A vidék szakmai kiadványa. Egy megye üzleti előfizetői, közel ezer szakmai címszó alá rendezve. CD-ROM-on és Interneten is elérhető. Online [ szerkesztés] Az magyarországi cégkereső, melynek célja hogy friss, naprakész tevékenység- és szolgáltatás orientált adatbázissal és térképes megjelenítéssel, útvonaltervezővel segítse az oldalra látogató keresőket, a hirdetőkkel való kapcsolatfelvételt, valamint, hogy további hasznos többletinformációkkal lássa el a magánszemélyeket, cégek és vállalkozások ügyintézőit, vezetőit és döntéshozóit. Az Arany Oldalak online sokrétű és egyre bővülő szolgáltatásokkal várja a látogatókat. A főoldalán aktuális hírek, témák szerepelnek, így azok is találhatnak kedvükre valót, akik nem szakmai keresés céljából látogatnak el az oldalra. Források [ szerkesztés]
(MTT). A cég 1991 -ben alakult a magyar telefonkönyvek és az Arany Oldalak szakmai telefonkönyv sorozat kiadására. A hivatalos telefonkönyvben megjelenő előfizetői adatokat a vezetékes távközlési szolgáltatók adják át az MTT-nek megjelentetés céljából, míg az üzleti adatbázist, valamint a hirdetéseket az MTT szerkeszti. Az MTT által előállított nyomtatott és CD-ROM alapú távközlési névsorokat a vezetékes távközlési szolgáltatók térítésmentesen terjesztik előfizetőik körében. Az MTT telefonkönyves története dátumokban: 1991. augusztus 23. : Az MTT Kft.
Az Arany Oldalak a magyarországi cégkereső kiadvány, melynek célja hogy friss, naprakész tevékenység- és szolgáltatás orientált adatokkal segítse a keresőket, a hirdetőkkel való kapcsolatfelvételt, valamint, hogy további többletinformációkkal lássa el a magánszemélyeket, cégek és vállalkozások ügyintézőit, vezetőit és döntéshozóit egyaránt. Az Arany Oldalak nyomtatott kiadványa több mint 1000 szakmai címszóval, alfabetikus cégmutatóval, többnyelvű címszójegyzékkel és keresési útmutatóval van kiegészítve. Története [ szerkesztés] Az első Arany Oldalak kiadvány, mely budapesti cégek adatait tartalmazta, 1992. október 14-én jelent meg. Ezt követték a megyei Arany Oldalak kiadványok, majd CD-n és online is hozzáférhetővé tették az adatokat. Az Arany Oldalak hivatalos kiadója a Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság (MTT) 1991-ben alakult a magyar Telefonkönyvek és az Arany Oldalak szakmai telefonkönyv sorozat kiadására. Az Arany Oldalak története dátumokban: 1992. október 14. Az első budapesti Arany Oldalak megjelenése 1995. november 1.
2011. január 27. 09:03 (1911-1983) Kazal László, korának egyik legnépszerűbb színésze és mulattatója 1911. február 27-én született. Édesapja 1917-ben a fronton halt hősi halált, két fiúgyermekkel magára maradt anyja vendéglősként próbált boldogulni. László a kereskedelmi iskola második osztályában tizenkét tantárgyból bukott meg, csak énekből és tornából sikerült átmennie. Kazal László - Sztárlexikon - Starity.hu. Mivel anyagi helyzetük miatt évismétlésről nemigen lehetett szó, rikkancs, kifutófiú, borfiú, aztán pincér lett, végül az Elektromos Műveknél dolgozott, esténként pedig Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 1929-ben Miskolcra került segédszínésznek, bonvivánszerepekre szerződött, de még Ádám szerepét is megkapta Madách Tragédiájában. Innen a színház ügyelőjével történt, tettlegességgé fajult vitája miatt bocsátották el. Kétéves csongrádi kitérő után jutott vissza Budapestre, de csak alkalmi szerepeket kapott, így elvállalt mindent: volt nyakkendőkészítő, dzsesszdobos, parkett-táncos, énekelt az Angol parkban. Ez utóbbinak köszönhette, hogy a harmincas évek második felére sikeres és keresett slágerénekes lett, állandó lemezszerződést kapott, kabarékban, önálló zenés műsorokban játszott.
Csak a drága feleségem: 8475 Kazal László: Vígan él a favágó Vígan él a favágó, ha szól a rigó, fűrészelni, jaj, de jó, hali-halihó! Szívem dobban, tavasz van. Hol van már a hó? Most búsulni nem való, hali-halihó! Dim-dom, dim-dom, a fűr 7571 Kazal László: Oly jó ez a vasárnap 1. Szeressük Egymást Gyerekek by Kazal László on Apple Music. Nincsen jobb a világon, folyvást csak ezt kívánom, mint a heverés ott a meleg ágyon. Ünnep és a vasárnap, nyugszom úgy mint az állat, ennél finomabb dolgot ki kívánhat? 7535 Kazal László: Gyia Ló A vén Galambos lova ott poroszkált Egy rossz szekérrel az országúton De jött egy autó vén dudája kántált A vezetője gúnyos volt nagyon A kis sofőr kiorditott nevetve Nos mikor érü 7394 Tudod mi az a MOODLYRIX? Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i
Alapadatok: Kazal László Magyarországon, azon belül is, Budapesten született 1911. február 27-én. Több mindennel is foglalkozott, mint például színészettel, énekléssel- és dalszerzéssel, valamint komikus is volt. 1996-ban érdemes művész díjat nyert. Háztartása: Amikor a Vidám Színpadnál dolgozott, akkor ismerkedett meg második nejével, Balogh Erzsébettel. Erzsi az 1959-től indult és 2007-ig futott A Szabó család című rádiós sorozatban alakította Bandi feleségét, Irént. Erzsi 2008-ban vesztette életét. Annak ellenére, hogy házasok voltak, közös gyermekük nem született. Kazal László: Cipzár | Zene videók. Családja: Budán, a Kruspér u. 5-ös szám alatt látta meg a napvilágot. Összesen ketten voltak testvérek, ő és Kazal Gábor. Édesapja a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, mint hivatalnok, majd az első világháború kezdetekor besorozták és 1917-ben elesett. László anyja megnyitott egy kisebb vendéglőt és ennek szerény jövedelmének köszönhetően fentartotta családját. Pályafutása előtt: Kazal László nem volt a jó tanulók sorában.
