Programnaptár Kultúr napló Karinthy Vera – Bornai Tibor: Öt Karinthy és én – Budakalászon 2022-04-06 Karinthy Vera – Bornai Tibor: Öt Karinthy és én 2022. április 8-án Budakalászon, a Kós Károly Művelődési Házban. Est… Kottafejek A magyar költészet napja az Örkény Színházban Közös énekléssel, illetve a VII. kerület fontosabb közösségi helyeit érintő verskommandóval ünnepli a magyar költészet napját az Örkény István Színház. 2022. április… Húsvéti készülődés a Várkert Bazárban A húsvéti időszakot is a megszokott műfaji sokszínűséggel ünneplik a Várkert Bazárban. Virágvasárnap színes, ingyenes családi programokkal várják a családokat, nagycsütörtökön pedig… A Szent Efrém Férfikar a Kossuth-díjas énekesnővel, Lovász Irénnel áll színpadra Budapesten és Debrecenben 2022. Esküvői Hagyományok – Vacationplac. április 21-én, csütörtökön 19. 30 órakor tartja idei húsvéti koncertjét a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Szent Efrém Férfikar. A jubileumi évben formátumot… Június 9-én jön a mozikba az új magyar kémfilm, A játszma 2022. június 9-én debütál a hazai mozikban az új magyar kémfilm, A játszma.
Zimányi Zsófi kért föl engem, hogy rendezzem meg Az utolsó óra című kétszereplős darabot. És akkor arra gondoltam, legyen Jordán Freud. És a próbák alatt alakult ki nagyon őszinte és szoros barátság közöttünk. ) - Arról, hogy miért éppen Szombathelyet választotta, mit mondott? - Sok időt töltött ott nyáron a Savaria Játékokon, és valahogy otthon érezte magát Szombathelyen, meg nem is volt ott színház, és ráadásul a város is nagyon szeretett volna saját társulatú, önálló színházat. - Tamás is állandóan az újat keresi. - Igen, de közben meg iszonyatosan kitartó. Van, aki egy vidéki városban összerak egy színházat, arra megvan az állami garancia, úgy-ahogy fölépítenek egy új épületet, időközben kiderül, hogy nem tudnak új épületet fölépíteni, és akkor nem az van, hogy föladja vagy megsértődik, hanem addig hajtja, amíg mégiscsak megvalósul. - Tehát ebben komoly harcai voltak? Igen. És ő nem adja fel. Alfoeldi robert szerelem online. Nem is tudom, hogy láttam-e őt dühöngeni a mostani második önkormányzati közgyűlést kivéve, amikor egy kissé elszállt az agya.
Hartvik legendája a lopásról nem tesz említést, szerinte a Szent Jobbot László emeltette ki a szentté avatási eljárás során a székesfehérvári sírból, ahol 45 éve nyugodott. Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltság idején az ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen és vitték a raguzai dominikánus kolostorba 1590 körül. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül. Ők figyelmeztették I. Lipót császárt, majd Mária Teréziát, akinek hosszú diplomáciai tárgyalások után sikerült visszaszereznie az ereklyét. 1771-ben előbb Schönbrunnba hozatta (április 26-án), majd Budára, és a budavári palotába Zsigmond-kápolnájának prépostja (egyben udvari plébános) és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének a őrizetére bízta. A visszaszerzés emlékére pénzt is veretett. A Szent Jobb megtalálásának emléknapja május 30. II. József parancsára az ereklye őrzéséről a többnyire cseh "vörös csillagos vitézek" gondoskodtak, 1865-től az Esztergomi Főegyházmegye, 1882 óta pedig a király által kinevezve a budai királyi palota plébánosa.
Az ereklye két századnál tovább maradt Raguzában, anélkül hogy Magyarországon tudták volna hollétét. Több magyar főúr véletlenül akadt nyomára figyelmeztette rá előbb Lipót császárt, majd Mária Teréziát, aki a szent ereklyét 1771-ben előbb Schönbrunnba, innen Budára hozatta. Mária Terézia a Szent Jobbot az udvari plébánosnak és az angol kisasszonyunk főnöknőjének őrizetére bízta a visszaszerzés emlékére pénzt veretett. - 1882 óta, a király kinevezésére, a budai királyi palotai plébános látja el a Szent Jobb őrizetét. 1862-ben készíttette a magyar püspöki kar a szent ereklye számára a mai, remek kivitelű, drága ereklyetartót. A Szent Jobb egyedülálló csodája éppen az, hogy minden balzsamozás nélkül maradt fenn épségben csaknem egy évezreden át. Hiszen a balzsamozás segítségével való fennmaradásban éppen nem lenne semmi csoda. Számtalan olyan ősi maradványt ismerünk, melyek a balzsamozás segítségével maradtak épségben napjainkig. Hiszen a balzsamozás nagymesterei már az egyiptomiak voltak.
