A kérdés inkább az, hogy került Keletről - Európába? Nos, ha igaz, Sir Owen Gould, az V. Hazavitt két csokoládészínű példányt Angliába, és egyik leszármazottjuk az 1888-as londoni macskakiállításon "A legszebb macska" címet nyerte el. A sziámi macska mozgékony, eleven, kíváncsi természetű állat, ám meglehetősen kényes és igényes. Alkalmazkodóképessége viszont egészen rendkívüli. Legvonzóbb tulajdonsága a gazdája iránti - néha túlzott! - szeretet. Sziámi perzsa macska jatekok. A gondoskodást, törődést, kedveskedést túlfűtött ragaszkodással honorálja. Sziámi cica Fókaszínű sziámi macska - Szőrzete igen rövid, finom tapintású, meleg krémszínű, hátulsó részén enyhén sötétbe hajló, a gyomor és a mellkas tájékán világosabb. A szőrvégek mély fókabarnák. Csokoládészínű sziámi macska - Elefántcsontszínű test, a szőrvégek meleg kakaó-, az orr és a mancsok fahéjszínűek. Szemei sötétkékek. Az erőteljes farokgyűrűzöttség hiba. Angol elnevezés: siamese Német elnevezés: Siamkatze Francia elnevezés: siamois CFA standard leírás: Sziámi kiscicák
Intelligenciája és jó természete miatt nagyszerű családi macska válhat belőle. © nounours1 / Testfelépítése A sziámi macska külső megjelenésének megítélése határozottan ízlés dolga, hisz valójában ún. "félalbínók". Klasszikus színezetük a "seal point", ami azt jelenti, hogy a végtagokon és testük bizonyos pontjain a genetikai fekete szín a sziámi "cs" gén által transzformált, sötétbarna foltokká válik. Macska - Eladó és ingyen elvihető Kölyökmacskák, kismacskák, cicák. Kék, mandulavágású szemük enyhén ferdén helyezkedik el fejükön. Ék alakú fejüket felálló füleik széles tövükkel megnyújtják. Testük közepes méretű és nagyon hajlékony. Ápolása A sziámi macskák gondozása nagyon egyszerű feladat, mivel rövid szőrzetük csupán kevéske ápolást igényel. Elegendő olykor megszabadulni az elöregedett, kihullott szőrszálaktól egy puha macskakefe segítségével ahhoz, hogy a sziámi cica mindig szépen nézzen ki. Ha pedig két sziámi macska él együtt, még jobban lehet ritkítani a szőrzetápolást, tekintve, hogy ezek a cicák nagyon szeretik egymás szőrzetét nyalogatni, tisztítgatni.
Táplálkozás A macskáknál is fontos, hogy odafigyeljünk étrendjükre, táplálkozási szokásaikra. Először is le kell szögezni, hogy a macskáknál elegendő a napi egyszeri étkezés. Persze a legtöbb macskatartó reggel is és este is megeteti macskáját, de ilyenkor kisebb adagokat adjunk kedvencünknek. A lényeg, hogy a szükségesnél se többet, se kevesebbet ne adjunk. A macskáknál is előfordulhat az elhízás, ha nem megfelelő ételt, illetve nem megfelelő mennyiséget szolgálunk fel étkezésre. Hirdetés ingyen - ingyenes apró hirdetés feladás / Macska, cica hirdetés. A túltáplált macskák sokkal inkább hajlamosak a betegségekre, emellett élettartamuk is megrövidülhet. A macskák általában véve igen válogatósak. Nem esznek meg minden fajta ételt, nekik is vannak kedvenc elemózsiájuk. Emellett fontos számukra a nyugodt környezet az étkezés alatt, és ha több macskát tartunk, akkor lehetőleg mindegyiknek biztosítsunk külön tányért, mivel ha egyik macskánk kevésbé tolakodó, mint a másik, akkor meglehet, hogy rendszeresen kevesebb tápanyaghoz fog jutni, amitől legyengülhet. Nagyon fontos az is, hogy egész nap legyen egy friss vízzel teli edény is.
