Ha kihűlt, megpucoljuk, összetörjük, elkeverjük a liszttel, darával és a zsírral. Megsózzuk, majd a tojással együtt alaposan összegyúrjuk. A tésztából tetszőleges méretű gombócokat formálunk. (enyhén nedves kézzel könnyebb a formázás. ) és lobogó vízben 10 perc alatt készre főzzük. A portobello gombákat folyó hideg víz alatt megmossuk, megszárítjuk, és ujjnyi vastag szeletekre vágjuk. Egy serpenyőben 2-3 ek. olíva olajon 15 -20 perc alatt lepirítjuk, majd ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. A mártáshoz a zöldségeket megpucoljuk, felkarikázzuk, a hagymát apróra vágjuk. Egy lábosba a kristálycukrot egy kevés vízzel elkezdjük karamellizálni. Ha már világos aranybarna színre vált, hozzáadjuk az apróra vágott vöröshagymát és a kacsazsírt és üvegesre pároljuk. Ráhintünk 2 ek. lisztet, összekeverjük, kicsit megpirítjuk és felöntjük a 2dl vízzel. (annyi legyen a víz, hogy elfedje a zöldségeket). Gyors vadas mártás hazak. Beletesszük a zöldségeket, a zöldségleves kockát, megsózzuk és fedő alatt puhára főzzük. Amikor a zöldségek teljesen megpuhultak, húzzuk félre a tűzről és egy botmixerrel pépesítjük.
6 g Összesen 128. 2 g Telített zsírsav 61 g Egyszeresen telítetlen zsírsav: 36 g Többszörösen telítetlen zsírsav 11 g Koleszterin 972 mg Összesen 6501. 5 g Cink 12 mg Szelén 278 mg Kálcium 1227 mg Vas 23 mg Magnézium 511 mg Foszfor 2412 mg Nátrium 2030 mg Réz 2 mg Mangán 6 mg Összesen 343 g Cukor 60 mg Élelmi rost 42 mg Összesen 2134. Jöhet a csirkemell (hagyjuk egyben a félmelleket), amit mindkét oldalon picit lepirítunk. Gyors vadas mártás pizza. Ezen a ponton jöhetnek a zöldségek: a kétféle répa, a zeller és a karalábé - ezeket nem kell nagyon apróra vágni, hiszen a végén úgyis leturmixoljuk az egészet. A következő lépés a fűszerezés: majoranna, babérlevél, fűszerkömény, só és bors mindenképp kell bele, de ha ránk hallgattok, kanalaztok bele egy kevés sűrített paradicsomot és mustárt is. Az eddig a lábasban levő dolgokat ekkor alaposan összekeverjük. A tetejére ráfektetünk egy szelet kenyeret (ezzel fogjuk sűríteni), és az egészet felöntjük kezdésként 3 deci borral és ugyanennyi vízzel. Lefedve, alacsony lángon hagyjuk rotyogni legalább két órát, hogy legyen elég ideje összeérni az ízeknek.
Íme, egy újabb gombás recept, ami azt bizonyítja, hogy a termesztett gombafajták milyen sokoldalúan felhasználhatók. A klasszikus vadas mártás és krumpligombóc mellé hús helyett próbáld ki a portobello gombát. A portobello a húsokhoz nagyon hasonló ízű és állagú gombafajta. Grillezve, serpenyőben lepirítva, darálva, vagy akár töltve is fogyasztható. Ha vega vagy, vagy éppen böjtölsz, akkor készítsd el ezt a húsmentes vadas verziót, nem fogod megbánni. Hozzávalók ( ~4-6 főre) 4-8 db Chefgomba portobello 2-3 ek. Gyors vadas mártás es. olívaolaj ~ A mártáshoz~ 4-6 db nagy sárgarépa 1 db nagy fehérrépa ¼ zeller (nagyobb zellergumó negyede) 1 db közepes fej vöröshagyma 1-2 ek. kristálycukor 1 ek. kacsazsír 2 ek. liszt 1 db zöldségleves kocka ½ kk. szárított majoranna ½ ek. mustár 1 karika citrom + citromlé, ízlés szerint 2-3 ek. tejföl só, bors, ízlés szerint ~ A krumpligombóchoz ~ 1 kg burgonya 300 g liszt 1 ek. búzadara 30 g sertészsír 1 tojás 1-2 mk. só Így készül a vega vadas A krumpligombóchoz a krumplikat alaposan megmossuk, és héjában, forrástól számítva 25-35 perc alatt puhára főzzük.
