Április 10-én hajnalban elhunyt Bérczi István olimpikon tornász, nemzetközi pontozóbíró - tájékoztatta a Magyar Olimpiai Bizottságot a Magyar Torna Szövetség. A müncheni olimpikon összesen 9 olimpián vett részt. A TV Tornából is ismert sportembert 75 éves korában érte a halál. Bérczi István 1945. július 1-jén született Nagycenken. Nyert magyar bajnokságot, volt az év magyar tornásza (1967), a Bp. HEOL - Másfél évtizeden át láthattuk esténként Bérczi Istvánt. Spartacus SC versenyzőjeként vett részt az 1972-es müncheni olimpián, ahol legjobb eredményeként az összetett csapatversenyben a magyar együttessel 8. lett. Már az 1968-as játékok előtt is számoltak vele, de egy súlyos karsérülés meghiúsította a mexikói versenyzést. A Magyar Televízió TV Torna című műsorában 1975-től közel másfél évtizeden keresztül serkentette sportra a nézőket, párja Müller Katalin volt. Versenyzői pályafutását követően sem szakadt el a sportágától, noha közlekedésmérnök volt, nemzetközi pontozóbíró lett, dolgozott a TF-en is. 1985-től pontozóbíró, első olimpiája a szöuli volt – így Borkai Zsolt győzelmét közvetlenül is megélhette –, az ötkarikás tornateremtől 2016-ban, Rióban búcsúzott, így összesen 9 nyári olimpián vehetett részt.
Meghalt a Tévétornából ismert olimpikon tornász, Bérczi István 2021. április 10., szombat, 12:39 Hetvenöt éves korában meghalt Bérczi István, aki versenyzőként egyszer szerepelt olimpián, az 1972-es müncheni játékokon. Bérczi István lólengésben többszörös magyar bajnok és Európa-bajnoki negyedik helyezett is volt. Már az 1968-as olimpián is szerepelhetett volna, de sérülés miatt kihagyás és műtét várt rá. DEmedia.hu | Cikk. 1972-ben nyolcadik lett az olimpián a tornászcsapat tagjaként. Tornászkarrierje után közlekedésmérnökként dolgozott, majd nemzetközi bírói vizsgát tett, később nyolc olimpián pontozhatott. bíróként. Bérczi Istvánt a Tévétornában ismerhette meg mindenki a képernyőkön keresztül, 1974-től, Müller Kati oldalán vezette a műsort. Halálát 75 éves korában a koronavírus okozta. Vissza a kezdőlapra
2021. ápr 10. 14:18 Koronavírusban elhunyt Bérczi István, volt tornász/ fotó: RAS-archívum, Oláh Csaba Hetvenöt éves korában elhunyt Bérczi István. Bérczi István volt tornász, a tornasport nemzetközi pontozóbírója, nyolc olimpián vett részt sportolóként és bíróként is egyaránt. A kiválóság halálát a koronavírus okozta - tájékoztatott a Magyar Torna Szövetség: "A Magyar Torna Szövetség (MATSZ) mély fájdalommal tudatja, hogy 75 esztendős korában elhunyt Bérczi István olimpiai 8. helyezett tornász, nemzetközi bíró, aki másfél évtizeden keresztül a Magyar Televízió TV Torna című műsorában is szerepelt. A MATSZ tájékoztatása szerint az összesen 9 olimpián résztvevő szakembert a koronavírus miatt kórházban ápolták, itt érte a halál április 10-re virradóra. Meghalt Bérczi István tornász, a tévétorna legendás arca | 24.hu. Bérczi István 1945. július 1-jén született Nagycenken. Versenyzőként legjobb eredményét az 1972-es müncheni olimpián érte el, ahol csapattal a 8. helyen végzett. Az 1968-as ötkarikás játékokon bicepszszakadás miatt nem indult. Többszörös magyar bajnok volt, 1967-ben az év tornászának is megválasztották.
"Az első olimpiám 1988-ban, Szöulban volt, technikai asszisztensként kezdtem, amit akkor vezettek be, mint szisztémát, ez ma már nincs, de elég sokáig volt. A legizgalmasabb pillanatok természetesen mindig azok voltak, amikor a magyarokért kellett szorítani a döntőben. Borkai Zsolt Szöulban lett olimpiai bajnok, és éppen lólengésre voltam beosztva, a fináléban is ott lehettem, ott nem kellett semlegesnek lenni, bíráskodhattam, technikai asszisztensi feladatot láttam el. Aztán Sydney-ben jött Csollány Szilveszter gyűrűn, ott már sajnos nem bíráskodhattam a döntőben. Majd Londonban, Berki Krisztián győzelménél talajon voltam D1-es bíró, szerencsére, amikor a fináléban volt, akkor én már túl voltam a talajon, és végigdrukkoltam, izgultam a gyakorlatát" – nyilatkozta 2016-os pontozói visszavonulását követően a szövetség honlapjának. Az információja szerint a halálát a koronavírus okozta.