A kiállításra alkalmas példányok rendkívül hosszú szőrzettel, zömök testtel, rövid lábakkal, rövid farokkal, széles fejjel, egymástól távol álló fülekkel, nagy szemekkel és rövid orral a tenyésztési folyamat során extrém módon megrövidült, ami időnként különféle egészségügyi problémákhoz vezetett.
Az elektromos fluxus az elektromos tér fluxusa. Az elektromos fluxus arányos egy adott felületen áthaladó erővonalak számával. Pontosabban az E elektromos térerősség megszorozva a felületnek a térre merőleges komponensével. Egy infinitezimálisan kicsi felületre eső fluxus nagysága. Az elektromos fluxus egy S felületre: ahol E az elektromos tér dA az S felület egy differenciális része, és melynek irányát egy kifelé mutató felületi normális írja le. Elektromos eltolás – Wikipédia. Egy zárt gaussi felületre a fluxus: ahol Q S a felület által körülvett töltés (beleértve a szabad és kötött töltéseket is) és ε 0 a vákuum permittivitása. Ez az összefüggés az elektromos mezőre érvényes Gauss-törvény integrális alakja, a négy Maxwell-egyenlet egyike. Az elektromos fluxus egysége SI-mértékegységben: volt méter (V m), vagy a vele ekvivalens, newton négyzetméter per coulomb, (N m 2 C −1), azaz: kg•m 3 •s −3 •A −1. Külső hivatkozás [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Electric flux című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
Az elektromos mező Az elektromosan töltött test vonzó- vagy taszítóerővel hat a környezetében található töltésre. Ez az elektrosztatikus mezőnek tulajdonítható, amely bármilyen elektromosan töltött test körül kialakul. Két elektromosan töltött test – A és B – közötti kölcsönhatást úgy kell elképzelni, hogy az A test által keltett elektromos mező hat a benne lévő B testre, a B test által keltett elektromos mező pedig a benne található A testre. Az elektromos mező gondolatát először Michael Faraday (1791 – 1867) vezette be. Bármely elektromos töltés maga körül elektromos mezőt (erőteret) hoz létre. Ha az elektromos mezőbe töltött testet helyezünk, akkor a testre erő hat. Elektromos potenciál – Wikipédia. Elektromos mező Az elektromos mezőt nagyság (erősség) és irány szerint a tér egyes pontjaiban az elektromos térerősséggel jellemezhetjük. Az elektromos mező adott pontbeli térerősségének nevezzük és E -vel jelöljük a mezőbe helyezett pontszerű q töltésre (próbatöltés) ható F erő és a q töltés hányadosát: E=F/q. Egysége: newton/coulomb.
Az elektromos töltések egymásra erőhatást fejtenek ki. Ennek erőtörvényét Charles Augustin de Coulomb állapította meg 1785 -ben. ahol ε 0 a vákuum permittivitása. () Elektromos mező [ szerkesztés] Az elektromos kölcsönhatást közvetítő erőtér. A nyugvó töltések által létrehozott elektromos mező időben állandó. Jellemzésére az elektromos térerősség (E) szolgál.. Az elektromos mező konzervatív erőtér és érvényes rá a szuperpozíció elve. Az elektromos mezőt erővonalakkal szemléltetjük. Adott pontban az elektromos térerősség iránya az erővonal érintőjének irányába esik, nagyságát pedig az erővonalak sűrűsége adja meg. Az elektromos fluxus (Ψ) az adott felületen átmenő erővonalak számát adja meg. Mértékegységek – HamWiki. Gauss-törvény [ szerkesztés] Bármely zárt felület teljes elektromos fluxusa: Elektromos örvényerősség [ szerkesztés] Az elektrosztatikus mező nem örvényes, örvényerőssége zérus. Elektromos feszültség [ szerkesztés] Az elektromos mező két pontját jellemző fizikai mennyiség. Jele:U, mértékegysége:V.. A mező két pontja A és B, W AB pedig a két pont között a töltésen végzett munka.
