Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobbon leolvadt szívünkről a jég és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha a megtévelyedett város visszatér megint hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Budapest november 16 mai. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek és hatványozott erővel segítenek egy nemzeti erényekben tündöklő Budapest felépítésében. (…) Kendők, zászlók, kezek, csokrok, virágok, kalapok lengenek feléje és feléje árad a tér minden sarkából és minden zugából és minden ablakból az éljen-riadal.
A kényszersorozások eredményeként szeptember végére 30 000 fő állt Horthy rendelkezésére. A román csapatok kivonulását követően a katonai közigazgatás az ország egész megmaradt területére kiterjesztették és átszervezték. 1920. január 1-jével 7 újonnan szervezett katonai körlet lett a katonai közigazgatás alapja, ezek székhelye pedig Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Kaposvár (1921. szeptembertől Pécs), Szeged, Debrecen és Miskolc. A körletek parancsnokaihoz tartoztak a közigazgatási feladatokon túl a rendvédelmi alakulatok is. A fővezérség feladatait a vezérkar vette át. A hadsereggel kapcsolatos egyéb ügyek ismét a Honvédelmi Minisztériumhoz kerültek. A körlet "mozgó alakulásainak" nevezett hadosztályokat, amelyek a katonai körlet nevét viselték, 3 gyalogezredből, 1 lovasosztályból, 1 tüzérosztályból és műszaki csapatokból kívánták felállítani. Magyar közlöny: hivatalos lap - Hungary - Google Könyvek. A tiszti különítményekből szervezetek vadászzászlóaljakat, illetve századokat. A 7 hadosztályon kívül további két lovasdandárt, valamint 1, budapesti székhelyű hadosztályt kívántak létrehozni rendfenntartási célokra.
Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobbon leolvadt szívünkről a jég és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha a megtévelyedett város visszatér megint hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek és hatványozott erővel segítenek egy nemzeti erényekben tündöklő Budapest felépítésében. ) Kendők, zászlók, kezek, csokrok, virágok, kalapok lengenek feléje és feléje árad a tér minden sarkából és minden zugából és minden ablakból az éljen-riadal.
Eredeti brassói aprópecsenye Szerző: DTV | Közzétéve: 2010. 06. 04. 14:57 | Frissítve: 2010. 14:57 Tokaji Tamás konyhafőnök ezúttal Frankfurti levest és Eredeti brassói aprópecsenyét készít. Frankfurti leves hozzávalók: 1 fej kelkáposzta 1 fél fej vöröshagyma fél szál füstölt kolbász 2 db virsli kömény, majoránna só, bors 1 liter víz fél kg újkrumpli 1 evőkanál liszt 3 evőkanál tejföl Olajt hevítünk, ebben pirítjuk a fél vöröshagymát apróra kockázva. Hozzáadjuk a karikára vágott füstölt kolbászt, illetve az egészköményt. Ezt együtt átpirítjuk, majd hozzáadjuk a kockára vágott újkrumplit és felengedjük vízzel. Ekkor adjuk hozzá a majoránnát. Amint félig megfőtt a krumpli, hozzáadjuk a feldarabolt kelkáposztát. Amint a káposzta is megpuhult, a felkarikázott virslit is beletesszük. Legvégül egy kanál lisztből és három kanál tejfölből habarást készítünk, ezt adjuk hozzá a leveshez. Amint újra felfő a leves, elzárjuk alatta a gázt, és tálalhatjuk az ételt. 1 db egész sertésszűz 20 dkg mangalica szalonna 8 gerezd fokhagyma 1 fej vöröshagyma fél kg ókrumpli A füstölt mangalica szalonnát is felcsíkozzuk és megpirítjuk.
További érdekesség, hogy a recept szerint nem sült krumpli, de nem is pirított burgonya, hanem hagymás tört burgonya szerepel köretként. A brassói tehát eredetileg egy teljesen más étel volt, mint ahogy a legtöbben ma ismerjük. Éppen ezért teljesen fölösleges olyan dolgokról véleményt nyilvánítani, hogy melyik az eredeti verzió, melyik az igazi brassói. Takács Lajos szerint ez is a tipikus nagymamaételek sorát gyarapítja: "Ezer változata van, és mindenki úgy szereti, ahogy otthon a nagymamája vagy az anyukája csinálta. Van, ahol hosszabb szafttal, van ahol zöldborsóval, van, ahol sült krumplival, van, ahol fokhagyma nélkül készítették. " Takács egyébként éttermében készít brassóit (nem aprópecsenyét), amihez tarját használ, amin bontáskor rajtahagynak egy ujjnyi zsírréteget. A vastag, kétcentis szelet húst erős lángon lepirítják, hogy a zsíros réteg ropogós-pörcösre süljön, a hús pedig szaftos maradjon belül. "Ehhez enyhén fokhagymás pecsenyelevet adunk, sült krumplit és nagyon sok frissen őrölt borsot" – Takács szerint ugyanis a jó brassóinak egyik legfontosabb eleme a sok friss bors és a szaftosság.