Magasra szárnyal a dal, száz fiatal éneke vígan száll. Egy dunaparti csónakházban nagy a jókedv minden nap. Úszik az ember boldogs 11569 Kazal László: Sej, diri-dongó Hölgyek, urak, itt van az új lemezem, remélem, hogy ezzel is lesz sikerem. Dupla gyönyört nyújt majd ez a kicsi dal, táncolhat is közben, vicceket is hall. Sej, diri-dongó, hej, re-tyu-ty 9968 Kazal László: Kiskutya (vagy vasútállomáson? ) A dal szövegét nem ismerem pontosan. éppen ezért, ha másvalaki tudja, egészítse ki Egy hölgy a csomagjait adta fel, mert így olyan előkelő ott álltak mögötte csomagjai, és sorba be 9559 Kazal László: A nevető ember Azt mondják a nevetés egy ritka földi kincs Aki könnyen nevet, annak búja-baja nincs Ezek szerint én egy kivételes lény vagyok Mert amin más bosszankodik, azon kacagok Húhúhúhúhú.. 8541 Kazal László: Én a téglagyárban lakom Téglaporos a kalapom, Én a téglagyárban lakom. Onnan tudják, hogy ott lakom, (mert) Téglaporos a kalapom. Megyek az úton lefelé, Senki se mondja:- Gyere bé!
Évekkel később ő maga mesélte el, hogy a második osztályban 12 tárgyból megbukott, s ezek kivételeként énekből és testnevelésből ment csak át. A bukását követően édesanyja nem bírta tovább fizetni az iskolába járását, így elment dolgozni, újságkihordónak állt. Később egy divatkereskedésnél állt be kifutófiúnak, majd borfiú, még később borpincérként munkálkodott a Gellért Szállóban. Innen is elbocsájtották, mivel szemtelen volt a főpincérrel. Ezt követően néhány évvel a Barta és Társa Elektromos Műveknél kereste meg a mindennapi kenyerét, ahová azért ment el, hogy a színészettel foglalkozzhasson. Esténként, munka után Rákosi Szidi színiakadémiájára kezdett járni, amit 1929-ben el is végzett. A Vidám Színpadig: Már tanulmányai elején színpadon is kipróbálhatta magát. Egy operettben működött közre a Király Színházban. A színiiskolát követően a Bethlen téri színházban szerepelt. Később Miskolcon kapott meg egy segédszínészi állást. Táncos szerepekhez jutott és eljátszhatta Ádámot is Az ember tragédiájában, de miután összeverekedett az egyik ügyelővel, elbocsátották.
Pénzt adott a kalauznak, s mikor jegyét megkapta, A következőképpen a táskájába elrakta: Hóna alól elővette a nagy kézi táskáját, Betette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat. Beletette a kis erszényt a cipzárat behúzta, Amikor ez megtörtént, egy ellenőr belibegett, És a nőhöz odaérve kérte tőle a jegyet. Erre újra elővette a nagy kézi táskáját Kivette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat. A jegyét az ellenőrnek megnézni odaadta, És mikor visszakapta, újra elölről folytatta. Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját Betásta a huzárat, és becipte a jegyeket, Jegyelte és kalauzta kezében a cipeket, hu-hu-hu-hu-hu-hú" "Elég, elég, -szólt a bíró- uram, ne vegye zokon, elítélem Önt, mivel csak egyszer ütötte pofon. "
Tavasszal meg késő ősszel jó egy kis kirándulás, Ám de nyáron van még ennél sokkal jobb szórakozás, Higgyék el, így kellemesebb a hétvégi pihenő, Nem kell hozzá más, csak csónak, kormánylapát, evező. Babuka, szép sima a Duna, evezzünk Tahiba, Hát rajta, told el a farát! Meghívtuk két jó barátunk, Etukát és Pityukát. Így van jól, hogy két pár együtt járja mindig a Dunát. Be is fogtam rögtön őket cipelni a csónakot, Aztán a vén csónakháznak azt mondtuk, hogy Jónapot! Babuka... Először a kisleányok forgatták az evezőt, Ám sehogysem találták meg ők a közös nevezőt. Félórát álltunk egyhelyben, az egész part nevetett, Kisült, hogy Ica előre, Eta hátra evezett. Kiszálltunk a kútnál, pihentünk egy jó nagyot, És a fűben heverészve élveztük a szép napot, Csak én ültem, vakaróztam bánatosan, leverten, Mert amilyen pechem volt, hát csalán közé hevertem. Útközben a csónakunkba jó sok víz szivárgott be, Kiadtam hát a vezényszót: Vízmerőt a kezekbe! Biztattam a gyerekeket: merjetek csak vígan, mer' Ismeritek a közmondást, aki mer a mindig nyer!