Metró szakaszjegyet vagy gyűjtőjegyet egyelőre nem vehetünk mobilon, de a BKK szerint folyamatosan dolgoznak a funkciók szélesítésén, így elképzelhető, hogy a jövőben erre is lesz lehetőség. Bkk járatok térkép google. A jegyvásárláshoz először regisztrálnunk kell magunkat az alkalmazásban az e-mail címünkkel, majd a számlázási adataink megadása után kiválasztani, hogy milyen típusú jegyet szeretnénk vásárolni. Vonaljegyből egyszerre legfeljebb kilenc a limit, amit bankkártyával fizethetünk ki a Simple fizetési rendszerén keresztül. Az alkalmazásban néhány kattintással vehetünk bérletet vagy jegyet Ahhoz, hogy a mobiljeggyel utazni is tudjunk, azt érvényesíteni kell egy QR-kóddal, amit a metróban a jegyérvényesítő készülékek oldalán, más járműveken pedig az ajtók mellett és a vezetőfülke mellett találunk meg. A megvásárolt jegyeket az alkalmazásban a "jegyeim" menüpontban találjuk meg, itt az érvényesíteni kívánt jegyre, majd az "Érvényesítés" gombra kattintva automatikusan megnyílik a kameraalkalmazás, amivel beolvashatjuk a kódot.
Nem mondhatni, hogy a BKK nem tájékoztatta eddig az utasokat: az újonnan megnyílt ügyfélközpontokban se szeri, se száma az egyes városrészeket, kerületeket, azok közlekedési hálózatát bemutató térképeknek, zsebtérképpel el voltunk látva bőségesen. A 4-es metró megnyitásakor is több jelent meg: külön a budai és külön a pesti felszíni közlekedési hálózatról. Bkk járatok térkép 2021. A közelmúltban a forgalmasabb megállókba is kitették az adott kerület hálózati térképét – az 1-es és a 3-as villamosok megállóiban a felújítás után a közvetlen környékről is tájékozódhatunk. Gyűjtők, közlekedésbarátok jól tudják: a hetvenes években rendszeresen adott ki a BKV a közlekedési hálózatot ábrázoló térképeket, amellett, hogy a Kartográfiai Vállalatnál szintén évente megjelenő Budapest-térképeken is szerepelt minden járat és azok menetrendje. A régi BKV-s térképek az utcák neveit nem (csupán a főbb útvonalakét) írták ki, a kerületeket sem különböztették meg külön színekkel, azonban a járatok nem a megszokott piros vonalas (villamos: folyamatos, troli: szaggatott, busz: pontvonal) ábrázolással, hanem a járművek színének megfelelő színnel szerepeltek rajta.
Üdv! Eléggé offtopic lesz ez, de mégiscsak van egy kevés köze az informatikához, ezért írom a hupra. Régen a bkv-nak voltak olyan térképei, amin egy normális Budapest térképen lehetett megnézni a különböző járatok útvonalait (pl. a metróban is lehet(ett*) találkozni velük). Külön volt egy nappali és egy éjszakai térkép. Ez különösen akkor volt hasznos, ha az ember meg akarta nézni egy járat útvonalát, vagy ha egy tetszőleges helyről szerette volna megnézni, milyen járatokkal tud a legkönnyebben eljutni egy célállomás közelébe. (Pl. az ember nem szokta fejben tartani, hogy ha leáll a metró, akkor a metrópótlón kívül milyen alternatívák vannak. Így változik a közösségi közlekedés a Lánchíd lezárása miatt – térkép - Infostart.hu. ) A bkk újabban úgynevezett spagetti térképeket tesz közzé, amik ugyan könnyebben átláthatóak, de pont az általam eddig megszokott use case-hez nem illeszkednek. Egyrészt a megállók neveiből nem mindig lehet megállapítani azok pontos helyét, másrészt a megoldás sajátosságai miatt a térkép csak közelítően arányos, ezért még ha be is tudom lőni, hogy kb.
A 178-as busz a pesti oldalon a 105-ös busz vonalához csatlakozik, a Széchenyi István tér és az Andrássy út érintésével a Gyöngyösi utca metrómegálló és a Naphegy tér között jár, segítve ezzel a belváros és Közép-Buda közötti utazásokat. A Krisztinaváros környékétől a Rákóczi út és a Keleti pályaudvar felé indulóknak a BKK az 5-ös járatot ajánlja június közepétől. A budai térség felőli gyors belvárosi eljutás érdekében új gyorsjárat indul 110E jelzéssel az Apor Vilmos tértől a Bosnyák térig. Éjszakai járatok: újdonsággal állt elő a BKK - Napi.hu. Az új járat a Hegyalja úton és az Erzsébet hídon, majd a Rákóczi úton át járhat a lezárásokat követően. A BKK közölte, az éjszakai 916-os és 990-es autóbuszok az Erzsébet hídon keresztül közlekednek majd, nem érintik a Deák Ferenc teret és a Széchenyi István teret. A többi éjszakai járatra az átszállási lehetőséget a belvárosban, az Astoria csomópontban változatlan módon biztosítja majd a társaság. A részletek a BKK oldalán olvashatók, és a javaslatokkal kapcsolatban két hétig várják az észrevételeket a e-mail címen.
