Ezért a honvédség új parancsnokától azt kérte: tartsa be a jól ismert ötös szabályt: legyen szigorú, követelménytámasztó, következetes, példamutató és emberséges parancsnok. Mindezeket követelje is meg bajtársaitól és csapatparancsnokaitól - szólt Ruszin-Szendi Romuluszhoz, akinek sok sikert és eredményeket kívánt. A miniszter az ünnepségen részt vevő katonákhoz szólva azt mondta: olyan időszakban lehetnek parancsnokok, amikor a Magyar Honvédség soha nem látott fejlesztésen megy keresztül. Azt kérte, "legyenek büszke megalkotói a folyamatnak", és a Ruszin-Szendi Romulusznak elmondott feladatok megvalósításából vegyék ki részüket. Benkő Tibor kiemelte, hogy "az ország nemzeti érzelmű kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy megalkossa azt a Magyar Honvédséget, amire olyan régóta várunk". A katonáktól azt kérte: mutassanak példát a társadalom minden tagjának, mutassák be, hogy azokkal a fejlesztésekkel, amelyekkel bővítik és erősítik a honvédséget, az ő békéjüket, biztonságukat szolgálja.
Múlt szerda este derült ki váratlanul, hogy Korom Ferenc vezérezredest a köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt felmentette parancsnoki tisztségéből. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői székesfehérvári, rendkívüli állománygyűlésén jelentette be, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának. Áder János köztársasági elnök határozata szerint Ruszin-Szendi Romulusz kinevezése június 3-tól 2026. május 31-ig szól. Az ünnepségen Korom Ferenc volt parancsnok átadta utódjának a Magyar Honvédség Parancsnokságának csapatzászlaját. © Túry Gergely Láthatóak voltak már arra utaló jelek, hogy Ruszin-Szendi lehet a parancsnokjelölt, néhány napja ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök felmentette addigi pozíciójából. Múlt szerda este derült ki váratlanul, hogy Korom Ferenc vezérezredest a köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt felmentette parancsnoki tisztségéből. Néhány óra múlva a Honvédelmi Misztérium arról adott ki közleményt, hogy Korom maga kérte a felmentését, mondván, elvégezte a rá bízott feladatokat, az újabbak pedig "más típusú vezetőt kívánnak".
Áder János köztársasági elnök már ki is nevezte. Csütörtöki hatállyal kinevezte Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot a Magyar Honvédség parancsnokává Áder János köztársasági elnök. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat szerint Ruszin-Szendi Romulusz kinevezése 2021. június 3-ától 2026. május 31-éig szól. A Magyar Közlöny múlt szerdai számában jelent meg a határozat, amely szerint Áder János köztársasági elnök felmentette Korom Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát. A honvédelmi miniszter később azt közölte, hogy a vezérezredes – akinek megbízatása 2023. május 15-éig szólt– maga kérte felmentését. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői, székesfehérvári rendkívüli állománygyűlésén jelentette be, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Ruszin-Szendi Romulusz a kinevezése előtti meghallgatásán a térség meghatározó és ütőképes haderejének további építését nevezte fő feladatának.
A másik balkáni missziónk területe Bosznia-Hercegovina, ahol újra rendkívül feszült a helyzet. Különösen az év végén volt súlyos a helyzet. Ez természetesen hatással volt az állományra is, de a feladatok végrehajtását nem befolyásolta. A katonák továbbra is teljesítik a küldetésüket. Az EUFOR parancsnokságán is magas beosztásban szolgál egy magyar katona, Gerőfi Szilárd dandártábornok. A magyar katonák tehát ott is helyt állnak, és öregbítik a honvédség hírnevét. Az ukrajnai válság kapcsán Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: Magyarország szempontjából a helyzet jelenleg inkább politikai, mint katonai. Kijelentette: követjük az eddigi gyakorlatot, folyamatosan egyeztetünk a szövetségesekkel, és figyelemmel kísérjük az eseményeket. Magyarország kinyilvánította, hogy támogatja Ukrajna területi egységét, ugyanakkor egyetlen dolgot kértünk: hogy úgy bánjanak az országban élő magyar kisebbséggel, mint ahogy mi bánunk a nálunk élő ukrán nemzetiségűekkel. És ebből nem is fogunk engedni, hiszen nekünk a magyar emberek jövője, biztonsága, prosperitása a legfontosabb – mondta Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka.
Ruszin-Szendi Romulusz /MTI/Bruzák Noémi Benkő Tibor honvédelmi miniszter ünnepi köszöntőjében kiemelte: a csapatzászló a hazához, a nemzethez, az eskühöz és a csapathoz való kitartó hűség, valamint a bátorság, a katonai becsület és a bajtársiasság jelképe, amely önmagában is megtestesítő szimbóluma egy adott katonai szervezetnek, jelen esetben a teljes Magyar Honvédségnek. Hozzátette: Korom Ferenc által elvégzett munka megteremtette az alapját egy korszerű eszközökkel felszerelt, ütőképes haderőnek. Eredményesen hajtotta végre a Magyar Honvédség Parancsnokságának megalakítását, megkezdte a NATO parancsnoksági struktúrába illeszkedő székesfehérvári Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság létrehozását. Létrehozta Szolnokon a szintén többnemzeti, különleges műveleti erők komponens-parancsnokságát. Megindította továbbá az új haditechnikai eszközök beszerzését és rendszerbe állítását, valamint sikeresen levezényelte a koronavírus-járvány elleni védekezésben részt vevő katonák munkáját - sorolta Benkő Tibor, aki Korom Ferenc leköszönő parancsnoknak jó egészséget, erőt és sok sikert kívánt jövőbeni feladataihoz.