A brassói aprópecsenyének pontosan annyi köze van Brassóhoz, mint a kolozsvári töltött káposztának Kolozsvárhoz: semennyi. Ugyanis mindkettő a második világháborút követő időszak magyar vendéglőzésének terméke. A brassói minden kétséget kizáróan, a kolozsvári pedig Cserna-Szabó András erős sejtése nyomán Papp Endre, a Mátyás Pince egykori vezetőjének fejéből pattant ki. Visszaemlékezéseiben ( A vendéglős és híres vendégei) Papp a brassóit szerényen Elizabeth Taylor kedvenceként emlegeti, és felidézi az első alkalmat, amikor elkészítették. Brassói aprópecsenye Forrás: Táfelspicc Sertésfarok van, borsó nincs A brassói megjelenését kényszerhelyzet szülte: Pappék komolyabb csoportot vártak a Mátyás Pincébe, de nem volt elég hús a konyhán. Akadt viszont 1071 darab sertésfarok, amiről leszelték a húst, és azt hagymán megpirították, paprikával, paradicsommal, fűszerpaprikával keverték el. Papp a fokhagymát is említi, a könyvben közölt receptből (amely szerint már lapockából készül az étel) viszont a fokhagyma kimaradt.
,, Mit is főzzek, mit is főzzek, így ezen a szép napos vasárnap reggelen?,, Hangzott el a kérdés a fejemben. Aztán egy rövid kutakodás révén megakadt a szemem egy brassói aprópecsenyét ábrázoló fényképen. Nosza, -kis villanykörte a fej felett- nekem sem kellett több, irány a bolt, és beszereztem a hozzávalókat ehhez az állítólag Brassóhoz halvány köze sincs, inkább magyar származású egytálételhez, melynek eredeti receptje, és pontos eredete máig ismeretlen, mindenféle asztali legendák övezik, így le sem jegyzek egyet sem, meghagyva a vadászat örömét. 🙂 Szeretem az egyszerű, magyaros, klasszikus ételeket. De valójában mindent szeretek, amit egyszerűen el lehet készíteni. 🙂 Így esett választásom az ízletes brassóira, mivel már ezer éve ettem, de én még sosem készítettem, csak mindig más, pl. az Anyukám. Szerintem igazi nyári étel, tuti járható út egy kicsi bográcsban is a húsos része, így akár kerti főzéseken, esetleg vízparti nyaralónál is kivitelezhető. Nem egy,, könnyű,, étel, mint amennyire könnyen elkészíthető, én most szívesen elkortyolnék hozzá valamilyen fehér- vagy rozébort, elnyújtózva egy fa árnyékában… mondjuk a Badacsonyban… Ez a kép miatt érdekel annyira.
A lényeg, hogy maradjon szaftos, szinte rozé a hús, és ne féljünk egy kis zsírtól: a karajból vagy combból készített brassói száraz, rágós lesz – de ha valaki úgy szereti, akkor miért ne? Brassói pirított hagymás burgonyával Papp Endre eredeti receptje szerint Hozzávalók: 60 dkg lapocka 10 dkg szalonna 10 dkg bacon szalonna 2 közepes vöröshagyma 2 paradicsom 2 zöldpaprika 3 evőkanál olaj/zsiradék 2 kávéskanál pirospaprika A húst 3x2 centis csíkokra vágjuk, a szalonnát 1x1 centis kockákra, a bacon szalonnát 3x2 csíkokra. A paradicsomot megtisztítjuk, kimagozzuk, a húst szalonnán a paprikával, paradicsommal és apróra vágott hagymával megpirítjuk. Köretnek hagymás tört burgonyát adunk mellé.
Célszerű akkor a zsírban sülő krumplihoz adni a vele azonos méretűre vágott, nyers húskockákat, amikor a krumpli már pirul. Erre a kivitelezésre a szűzpecsenye vagy a karaj, tarja a legalkalmasabb, azok pár perc pirítás után kívül pirultak, belül rozék, szaftosak és puhák lesznek a ropogós burgonya mellett. Ebben az esetben a fokhagyma a hússal együtt kerül az ételbe. A tarja ebben az esetben is biztonságos megoldás, magas zsírtartalma miatt nehezebben szárad ki, mint a szárazabb karaj vagy szűzpecsenye. De hogy milyen húst használunk, az a személyes preferenciánkon, illetve az otthon látottakon múlik. Nyilván sertésfarokkal teljesen fölösleges bohóckodni – bár egy próbát megér – viszont nem kell a manapság divatos szűzhöz sem ragaszkodni. A brassói eredetileg nyesedékhúsból (nem előző napi maradék, hanem nyesedék) készült, Segal is megemlíti, hogy otthoni körülmények között is nyugodtan készítsük abból. A vendéglőkben sem azért rossz, mert nem medvehagymás macaronon nevelt mangalica szűzpecsenyéjét vagdalják föl hozzá, hanem azért, mert a tegnapi rántott húst és cigánypecsenyét vágják össze, és melegítik újra rengeteg, állott fokhagymával, és ezt még hosszú lére is engedik, és rossz fagyasztott krumplit sütnek hozzá keserűre.
Ezalatt lereszeltem a fokhagymát, és a legvégén hozzáadtam a húsos részhez egy kevéske őrölt pirospaprikával pedig a,, habot a tortára,,. A már kisült krumplival összekevertem, és kész. Lehet tálalni, savanyúsággal vagy kompóttal is mennyei szerintem. 🙂 (Én most a kis első kovászos uborkámmal tálaltam, mivel Nyár van. 🙂)