Sokkal merészebb, és így divatosabb hatást keltenek a polystone beltéri kaspók. A polystone egy olyan különleges, speciálisan előállított anyag, melyet üvegszál, gyanta és természetes kő ötvözésével hoznak létre. Nemcsak meglepően könnyű, hanem rendkívül erős és strapabíró is. A kerámiából készült beltéri kaspók könnyed eleganciát sugallnak magukból, és leginkább a klasszikus stílus kedvelőinek ajánlott, hogy ilyet vásároljanak. Ezek a virágtartók lágy pasztell színekben mutatnak a legjobban, és kellemes, professzionális benyomást nyújtanak, bárhová helyezze is őket. Az emberek előszeretettel használnak domborművekkel díszített vagy fényes, zománcozott réteggel fedett kerámia beltéri kaspókat különféle irodahelyiségekben, hivatalos termekben, hotelekben és éttermekben is. Alig akad olyan stílus, ami mellé ne illene jól. Forgarden-Glaze magas kaspó sötétplatina. A beltéri kaspók többségében úgy lettek kialakítva, hogy fokozzák az otthon melegét és báját. A kültéri virágtartókkal ellentétben, melyeknek elég erősnek és tartósnak kell lenniük ahhoz, hogy képesek legyenek ellenállni a szabad levegőn érhető viszontagságoknak (mint például a tomboló szél, vad vihar, tűző napfény vagy fagyos hó és jég), a beltéri kaspók elsődleges funkciója kizárólag az, hogy feldobják a lakás küllemét.
Nemcsak a helyiség légterét frissítik, de egyben természetes, vendég hívogató, szívélyes hangulatot teremtenek a lakásban. Szép növényekhez pedig szép kaspók kellenek. Elmúltak már azok az idők, amikor a háztulajdonosok csak egyszerű agyag cserepekbe ültették növényeiket, melyeket aztán tálcára tettek, és kész, ki lehetett állítani. Ma már kaspók és különféle egyéb virágtartók százaiból válogathatnak minden webáruházban és lakásdekorral foglalkozó üzletben. Beltéri magas kaspó kaspo troy. A legkülönfélébb stílusoktól kezdve mindent megtalálhat, méretre, színre és anyagra való tekintet nélkül. Csak meg kell álmodnia, és a határ a csillagos ég. A kerámia kaspók még mindig nagy népszerűségnek örvendenek, és nem véletlenül. Egyszerűek, szépek, és könnyen díszíthetőek. Találhat festett kaspókat, akár magyaros mintákkal is, de olyan kerámiát is, melyet ragyogóan fényes zománcréteg fed be. Egészen egyedi, kézzel készített darabok is fellelhetőek - ezeknél aztán nincs felső határ az árak szempontjából. A kerámia kaspók minden otthonba jól illenek, és nincs olyan színárnyalat, amiben ne találhatna belőle kedvére valót.
Ha viszont már megadja ennek az árát, mindenképp érdemes bele változatos növényeket is venni. Páfrányok, kaktuszok, virágok széles választéka… Önnek csak meg kell álmodnia.
Ez az oldal cookie-kat használ a hitelesítés, a navigáció és egyéb funkciók kezelésére. Honlapunk használatával elfogadja, hogy a következő típusú cookie-kat kínálhatjuk eszközén. Adatvédelmi tájékoztató megtekintése | e-Privacy Directive dokumentumainak megtekintése | GDPR dokumentumainak megtekintése
Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt. Értem Részletek Az webáruházakban a tegnapi napon 2. 521. 304 Ft értékű termék cserélt gazdát! Próbálja ki Ön is INGYEN >> Webáruházat indítok! << Kertészeti webáruház – Kapcsolat: Budapest XVII. Erzsébet krt. 102. | +36209131061 |
A vasút megszûnése után a tanyasiak közlekedési eszköz nélkül maradtak. A kisvasút teherforgalmát jól jellemzi, hogy utolsóként egy rakott tehervonat érkezett Debrecen-Fatelep állomásra. A kirándulóvasút A vasútvonal Hármashegyaljáig maradt meg, a Hármashegyalja - Nyírbéltek közti pályaszakaszt felszedték, a jármûvek nagy része más kisvasutakra került. A megmaradt 16, 6 km-es szakaszt a MÁV Debrecen városának adta át, az üzemeltetést a Debreceni Közlekedési Vállalat látta el 3 db Mk48-as dízelmozdonnyal és 12 db személykocsival. A folyamatos vasútüzem megszûnt, a vonatok tavasztól õszig közlekedtek, kizárólag a kirándulóforgalmat szolgálva. 1978. május 1-tõl Debreceni Úttörõvasút néven, 1990-tõl Debreceni Erdei Vasút néven üzemelt. 1995-ben az üzemeltetõ DKV pénzügyi problémák miatt a forgalmat szüneteltette, a Debreceni Közgyûlés a megmaradt vonal felszámolása mellett döntött. Ekkor alakult meg a Zsuzsi Erdei Vasút Kht, mely 1996. július 13-a óta Zsuzsi Erdei Vasút néven üzemelteti a vonalat.