Nemcsak a keresztényeket, hanem minden jó érzésű magyart megsértett Homonnay Gergely a kijelentésével - így vélte az Árpád-házi Szent Margit Plébánia esperese. Monostori László azt mondta, Szent Istvánra pártállástól, vallástól függetlenül fel kell néznünk, államalapító tevékenysége miatt. "Maga a Szent Jobb körmenet a kommunizmus utolsó éveiben - amikor már meg lehetett rendezni -, nem is annyira az egyháztól jött ennek a kezdeményezése, hogy újra legyen Szent Jobb körmenet, hanem a társadalomtól. Tehát hogy erre van egy társadalmi igény, hogy ünnepeljünk, amikor körbevisszük a Szent Jobb-ot, akkor nem egyszerűen egy bármilyen csontokat viszünk körbe, hanem annak a Szent Istvánnak a jobb kezét, amely sokkal szimbolikusabb ennél, mint hogy pár darab csontról beszéljünk" - mondta az Árpád-házi Szent Margit Plébánia esperese, Monostori László. Az aktivista a körmenetet bíráló posztja után sem fékezte magát: a kormány családvédelmi intézkedéseit figurázta ki. HírTV
A Szent Jobbot 1985-ben hozták ki először és tették közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján az ereklye ismét országos körútra indulhatott. A körmenetet 1947 után 1989-ben tartották meg először, s az 1990-es rendszerváltozás óta ismét a régi tradícióknak megfelelően rendezik meg. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A döntő fordulatot a Szent Jobb Raguzából való visszakerülésének kétszázadik évfordulója jelentette. 1971-ben, amikor már jómagam is a bazilika papi állományához tartoztam, Szabó Imre püspök, apostoli adminisztrátor az állami fórumokhoz fordult, hogy a jubileumra való tekintettel engedélyezzék a Szent Jobb elhelyezését a bazilika belső terében. A választás a templom legrégebbi, Szent Lipót nevét viselő kápolnájára esett, amely 1862-től 1905-ig a lipótvárosi hívek plébániatemplomaként működött. Ijjas József kalocsai érsek megáldja a Szent Jobb első ereklyeoltárát – Itt alakították ki az ereklye végleges őrzési helyét? – A helyszín kialakításával az Európa-hírű építészprofesszort, Gerő Lászlót bízták meg. Ő az addig egységes sekrestyekápolnát szétválasztotta, és alkalmazkodva a régi kápolna esztétikai megjelenéséhez, a válaszfal elé, kisméretű márványoltárra helyezte a Szent Jobbot, a pap-művész Dominek György által kialakított zárt tabernákulumba. Ezt csak előzetes állami engedéllyel nyithatták meg.
"Nem gondolom, hogy nekem dolgom lenne ezt kommentálni" - nyilatkozta az esettel kapcsolatban Karácsony Gergely. Bár Karácsony Gergely nem akarta kommentálni az ügyet, több politikai párt képviselője is elítélően nyilatkozott az esetről. "Szellemi környezetszennyezésnek tartom, amit Homonnay Gergely művel, nem tudom, hogy miért csinálja, és örülnék, ha abbahagyná" - mondta Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. Bár nem látta a közösségi oldalon a bejegyzést, de ezek a kifejezések nem vállalhatóak - jelentette ki a Jobbik országgyűlési képviselője. "Jobbikosként, és a magyar politikai életben résztvevő közszereplőként több évtizede lépek fel minden nemzetgyalázó kísérlet ellen, kövesse el azt akár a Fidesz, az MSZP, akár a DK, akár bármely más politikai közösség, és ebben a kérdésben ugyanígy fogok eljárni, a jövőben is, tehát a felsorolt idézetet, mondatokat egyáltalán nem tartom vállalhatónak, méltónak pedig pláne nem" - fogalmazott a Jobbik országgyűlési képviselője, Z. Kárpát Dániel.