A budapesti éjszakai közlekedést új, részletes online térképen mutatja be a BKK. Mostantól elérhető a BKK új, a főváros és a környező települések teljes éjszakai hálózatát feltáró térképe, amely elődjénél részletgazdagabb, minden megállóhelyet annak nevével szerepeltet, egyértelműbb módon mutatja be az átszállási kapcsolatokat – külön jelölve a menetrendben biztosított csatlakozási lehetőségeket, írja a cég közleménye. Újra van teljes vonalhálózati térkép Budapesten. Az BKK honlapján lévő új térkép részlete Az új térképen a vonalak vastagsága az adott járat sűrűségéről is informál, és természetesen bejelölték a közelmúlt üzemidő-bővítéseit is, vagyis azt, hogy a páros sorszámú metrók és a csatlakozó HÉV-ek is tovább szolgálnak hétvégén. A régi, vázlatos ugyanott Eddig csak egy vázlatos éjszakai térkép volt a honlapon. Az új valóban sokkal részletesebb, de – és ez már az én szubjektív véleményem – nekem kissé áttekinthetetlenebb. Éjszakai térképeket szokás fekete vagy sötétszürke alapra rajzolni, és végülis azon jól látszanak a világosabb tónusú színek, a fehér betűk.
Itt azonban a szürkének inkább néhány közepes árnyalatát alkalmazták, ezen már picit zavaróbbak a betűk, jelek. Az ilyen vonalhálózati térképvázlatoknál mindig dilemma a színválasztás. Ha nem túl sok a vonal, lehet mindegyik külön színárnyalat. Ha sok, akkor a legjobb egy színnel húzni az azonos típusúakat. Itt sajnos köztes megoldást választottak, összesen néhány színt rendeltek a teljesen azonos típusú éjjeli buszjáratokhoz, vagyis nincs oka annak, hogy egy járat némelyik másikkal azonos színkódot kap, de a többitől különbözőt. (Vagy én nem jöttem rá. ) Túl sűrű a négyzethálós beosztás, nem igazán értem a funkcióját. A közleményben nincs szó arról, hogy papíron is kiadják a térképet (például a nappali térkép hátán). Ettől még megtörténhet ez, de jelenleg csak online létezik. Így kénytelen vagyok felvetni, hogy egy ilyen nagy, részletes térkép korlátozottan használható egy laptop monitorán (pláne telefonképernyőn), mert egy-egy területet kinagyítva elvész az áttekintés. A kritika ellenére is azt mondom, jó, hogy van ilyen térkép is.
Főleg a késő őszi és téli hajtatásban, amikor a külső magas páratartalom miatt különösen nehéz a belső légtér nedvességének szabályozása, fordulnak elő azok az élettani betegségek, amelyek a magas páratartalomra és a kevés fényre vezethetők vissza. Ilyen fejlődési rendellenessége a salátának a belső vagy lágy levélszélbarnulás, amelynek gyógyítása csak a páratartalom csökkentésével valósítható meg. A fejes saláta számára a 70% körüli relatív páratartalom mondható ideálisnak. A fejessaláta méltatlanul mellőzött zöldségféle hazánkban. Ezt kell tudni a fejes saláta hajtatásáról - Agroinform.hu. Fotó: Pixabay Az öntözést legjobb a reggeli és déli órákban végezni, amikor a növények gyorsabban felszáradnak, ezáltal kisebb a gombás és baktériumos betegségek fellépésének a veszélye. A sekélyebb gyökeresedés miatt vízpótlásra a 15-20 mm-es adagok elegendőek, azonban az ilyen formában adott víz mellett áprilistól szükséges a napjában 1-3 alkalommal végzett 1-2 mm-es adagú párásító öntözés is. A talaj tápanyagtartalmától függően egy, esetleg két alkalommal szükségessé válhat a fejtrágyázás.