Nevelős Zoltán Visszatérés egy letűnt nagyvárosi miliőbe, érzékenyen, látványosan. Az Árva Brooklyn detektívcselekményében az áttörő fordulatot hozó bizonyíték megtalálásának helyszíne nem más, mint a legendás Pennsylvania pályaudvar, New York híres elveszett épülete, amelynek 1960-as évekbeli lerombolása oly mértékben sokkolta a közvéleményt, hogy hatására kezdtek el a nemzeti örökség védelmére törvényeket alkotni. Motherless Brooklyn / Árva Brooklyn (2019) - Kritikus Tömeg. A Penn Station hiányával arra figyelmeztet, micsoda veszteségekkel járhat, ha a magántőke semmibe veszi a társadalmi közösség érdekeit. Azzal, hogy a filmben digitális eszközökkel újrateremtették a míves fogadócsarnokot, amelyben nap mint nap átlagemberek ezrei érezhették úgy, hogy királyi fogadtatásban van részük, az alkotók nemcsak az ötvenes évek New Yorkjának képi megjelenítéséhez adtak hozzá egy bombasztikus látványelemet, de az épület szimbolikus jelentésén át történetük főtémáját – a gátlástalan városfejlesztés és a félresöpört néptömegek konfliktusát – is újabb érzékletes ponton kapcsolták össze a várostörténettel.
Ez a jelenet pedig felkelti az érdeklődést, hogyan használja majd ki szinte szuperhősként az adottságait. Később rá kell jönnünk, hogy leginkább sehogy. Elhangzik Essrog szájából, hogy a Tourette-et úgy tudja definiálni, mintha két ember élne benne (a másik félnek amúgy még neve is van). Egy-két elejtett félmondaton kívül azonban erre sem utal semmi, nem bontják ki, nem járják körül, nem lesz jelentősége az eset során. Index - Kultúr - Edward Nortonnak nem tett jót a 20 év rákészülés. Bár a betegség leírását jól végzik – már amennyire ezt egy laikus meg tudja ítélni –, de semmi funkciót nem adtak neki azon túl, hogy sebezhetőbbnek tűnik a főhős. Egy szó, mint száz: jobban jártak volna, ha kizárólag Essrog karakterére koncentrálnak, és egy olyan történetet írnak köré, ami sokkal jobban rá és a Tourette-re fókuszál. A film végén Essrog arról is beszél, neki soha nem volt igénye, hogy a saját problémáin túl lásson, de most nem tudta elkerülni, hogy "színt valljon". Meglepő ez a monológ, mert az Árva Brooklyn expozícióján kívül egyszer sem éreztem, hogy többet tudtam volna meg Essrogról vagy többé vált volna a nyomozása által.
Egy idő után már nehéz lenne megmondani, hogy ki kinek a tökét szorongatja, zsarolások, gyilkosságok, megfigyelések, fenyegetések stb., a nagy összegek hallatán sokan vetkőznek ki magukból. Frank Minna (Bruce Willis) a hatalmasok szolgálatában áll, ám egy kevésbé átgondolt döntést követően jobblétre szenderül. Fogadott fia és mentoráltja, a Tourette-szindrómás Lionel Essrog ( Edward Norton) úgy dönt, kezébe veszi az ügyet és megtalálja a gyilkosokat. Árva brooklyn kritika v. Lionel a nyomozása során egyre jobban elmerül a mocsokban, miközben Brooklyn is megmutatja a kevésbé barátságos arcát. Sötét titkokra derül fény, jó néhányszor elverik, míg mások nem ilyen szerencsések. A média, a hatóságok, a városvezetés, valamint a beruházók alaposan megkavarják a dolgokat, de a kesze-kusza szálak szép lassan kibogozódnak. Edward Norton figyelme az Amerikai história X (1998) forgatását követően fordult Jonatham Lethem Árva Brooklyn című (magyar fordításban is megjelent) regénye felé rögtön annak 1999-es megjelenését követően.
Kétség sem fér hozzá, hogy jelenleg Clint Eastwood-ot tartjuk az olyan filmek koronázatlan királyának, ahol egy színész nem csak főszereplőként, de rendezőként is egyszerre tud tökéletesen helyt állni. De el kell ismerni, hogy nyomdokában lassú léptekkel kezdenek felzárkózni más "nagyágyúk" is. Ilyen például Edward Norton is, aki 18 év kihagyás után újra a rendezés mellett döntött, de úgy, hogy közben az egyik főszerepet is maga játssza. Ráadásul egy olyan regény adaptálása kapcsán, melyben szabadon lubickolhatott mind a két szerepkörben köszönhetően a remek alapanyagnak. Ugyanis Jonathan Lethem 1999-ben írt, hard-boiled krimik előtt tisztelgő regénye kedvező alapanyagként szolgált egy egész estés detektív mozi megvalósításához. PDF LETÖLTÉS Konyv: Arva Brooklyn. Edward Norton pedig teszi ezt egy olyan köntösben, amely nem a tradicionális krimik struktúrája szerint építkezik. Már a nyitányban nosztalgikus élményekkel ruházza fel a nézőt. Norton ikonikus narrációja, ezúttal nem mint Jack, hanem Lionel Essrog hallhatjuk.
