Árpádházi Szent Erzsébet templom Szent Erzsébet templom Az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom építésének gondolata a XX. század elején vetődött fel egy helybeli lakos, Paulovits Márton kezdeményezésére. Erre az időre valóban indokoltnak tűnt, hogy a gyorsan fejlődő, egyre jelentősebb terület, a Tisza bal partján fekvő Újszeged (akkori nevén Szeged-Erzsébetváros) önálló templommal gazdagodjon. Az elgondolást az itt élők örömmel fogadták, így már 1902-ben bizottság alakult Paulovits Márton elnökletével a majdani templom építésével kapcsolatos ügyek intézésére. A testület – szélesebb körű társadalmi támogatottságban bízva – egyesületet alapított "Magyar Szent Erzsébet Katolikus Templom Egyesület" Szeged-Erzsébetváros néven. Rókusi Templom Szeged, Szeged. 1906-ra elegendő pénz gyűlt össze az építkezés megkezdéséhez az egyesület sikeres gyűjtésének és a város pénzügyi támogatásának, illetve kölcsönének köszönhetően. Még ugyanebben az évben kiírták a tervpályázatot, melyen az első díjat Wihart Ferenc fővárosi építész nyerte.
Kiss Imre újszegedi plébános, általános püspöki helynök Dr. Bóna Lajos világi elnök Templomtervezők Kiss Ágoston Valkony Károly okleveles építészmérnökök. Nemcsak megálmodták, hanem végig is kísérték az egész építkezést, részt vettek a megvalósítás minden küzdelmében, fájdalmában és örömében. Minden apró részletet szívükön viseltek. A munkálatok kezdete: 2006. Holdings: A Rókusi templom előtt. január 8. Ünnepélyes alapkőletétel: 2006. ápr. 8. Templomszentelés: 2006. okt. 14. – Gyulay Endre ny.
Könyvtári szolgáltatások SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta Repozitóriumok Katalógus
Szeged, 1991.
Rókus A városi közkórház épülete Közigazgatás Település Szeged Népesség Teljes népesség ismeretlen Elhelyezkedése Rókus Pozíció Szeged térképén é. sz. 46° 15′ 49″, k. h. 20° 08′ 26″ Koordináták: é. 20° 08′ 26″ Rókus Szeged egyik városrésze. A tágan értelmezett (szeged-újrókusi lakótelep, Öreg-Rókus, Rókus-Móraváros északi része) városrészben – melynek lakossága ma hozzávetőlegesen 20-25 ezer fő – egészen a második világháborúig a város szegényebb anyagi helyzetű lakosai éltek. Rókus több kisebb városrészből létesült. Lakói leginkább Felsőváros és más városrészek lakói közül kerültek ki, később a zsidók is itt telepedtek meg. Céhen kívüli mesteremberek, napszámosok, kukoricatermelők, disznóhizlalók, juhvágók és szappanfőzők városrésze volt. Csak 1880 -ban hoztak olyan intézkedést, amely megtiltotta az ötnél több sertés itteni tartását. Rókusi templom | Szeged Ma. E tevékenységből fejlődött ki a szegedi szalámiipar is. Az 1750 - 1790 közötti iratokban Kukoricaváros néven is emlegették, a sok sertéshizlaló aklai mellett ugyanis közvetlen ott voltak kukoricaföldjeik is.
A rókusiakat tréfásan kukoricapolgárnak, kukoricagyereknek is hívták. (In: Péter L. (1974): Szeged utcanevei. Somogyi Könyvtár, Szeged, 305. -306. o. ) Az 1738 -as szegedi pestisjárványtól való megszabadulásért fogadalomból kápolnát építettek a mai szeged-rókusi templom helyén. 1805 -ben alapították meg itt a mai plébániát, 1829 -ben pedig templom építésébe kezdtek, melyet 1833 -ban szenteltek fel. Szeged rókusi templom 2019. A mai templomot 1905 és 1909 között Raichle J. Ferenc szabadkai műépítész építette fel, neogótikus stílusban. Kovácsoltvas munkák Kónya Györgyöt dicsérik. Védőszentje Szent Rókus. 1944-ben a környék zsidó lakosságát Szeged-Rókus pályaudvarról deportálták. Szenvedésükre többek között a Cserzy Mihály utca végén felállított emlékmű utal. Az 1950-es, '60-as évektől lényeges arculatváltáson ment át a városrész. A hagyományos, földszintes beépítésű, falusias arculatú paraszt-, polgárlakóházak egy részét lebontották, és többszintes, modern(ebb) lakóépületeket emeltek a helyükre. Rókus városrész északi részén az 1970-es, '80-as években kiterjedt lakótelepeket építettek, melyeknek a fizikai, épületgépészeti állapota – az ország más lakótelepeihez hasonlóan – mára leromlott.
Sok virágtermesztő széles körben használja a talajtakaró növényeket a háztáji parcellák díszítésére. A virágok iránti szeretet érthető, mivel semmi sem éri el olyan virágágyást vagy gyepet, amelyen évelő virágos "szőnyegeket" termesztenek. Nem kell sok erőfeszítést fordítani a termesztésükre. Elég csak kiválasztani a megfelelő ültetési helyet, előkészíteni a talajt, és ne feledkezzünk meg a növények etetéséről és öntözéséről. Nem számít, hogy a külvárosi terület északi, középső vagy déli területen helyezkedik el. Bármelyik kertbe saját talajtakaró növényeket választhat. Évelő talajtakaró virágok Tarka kúszó és virágzó virágok a szegélyek, gerincek, virágágyások legjobb díszei. Széles körben használják a törzs közeli körök díszítésére. fák és sziklás kertek. Különösen jóak a talajtakaró virágok, amelyek egész nyáron virágoznak, és saját sokszínű szőnyegeket hoznak létre a virágágyáson. De ezek a színek nem csak a dekorációval rendelkeznek. Rosa Talajtakaró rózsa fajták - Kertészeti webáruház - addel.hu piactér. A kertben lévő talajtakaró növények termesztésének számos előnye van: A növények nem engedik, hogy a termékeny földréteget elfújja a szél, és az eső elmossa.
), vagy a félárnyékos virágrácsok befuttatására alkalmas kúszó loncokról ( Lonicera periclymenum, Lonicera x tellmanniana) sem.
Leggyakrabban a virágüzletek körében kakukkfűfaj fehér-zöld és sárga-zöld levelekkel, valamint piros, rózsaszín, levendula és fehér virágokkal. Nyár elején vonzó ezüstös szőnyeget hoz létre cerastium levelekből vagy csicseriborsóból és fehér virágokból. Ennek a körülbelül 26 cm magas talajtakaró virágnak vékony, kúszó hajtásai keményednek és gyarapodnak, hogy nagy területet fedjenek le. Az Alyssum vagy a cékla májusban kezd bőségesen virágozni. Ennek a növénynek a szárát buja racemák és apró szürkés levelek, valamint sárga virágok borítják. A virágnak sok fajtája és hibridje van. amelyek magasságban különböznek. Tehát például a rock alyssum 40 cm magasra nő, a hegy pedig 6-11 cm-re. Talajtakaró növények Május végén és június elején aubretia vagy aubrieta virágzik. A deltoid aubriet meglehetősen népszerű a virágtermesztők körében, dupla vagy egyszerű virágok, amelyeknek nagyon különböző színei vannak... Egy virágágyás, amelyre különféle gesztenyefafajokat ültetnek, meglehetősen vonzónak tűnik.