Makray Katalin később csatlakozott a Tévétorna csapatához. Schmitt Pál felesége az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmet szerzett felemás korláton, a műsorban pedig három lányával, Petrával, Grétával és Alexával együtt szerepelt sokáig. Makray Katalin azt követően szállt ki a műsorból, hogy lánya, Alexa 18 éves korában úgy döntött, kiszáll, nélküle pedig nem akarták folytatni a Tévétornát. A sportolás a 71 éves Makray Katalin további életében is fontos szerepet játszott, hiszen az aerobik magyarországi elterjesztéséhez és versenysporttá fejlesztéséhez is jelentős mértékben hozzájárult. Fotó: MTVA
Russia has started a deceptive and disgraceful military attack on Ukraine. Stand With Ukraine! Artist: Ghymes (Ghymes Band) Album: Csak a világ végire... (2005) Hungarian Pünkösdre ✕ Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja Holnap lesz, holnap lesz a második napja A pünkösdi rózsa kihajlott az útra Én édesem, én kedvesem szakassz egyet róla Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja Holnap lesz, holnap lesz a második napja Holnap lesz, holnap lesz a második napja Jó legény, jó legény, fogd a ló kantárját Hogy le, hogy le ne tiporja a pünkösdi rózsát Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja Holnap lesz, holnap lesz a második napja Hogyha letiporná, kinek is adhatnám El ne törjön az a rózsa a farsang utolján Mi van ma? Pünkösdi hagyományok, népszokások. Mi van ma? Piros Pünkösd napja Holnap lesz, holnap lesz a második napja Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja Music Tales Read about music throughout history
Ady Endre: Szent Lélek karavánja Egy Szent Lélek nevű kereskedő Egykor sürgős, nagy rendelést adott. Jövünk száz sarkából a világnak Villámmal, gőzzel, szekérrel, gyalog. Tevékkel vágtuk át a Szaharát, Drága portékánk részben megavult. De Szent Lélek már ezt így kivánta: Egy kicsi Jövő, egy kicsi Mult. Buddha, Mózes, Jézus éltek velünk: Igemálhákkal rakott az agyunk. Miként igérted, vedd át az árut, Fizess, Szent Lélek, éhesek vagyunk. Oh, mi, szegény, szomoru kupecek, Eszmék vivői, büszke Szolonok. Krőzusok élnek víg dőzsöléssel S a mi kincsünk és sorsunk: a homok. Hosszú tíz nap volt: sok ezer éves. Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja. Hazudtak minden Pünkösd hajnalán. Tüzes nyelvekre, meleg aranyakra Rászolgált immár ez a karaván. Becsületes, részeg, okos fejünk Mindig másért fáj. Megejti a Szó S úgy futunk el ön-boldogságunknál, Mint szép tájnál bamba kéjutazó. Elherdáljuk a vérünk és inunk, Minket kezdettől jégeső mosott, Földet szereznek, bankót csinálnak Sok ezer év óta az okosok. Hajh, Szent Lélek, nem vár a karaván, Éppen elég volt az eszme-evés.
Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt. " Pünkösd Európában Néhány szó arról, hogy másutt is jelentős ünnep ez Európában: A cseh Letnice a nyár szóból származik, a román Rosalii harmatünnepet jelent, és ennek latin eredetéből, a Rosālia kifejezésből származik az orosz változata: ruszalka, ami sellő, tündér. Európa és a világ számos országából ilyenkor több százezer zarándok érkezik a helyi kegytemplomhoz, ahol együtt várják a szentlélek eljövetelét. Franciaországban a hagyományos istentiszteleten gyakran csendül fel a szentlélek eljövetelére emlékeztető trombitaszó. A fúvósok fontos szerepet kapnak az angliai tradicionális ünnepeken is, ahol a pünkösdi felvonulásokat gyakran kíséri fúvószene, vagy kórusok fellépése, a lányok pedig rendszerint fehérbe öltöznek – a hagyomány szerint ebben az időszakban gyakran kereszteltek, és a frissen keresztelkedettek fehér ruhába öltöztek.
Éneklés közben mozdulatlanul álltak, vagy lassan körbejárták a királynét. Az ének végeztével többnyire a következő mondóka kíséretében magasra emelték: "Ekkora legyen a kendtek kendere! " Gyakran háromszor is megismételték a felemelését (Tátrai 1977). Ha valaki nem szívesen látta őket, gyorsan leguggoltatták a kiskirálynőt, hogy a gazdasszonynak ne nőjön meg a kendere. A Csallóközben felöltöztetett bábut hordoztak a pünkösdölők, melyet Dunaszerdahelyen és környékén magasra emeltek, mialatt így kiáltottak: "A kendtek kendere ilyen nagyra nőjön, ni! " Tojást, szalonnát, pénzt kaptak. Az ételeket az egyik háznál elfogyasztották. A szokás eredeti célja, a termékenységvarázslás azonban idővel értelmét vesztette. Az utóbbi években, mikor felemelték a kiskirálynőt, már így kiáltottak: "Ekkora legyen a kiskirályné! " A dunántúli változatokban, ahogy a kendervarázsló szerepe homályosult, úgy vált ez a szokás is ünnepköszöntő, adománykérő szokássá. Az öt kislányhoz csatlakozott a hatodik, a kosaras vagy cigányasszony.
Pünkösd ünnepe, Krisztus mennybemenetelének az ünnepléséből áll, mely századok óta fennáll. Pünkösdi királynő és királyleány a falu népe közül "Meghozta az Isten piros pünkösd napját Mi is meghoztuk királyné asszonykát Jácintus, Jácintus tarka Tulipánus Hintsetek virágit az Isten fiának" Már a XVI. századból vannak írásos emlékek pünkösdi királynő- és királyválasztási szokásról. A legények megfelelő teljesítés után királyt választottak maguk közül, virággal, lombokkal feldíszítették és végig vonultak a falun. A XVIII. századtól új szokásként jelent meg, hogy párokat választottak, nem csak király, királynő is volt. Ezután megkezdődött a királynéjárás. A királyné feje fölé selyem kendőt tartottak, énekeltek, szöveget mondtak és rózsaszirmokat szórnak. Ez a felvonulás egy megrendezett darab. A királynénak végig néma szereplőnek kell maradnia. "Segéljétek királynénkat, Királyné asszonyunkat, Pár tojással, pár kaláccsal Pár katonaforintokkal" A felvonulás alatt nagy szerepe van a kosaras leánynak, aki ételt, italt pénzt gyűjtő versikét mond.