Edward Norton csaknem húsz éve várt a lehetőségre, hogy forgatókönyvíróként, rendezőként és főszereplőként filmre dolgozza át Jonathan Lethem magyarul is megjelent regényét. Norton, aki a 2000-es Ég velünk óta nem rendezett újabb filmet, jelentős főszerepek helyett pedig újabban inkább mellékszerepekben bukkan fel, tekintélyes alkotóként lép elő most ezzel a szemmel láthatóan szenvedéllyel készített modern noirral. A regény eredetileg az 1990-es években játszódó cselekményét az ötvenes évekbe helyezte át, állítása szerint elsősorban azért, hogy magándetektív figurái a hozzájuk illő miliőben mozoghassanak. Egy kis nyomozóiroda alkalmazottairól van szó, akik egy rutinügyletnek tűnő munka során elveszítik főnöküket, Frank Minnát (Bruce Willis kameószerepe), akire apjukként is tekintettek, hiszen fiatalkorukban ő hozta ki őket az árvaházból, hogy munkatársakat faragjon belőlük. A szerény szakmai szinten álló csapatból is a látszólag leggyengébb láncszem, a Tourette-szindrómás Lionel Essrog lesz az, aki a fizető megbízások helyett saját becsületbeli ügyükkel kezd el foglalkozni, hogy kiderítse, ki és miért végzett Minnával.
Fegyvert ragad, és kezébe veszi a sorsát. Hirtelen felindultságában – de tudatosan, a jól ismert beteg kacajjal a szája szélén – vérfüdőt rendez. Amikor pedig sokkoló információhoz jut édesanyja, Penny (Frances Conroy) kilétéről – akire egész életében vigyázott és figyelt rá –, szépen lassan elengedi ezt a valóságot, és kezdi felfedezni önmagában az őrült gyilkost. Rájön arra, hogy csak ily extrém módon képes az emberek és a média figyelmét felkelteni, és ezzel teljesen újraértékelődik szánalmas kis élete. Minden pillanatában egy nyugtalanító képet fest le önmagáról, és tudjuk, hogy bármikor képes a beteg tudatát elveszteni. Ahogy haladunk előre a történetben és látjuk Joker kiismerhetetlenségét, halljuk nevetésében a fájdalmat, rájövünk mennyire instabil emberrel van dolgunk. Egyszerre megértjük tetteit, szimpatizálunk kínszenvedésével, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, micsoda kegyetlenséggel képes őrült viselkedése és elborult elméje miatt gyilkolni. Phillips rámutat arra is, hogy a világban, amelyben élünk – és ez független attól, hogy történetileg a nyolcvanas éveket éljük – mennyire meghatározza az életünket a pénz.
Néhány üldözéses jelenet közben úgy éreztem magam, mintha a Looney Tunest nézném, és sajnos nem érezhető, hogy ez szándékos lett volna. Nortonnal a Tourette-hez való hozzáállása azonban példás, még ha kicsit ad hoc is. Például figurája elmeséli, hogy stresszhelyzetben jobban úrrá lesz rajta a betegsége, de ezt a filmben csak néha használják ki, pedig felhasználhatták volna több ponton is a bonyodalom forrásaként, mondjuk, mikor mások elől bujkálnak. De ezt leszámítva Norton soha nem viszi túlzásba a tikkelést, érzi a határt, hol nem bántó és idegesítő még a játéka, és mindenféle ítélettől mentesen mutatja be a jelenséget. Kedves gegeket gyárt (például próbálja meggyújtani egy hölgy cigarettáját, de folyton elfújja a gyufát, mert nem megfelelően sercen), amik közelebb hozhatják az átlagemberhez a Tourette-tel élők hétköznapjait. De ebből is látszik, hogy a történet origójának Essrogot kellett volna megtenni, és nem csak úgy viselkedni, mintha ő lenne a lényeg. Pedig nagyon jó a felütés: egyből egy akcióba csöppenünk – még ha meglehetősen visszafogottba is –, ahol hamar körülírják Essrog gyengeségeit és erősségeit, mert a Tourette-szindrómája és az OCD-je példátlan emlékezőtehetséggel párosul.