Ez a termesztési mód azok számára is biztosított, akik nem rendelkeznek fóliával, vagy üvegházzal. Ha salátatermesztésbe kezdünk talán az első, egyik legfontosabb kérdés: Mikor kezdjük? A fejessaláta hidegkedvelő növény, számára a tavasz, illetve az ősz az optimális termesztési időszak. A nyári melegben a legtöbb fajta nem hoz tömör fejet, hanem gyorsan magszárat fejleszt. Ezt elkerülhetjük nagyon korai magvetéssel. Akár már februárban is vethetjük a magvakat, ha a talajunk megfelelően nedves és porhanyós, de a március sem késő. Hogyan termesszünk otthon salátát? - Szupermenta. A saláta magvak még a fagyokat is kibírják a talajban, és nagyon gyorsan kikelnek, amint kissé felmelegszik a talaj. Ma már vannak olyan fajták, amelyek magszárfejlesztésre kevésbé hajlamosak, ezt a forgalmazók jelzik a tasakon. A fejet nem képző saláta típusok (lollo, tépő) az év későbbi szakaszában is vethetők. A jégsaláták is jobban bírják a meleget, és vannak kifejezetten őszi termesztésre szánt fajták, amelyeket ősz végéig betakaríthatunk, vagy át is teleltethetünk.
Uborka ültetése szabadföldbe Az uborka ültetése magról is történhet, nem csak palántaneveléssel. A helyrevetés történhet (és ez az általános), április második felétől. Uborkát szabadföldbe tavasszal akkor lehet vetni, amikor legalább három egymást követő napon, a déli órákban a talaj 10 cm mélységben hőmérséklete eléri a 12 °C -ot. A tavaszi vetés ideális ideje május közepe, mert ilyenkor gyors és egyenletes a kelés. Vetésmélység: 3-4 cm. A másodvetés legkésőbbi időpontja június közepe-vége. Uborka kiültetése magaságyásba Az uborka palánta ültetése szabadföldbe és magaságyásba is történhet. Ha a kertünk természetes talaja nem kedvező az uborkának (például túl savanyú vagy túlságosan kötött, agyagos), akkor magaságyás termőrétegét érdemes olyan földkeverékkel megtöltenünk, amely ideális számára (ezt a talajkeveréket uborkaföldnek is nevezik). Ehhez gyepszintföldre (laza szerkezetű, vályogtalajhoz hasonlóan morzsalékos), érett marhatrágyára és melegágyi földre van szükség, illetve ezek 1:2:2 arányú keverékére.
Másik lehetőségként vessük a magokat palántázó tálcába, a palántákat pedig később, még tavasszal ültessük ki. • Készítsünk a kert egy használaton kívüli sarkában ágyást fekete nadálytő magjai számára. • Ha a nyáron kelkáposztát is szeretnénk betakarítani, a magokat most vessük el egy előkészített ágyásba. • A karalábé magjait is közvetlenül szabadföldbe vessük. • A póréhagyma magjait is most vessük el. • Ha a talaj már felengedett, a paszternák magjait egymástól 30 cm-re kialakított sorokba vessük. • A borsót szintén vethetjük közvetlenül szabadföldbe. Ha rágcsálók garázdálkodásától kell tartanunk, ültetőtálcába is vethetjük a borsószemeket. • A spenót vetését is megkezdhetjük szabadföldbe; előtte dolgozzunk a talajba jó sok szerves anyagot. • Az újhagyma magjait is vethetjük szabadföldbe; viszonylag rövid időn belül be is takaríthatjuk. • Tegyünk próbát a szép, színes levelű mángolddal: magjait vessük szabadföldbe. Nem csak a veteményesben, a virágágyásban is pompásan mutat! • A korai fehérrépa magjait is most vessük el szabadföldbe.
Sokan gondolják, hogy az uborka ültetése egy egyszerű folyamat, nem igényel különösebb ismereteket, de ez távol áll a valóságtól. Az uborka – főként ha palántáról neveltük, fokozott odafigyelést kíván a kiültetés során. És nem csupán érzékeny gyökere és vízigénye miatt. Íme a legfontosabb tudnivalók a kiültetéshez. Uborka palánta kiültetése lépésekben A tápkockákban vagy tőzegcserépben nevelt palántákat május második vagy harmadik dekádjában lehet kiültetni a szabadba, ez az uborka ültetési ideje, amikor már biztos, hogy nem kell fagyokra számítani, mert nagyon érzékeny a hidegre, már -0, 5 °C-on elpusztul. Az uborka vetése cserépbe nem ajánlott, mert abból kiszedve könnyen megsérthetjük a palánták gyökereit, amire nagyon érzékeny, ezért ha mégis palántázzuk, legjobb, ha elbomló tőzegcserépbe kerül. Az uborka palánta kiültetése úgy történjen, hogy a gyökérnyaki részt ne fedje a talaj, az maradjon a földfelszín felett 1-1, 5 cm-rel. A talaj hagyományos előkészítése tavaszi ültetésnél: őszi mélyművelés (a marhatrágya beforgatásával, de ne nagyon mélyen, mert az uborka sekélyen gyökerezik) és tavaszi porhanyítás.