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót Kérlek fogadd el az adatkezelési tájékoztatót
A ruszin népnek soha nem volt vezetői rétege, hanem többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor volt. Emiatt nehéz volt összefogni az egész kárpáti ruszin népet. A Sztálin által kiegészített nagy-orosz ideológia értelmében (melyet ma már hitelt érdemlően nem lehet alátámasztani) Kárpátalja is az ún. "ősi" orosz földek részét képezik. Moszkva magát hosszú időn át a Kijevi Nagyfejedelemség utódjának tekintette, amelyet orosz államként festettek le. Ebbe az ideológiába utólag kapcsolták csak be Kárpátalját, amely sosem tartozott a kijevi államhoz és a ruszinokat ukránokká fokozták el. A 19-20. század közötti orosz és ukrán nacionalisták, majd a kommunisták a ruszinokra is igyekeztek kiterjeszteni a befolyásukat. 1945 -ben a szovjetek elfoglalták Kárpátalját és Ukrajnához csatolták, majd hozzáláttak a ruszin öntudat megsemmisítéséhez: értelmiségieket végeztek ki, irodalmi műveket pusztítottak el, s arra kényszerítették az embereket, hogy hagyják el kultúrájukat és ne beszéljenek ruszinul.
Választási eredménykimutatás az NVI honlapjáról - 2022. 04. - 1:20. Gyorsjelentés az ellenzéki vereség okairól Talán van, aki emlékszik arra, amikor Magyar György párás szemekkel papolt az előválasztás éthoszáról, miközben Márki-Zay Péter szájából a legdurvább negatív kampány dübörgött a háta mögött. Akkor még lehetett volna tenni Márki-Zay kizárásáért emiatt – de semmi sem történt. Megvan az időpont: ekkor tartják az előválasztás második fordulóját. Ám a bajok nem itt kezdőttek, hanem akkor, amikor az előválasztást szervezők elmulasztották a kapuőri szerep betöltését. Kapuőrnek azokat a politikusokat nevezik, akik befolyásuk révén megakadályozhatják, hogy alkalmatlan szereplők jussanak saját berkeikből nyilvánossághoz, politikai szerephez. Fel nem foghatom, hogy az ellenzéki pártok miképpen engedhették maguk közé azt a szereplőt, aki nyilvánosan hirdette, hogy ellenzékváltásra törekszik! Ám nem csak Márki-Zay óhajtotta leváltani azok egy részét, akik maguk közé engedték, hanem környezete is személycserékben gondolkozott a politika "kiszolgáló" személyzete körében.
Gurzó Ákos kijelentette: "A magyar politika csak akkor változhat meg, ha nemcsak új politikusok érkeznek, hanem a politikai marketing is megújul. " Mindenkit le kell váltani! Gyurcsányozás A háttérben alapvetően a Gyurcsány-ellenesség, a DK kiszorításának elképzelése munkálkodott. Vagyis összefogás helyett, az értékalapú politizálás helyett a személyi alapú politizálás mérgét köpte a jövevény a hat párt közé. A Gyurcsány-ellenesség formája a szövegekben a 2010 előtti bűnök és lopások kivizsgálásának formájában jelentkezett. Mintha Orbán ezt nem tette volna, pedig dehogynem. Márki-Zay Péter sikerét, az előválasztás megnyerését alapvetően hatásos, világos, erőteljes beszédei alapozták meg. A nézők-hallgatók számára a számtalan faktoid, azaz ellenőrizetlen vagy hamis állítás még nem tűnt fel. Karácsony Gergely nem azért találkozott a villamossal, mert, mint mondta, elunta a miniszterelnök-jelölti szerepléseket. Hanem ráébredt, hogy a hivatalnoki stílussal megvert beszédmódjával nem képes tartani a versenyt Márkival.
A kormánypárt a kampányban nem engedi el teljesen a régi témáit sem, így az ellenzéket egyszerre tudja támadni azzal, hogy például bevándorlópárti és megszüntetné a rezsicsökkentést. (Utóbbi a gazdasági témák élén szerepelhet a kampányban). A 2022-es választás különlegessége lehet, hogy a Fidesznek nincs egyetlen fő témája, hanem egy keverékkel operál. A politológus szerint a második fordulóban lényegében egyetlen fő kérdés maradt, hogy két- vagy háromszereplős lesz-e a verseny. Amennyiben hárman maradnak (Dobrev mellett Karácsony és Márki-Zay is), akkor szinte biztosan a DK jelöltje nyer. Ha viszont a második és a harmadik helyezett megállapodik arról, hogy egyikőjük (valószínűleg inkább Márki-Zay) visszalép a másik javára, akkor újra nyitottá válik a verseny.