Vasútállomás · Debreceni járás · 137 m · Ma nyitva / Zsuzsi Erdei Vasút (Hármashegyalja állomás) Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség A hely Megközelítés A környéken A Zsuzsi Vasút jelenlegi végállomása 16, 6 kilométerre található Debrecen-Fatelep állomástól, de egykor a vonatok egészen az innen 33 kilométerre lévő Nyírbéltekig közlekedtek. A kétvágányos állomás egy hatalmas tisztáson található, ahol a pihenőhely mellett a Természet Háza és az azzal egybeépült kilátó fogadja a látogatókat, akik innen indulhatnak hosszabb-rövidebb kirándulásokra a Hármashegyre, a Hármashegyi-tóhoz a tanösvények valamelyikén, vagy akár ennél jóval nagyobb túrákra vállalkozva az Alföldi Kéktúra útvonalán. A közeli hármashegyi erdei iskolában a diákok a természetben tapasztalhatják meg annak működését, kézzel fogható módon tanulmányozhatják az Erdőspuszta flóráját és faunáját. A kisvasút oldala a Természetjárón itt érhető el. Nyitvatartás Ma nyitva vasárnap 00:00–24:00 hétfő 00:00–24:00 kedd 00:00–24:00 szerda 00:00–24:00 csütörtök 00:00–24:00 péntek 00:00–24:00 szombat 00:00–24:00 A vasútállomás területe egész évben szabadon látogatható, a vonatok márciustól november végéig közlekednek.
Ezek sebessége 35 km/óra volt, így felgyorsult a személyszállítás. 1931-ben a turistaházig, majd 1937-ben a Várhegyig hosszabbították a vonalat, ami ekkor 36 km hosszúságú volt. 1939-ben megváltoztatták a vasútüzem nevét Debreceni Városi Gazdasági Vasútra, hogy a gazdasági vasutak támogatásából részesedhessen. A második világháborúban erősen megrongálódott. Az 1946-os gyors helyreállítást követően már Nyírlugosig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20 km-es menetdíj 6 db tojás volt. Ez a vasútüzem se kerülhette el az államosítását, amire 1949-ben került sor. A MÁV kezelésébe került vasútüzemen 1950-ben végeztek nagyobb fejlesztést. Ekkor érte el a sínpár Nyírbélteket, amivel 49 km-re nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek 3 db gőzmozdonyt is. 1955-ben megérkezett az első dízelmozdony. A Magyarországon egyedüli 950 mm nyomtávolság sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A mozdonyokhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani.
Sámsoni útnál egy volt farakodó ívben fekvő maradványai és vágánya látszik, majd következnek az egyre nagyobb töltések, bevágások. A kisvasút legmagasabb töltése és legmélyebb bevágása 1939-ben épült, amikor a pályát megrövidítve nyomvonalkorrekciót hajtottak végre Haláperdő-Hármashegyalja között. Hármashegyaljánál korábban 600 mm nyomközű ráhordó vasút is működött. Az állomás egyenesben fekszik, 2 vágányos, vízszintes. A vonal korábbi folytatása ma kihúzó csonkavágány, végén ütközőbakkal. A végállomástól vadregényes turistautak vezetnek az Erdőspuszták világába, ahol szinte hegyvidéki körülmények között fedezhető fel a kilátó és a mesterséges horgásztó. A kisvasút nyomvonala elhaladt Nyírmártonfalva mellett, majd Gút és a Gúti erdő szívén át Nyíracsádot közelítette, aztán Angyaltelek, Turistaház, majd Nyírlugos és végül Nyírbéltek következett. Áthaladt a megyehatáron is, hossza 48 km volt. Forrás:
Pályaszáma ACmot 102, szintén 60 LE-s benzinmotorral felszerelve. A motorkocsik engedélyezett sebessége 35, illetve 50 km/h volt. 1937-ben a Turistaház - Megyehatár (1, 5 km), 1945-ben a Megyehatár - Nyírlugos (3, 5 km), 1950-ben a Nyírlugos - Nyírbéltek (8, 5 km) szakaszok épültek ki. A vonal 1949-ben a Magyar Államvasutak kezelésébe került. Az átépítés A 950 mm-es nyomtávot sehol máshol nem alkalmazták az országban, ez problémát jelentett a jármûbeszerzésben és a karbantartásban is. A vasutat a MÁV szabványnak megfelelõen 760 mm-es nyomközre építették át 1961-ben. Így a kisvasútra az akkor korszerû Bax sorozatú személykocsik, illetve Mk48-as dízelmozdonyok kerültek. A régi jármûveket selejtezték. A teherforgalom mindvégig meghatározó jelentõségû volt, bár a '70-es években kismértékben csökkent. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció ezt a vasutat is megszüntetésre jelölte ki. Az "ítéletet" 1977. augusztus 31-én hajtották végre, a lakosság nagymértékû tiltakozása ellenére. A vasút számos tanyát és falvat érintett, a vonatokon rengeteg piacozó utas utazott.