Ezeket a térerősség irányába forgatja, polarizálja a szigetelőt. Elektromos töltés [ szerkesztés] Néhány elemi részecske másra vissza nem vezethető tulajdonsága, amely meghatározza az elektromos kölcsönható képességüket. A testek töltése az elemi töltés egész számú többszöröse, amit töltésmennyiségnek nevezünk. Jele: Q, mértékegysége: C. Az elemi töltés az elektron töltése, amit Robert Millikan amerikai fizikus határozott meg 1909 -ben. Az elektromos töltések kimutatására szolgáló eszköz az elektroszkóp. Zárt rendszerben a töltések előjeles összege állandó. Ez a töltésmegmaradás törvénye. Coulomb-törvény [ szerkesztés] A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű elektromos töltés közti elektromos kölcsönhatásból származó erő nagyságát és irányát adja meg. A törvényt Charles Augustin de Coulomb francia fizikus igazolta kísérleti úton, torziós mérleggel végzett mérések segítségével. A töltött testek között fellépő erőhatást Coulomb-erőnek nevezzük. Két azonos előjelű töltés taszítja, két különböző előjelű töltés vonzza egymást.
A kijövő erővonalak száma (a \(\Psi\) fluxus) egyenesen arányos a töltés \(Q\) nagyságával: \[\Psi\sim Q\] ami azt jelenti, hogy a fluxus csak egy konstans szorzótényezőben térhet el a töltéstől. Ez a konstans mértékegységrendszerenként eltérő; az SI-mértékegységrendszerben: \[\Psi=4\pi k\cdot Q=\frac{1}{\varepsilon_0}Q\] ahol \(k\) a Coulomb-törvényben szereplő elektromos állandó: \[k=9\cdot 10^9\ \mathrm{\frac{Nm^2}{C^2}}\] az \(\varepsilon_0\) pedig szintén elektromos állandó, az ún. vákuum dielektromos állandója (más neveken abszolút dielektromos állandó, vákuumpermittivitás): \[\varepsilon_0=8, 85\cdot 10^{-12}\ \mathrm{\frac{As}{Vm}}\] Mennyi erővonal jön ki egy elektronból? Semennyi, hiszen az elektron negatív, ezért benne csak végződni tudnak az erővonalak (kiindulni csak a pozitív töltésekből indulnak ki). Akkor hány erővonal jön ki egy protonból? A proton töltése az \(e\) elemi töltés, ami \(e=1, 6\cdot 10^{-19}\ \mathrm{C}\), amiből a Gauss-törvénnyel: \[\Psi=4\pi k\cdot e\] Mindent SI-egységben beírva a mértékegységek elhagyhatók: \[\Psi_{e}=4\pi \cdot 9\cdot 10^9\cdot 1, 6\cdot 10^{-19}\] \[\Psi_{e}=1, 8\cdot 10^{-8}\ \mathrm{\frac{Nm^2}{C^2}}\] A forráserősség Egy elektromos mezőben vegyünk fel egy tetszpleges zárt felületet (tehát most nem kell, hogy az erővonalakra mindenütt merőleges legyen a felület)!
Az indukált feszültség iránya függ: A mozgatás irányától, Az áramváltozás irányától. A létrejövő feszültség nagysága: (B – a mágneses térerősség; l – a vezeték hossza; v – a mozgás sebessége; α - a mozgás és a B térerősség által bezárt szög) Nyugalmi indukció (transzformátor elv) [ szerkesztés] A primer áram be- illetve kikapcsolásakor fluxusváltozás történik, így a szekunder oldalon feszültség indukálódik. Az indukált feszültség iránya a fluxusváltozás irányától függ. A mágneses fluxusnak állandóan változnia kell, ezt váltakozó árammal vagy lüktető egyenárammal érhetjük el. Az indukált feszültség annál nagyobb: Minél nagyobb a fluxusváltozás: Minél rövidebb ideg tart a fluxusváltozás: Minél nagyobb a tekercs menetszáma: Önindukció [ szerkesztés] Ha nagy menetszámú zárt vasmagos tekercset feszültséggenerátorra kapcsolunk és jelzőlámpaként glimmlámpát használunk, azt tapasztaljuk, hogy bekapcsoláskor a jelzőlámpa nem villan fel, kikapcsoláskor viszont igen. Magyarázat a jelenségre: bekapcsoláskor nő az áram a tekercsben, növekszik a fluxus is.