatalmas pompával fogadta az uralkodót, de a komoly és puritán asszony neheztelését fejezte ki az iszonyatos összeget felemésztő állatviadalok, tűzijátékok, bálok miatt. Nevét leginkább a gödöllői kastély tartotta fenn Grassalkovich Antal a főúr hatvani és gödöllői uradalmain mintagazdaságot alakított ki, kastélyt építtetett Bujákon, Gödöllőn, Hatvanban és Pozsonyban. Utóbbi ma a szlovák elnökök rezidenciája. Az ő nevéhez fűződik a máriabesnyői kegyhely megalapítása. Nevét leginkább a birtokai középpontjában felépített gödöllői kastély, a legnagyobb hazai barokk palota tartotta fenn.
Tordai Teri életrajza Kezdetek Tordai Teri 1941. december 28-án látta meg a napvilágot Debrecenben. Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Édesapja Tordai Gyula, édesanyja pedig Tarján Lili. Egy nővére van. Debrecenből a családjávan Egerbe költözött, az édesanyja anyjához. Bujtor István - Sztárlexikon - Starity.hu. Nővérével egy Egerben élő keletnémet tánctanárnőhöz jártak balettozni. Teri nem színésznő szeretett volna lenni, hanem tanárnő. A Tanáképző egyik rendezvényén figyelt fel rá Gáti József és javasolta neki, hogy jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára. Itt Pártos Géza tanítványa volt. Az osztálytársa volt többek közt Szegedi Erika, Halász Judit, Béres Ilona és Polónyi Gyöngyi is. 1962-ben indult be a karrierje, mikor szerepet kapott Keleti Márton Esős vasárnap című filmjében. Külföldi karrier 1965-ben Magyarországon forgatták a Ferien mit Piroschka (Nyaralás Piroskával) című filmet, amelyben Teri partnerei a külföldön ismert Dietmar Schönherr és Götz George voltak. Ezt követően Teri szerepelt a Jókai-adaptációjában, valamint az Egy magyar nábob filmváltozatában, ami külföldön is nagy sikert aratott.
Az olasz színésznők közül pedig a könnyed filmecskék egykor igen kedvelt csillagai, Edwige Fenech és a jugoszláv származású Femi Benussi ugyancsak Tordai partnerei voltak. A művésznő legmerészebb erotikus filmjének bennfentesek szerint az 1974-ben készült Der Liebesschüler számít, melynek főszerepét az Emmanuelle-filmekből ismert Sylvia Kristel játszotta. Tordai Teri évekkel későbbi interjúiban maga sem titkolta, hogy szakmai szempontból nem különösebben értékesek és jelentősek a külföldi filmjei, mégsem tartotta időpocsékolásnak az elkészítésükre fordított időt. Mint elmondotta, megismerhette a magyartól sok mindenben eltérő nyugati filmkészítési stílust, nyelveket tanult, világot látott, egzisztenciális szempontból pedig a gázsija is sokat számított, hiszen sokszorosa volt a színházi jövedelmének. Szerencsére a külföldi filmekkel párhuzamosan hazai alkotásokban is folyamatosan szerepeket vállalt. Különösen két tévéfilmben nyújtott emlékezetes alakítást: a Sarkadi Imre műve alapján készült A gyáva (1971) című produkcióban, melyben a címszereplőt formálta meg Kállai Ferenc és Huszti Péter oldalán; és a megtörtént bűnügyet feldolgozó Fejes Endre-műben, a Jó estét nyár, jó estét szerelem ma már klasszikusnak mondható, 1972-es tévés feldolgozásában, amelyben pedig a tragikus sorsú Karácsony Nagy Zsuzsát keltette életre.
Noha folyamatosan filmez, a '80-as évektől kezdve egyre inkább a színpadokon kapott tehetségéhez méltó, sokoldalú szerepformálásra lehetőséget nyújtó feladatokat: kortárs és klasszikus, hazai és külföldi szerzők legkülönbözőbb műfajokat képviselő darabjaiban lépett színre az évek folyamán. Bár művészi pályája számtalan csalódással járt együtt, nem tartozik a panaszkodó és megkeseredett művészek közé, hitvallása szerint csak a szépre igyekszik emlékezni. 1976. június 18-án megszületett lánya, Horváth Lili, aki szintén a színészi pályát választotta: anya és lánya mind színpadon, mind filmen játszott már együtt. Munkásságát több díjjal is elismerték, 1985-ben Jászai Mari-díjat kapott, 2011-ben Aase-díjjal tüntették ki, 2012-ben érdemes, majd 2015-ben kiváló művész lett. 2018-ban vehette át a Kossuth-díjat, 2021-ben pedig A Magyar Filmakadémia életműdíját és az Arany Medál Életműdíjat is megkapta. Fotó:, Fortepan