A színésznő már a ruháját is kiválasztotta a jeles alkalomra. Egy tűzpiros darabra esett a választása, egy videóban mutatta meg mindenkinek, hogyan is áll rajta a ruha. A felvétel Návai Anikó műsorának hivatalos Facebook-oldalára került fel. Egyelőre nem árulták el, ki is tervezte a ruhát, de az egyszer biztos, hogy Alexandra káprázatosan fest majd a 90. Oscar-gálán, amit magyar idő szerint március 5-én, hétfőn hajnalban rendeznek meg. A színésznőt a Testről és lélekről másik sztárja, egyben szerelme, Nagy Ervin is elkíséri, így ő is a gálán izgulhat, hogy megnyeri-e Enyedi Ildikó alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrot. Ő Európa legjobb színésznője A 31 éves színésznő tavaly december 9-én vehette át Berlinben az Európai Filmakadémia legjobb színésznőjének járó díját a Testről és lélekről című film főszerepéért. Borbély Alexandra nagyon meghatódott, amikor kimondták a nevét, köszönőbeszédét is csak a könnyeivel küszködve tudta elmondani. Képes összeállításunkban megnézheted, hogyan festett a színésznő a 30.
2017. december 11., hétfő, 11:21 Borbély Alexandra kapta a legjobb női főszereplőnek járó Európai Filmdíjat a Testről és lélekről című filmben nyújtott alakításáért szombat este Berlinben, a legjobb filmnek járó elismerést pedig A négyzet ( The Square) című alkotás nyerte el. Borbély Alexandra, aki a díjat a meghatódottságtól sírva vette át, rövid beszédében köszönetet mondott Enyedi Ildikónak, a film rendezőjének, hogy eljátszhatta a szerepet. A budapesti Katona József Színház társulatának tagja mellett olyan világsztárokat jelöltek a legjobb női főszereplő díjára, mint Juliette Binoche és Isabelle Huppert. Munkatársunk júniusban, a kolozsvári TIFF-en készített interjút a magyar színésznővel. Enyedi Ildikó: "különleges élmény volt együtt dolgozni vele" Enyedi Ildikó az MTI-nek úgy fogalmazott: "nagyon nagy boldogság Alexandra díja. Sokszor elmondtam, de nem lehet elégszer, hogy mennyire különleges élmény volt számomra együtt dolgozni vele, tanúja lenni annak a csodálatos, belülről jövő metamorfózisnak, amivel átalakult ennek a filmnek a főszereplőjévé, Máriává.
A járványhelyzet miatt a Szlovák Film- és Televíziós Akadémia (SFTA) elnöksége a 2020-as és 2021-es évet összevonva osztja ki idén a Nap a hálóban (Slnko v sieti) elnevezésű nemzeti filmdíjakat. Nyilvánosságra hozták az idei jelöltek listáját, ahol ezúttal sem hiányozhatnak a felvidéki magyar művészek. Borbély Alexandrát a Muž so zajačími ušami (A nyúlfülű férfi - 2020) című filmben nyújtott alakításáért jelölték a legjobb női főszereplő kategóriában. József hatvanéves író, aki úgy gondolja, hogy már semmi sem lepheti meg többé. Egy este azonban megcsörren a telefonja, és a hívás események egész láncolatát indítja el, amelyek megzavarják addigi nyugodt világát. Legjobb barátja, aki szintén író, öngyilkosságot kísérel meg; fiatal barátnője, Katka (Borbély Alexandra) elmondja neki, hogy terhes; a nyúlfülű ember pedig – egyik történetéből származó alteregója – megjelenik neki e (nem) mindennapi helyzetekben... A legjobb játékfilm kategóriában pedig ott van a kassai Kerekes Péter Cenzorka (107 anya - 2021) című díjnyertes alkotása, amit Szlovákia az Oscar-díjra is jelölt.
Oscar-díj 2018 március 09. péntek, 7:12 A Testről és lélekről is versenyben volt a legjobb külföldi film Oscarjáért. Enyedi Ildikó filmjének női főszereplőjét az Index kérdezte. Az Index cikkéből: A kérdésre, csalódott-e, hogy a Testről és lélekrőlnem nyert Oscar-díjat, Borbély Alexandra úgy felelt: "Nem. Nagyon furcsa volt számomra ez az egész világ, és ezt most egyáltalán nem a vesztesek dühével és csalódottságával mondom. Én azt hittem, együtt lépünk a vörös szőnyegre azokkal a sztárokkal, akiket szerettem volna közelről látni, de ez nem így volt. Mi délután kettőkor vonultunk be, a sztárok meg csak fél ötkor, ötkor jöttek: a nem ismert embereket, a külföldieket elválasztják a hírességektől. " Borbély Alexandra az Oscar-gálán / Fotó: AFP "Utána a gálán is a nézőtér első blokkjánál feljebb, a hollywoodi sztároktól egy folyosóval elválasztva ültünk le. Így ott sem láttam senkit; Meryl Streepet kiszúrtam, mert piros ruhában volt, de hiányérzetem volt, keveselltem a színészeket. És az is olyan fura volt, hogy a kamera egyszer sem fordult felénk.
"Attól vagyunk európaiak, hogy európainak tartjuk magunkat" – mondta. Hasonlóképp a legjobb európai animációs film, a Vincent van Gogh életéről szóló, a művész festményeit filmmé változtató Loving Vincent rendezői is Európáról beszéltek. "Van Gogh igazi európai polgár volt, élt és dolgozott Angliában, Belgiumban és Franciaországban is: azért tudott nagy művésszé válni, mert szabadon mozoghatott Európa nyitott határain át" – mondta Hugh Welchman, aki feleségével, Dorota Kobielával rendezte a filmet. A gálán jelen volt Aj Vejvej is, főként azért, hogy nyomatékot adjon nyílt levelének: ebben szólította fel az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon a Krím-félszigeten letartóztatott, és az orosz bíróságon 20 év börtönre ítélt ukrán Oleg Szencov filmrendezőt. Szencovot terrorcselekmények előkészítéséért ítélték el, de sokan – köztük a korábban szintén nyílt levelet író Európai Filmakadémia és az egyik aláíró, Tarr Béla – úgy gondolják, koholt vádakról van szó, sőt, az egyik tanú is bevallotta, nyomás hatására tanúskodott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Stephen King világában nyomasztó hely a világ a gyerekek számára, és itt sincs ez másképp. Korábbi élményeimből beugorhat a Száll a kakukk fészkére, a gyerekek bandázásáról A Legyek Ura, de egy nemrég olvasott történész könyve is, az Asperger gyermekei. Mindig szomorú, amikor intézetekben embereket kínoznak, pláne gyerekeket. A kínzást elfogadhatóbbnak érezzük társadalmilag felnőtt korban. Az a kérdés merült fel bennem a történet kapcsán, hogy mikor válik az elzárás és a kínzás jogossá a társadalom szemében? Stephen king az intezet. 20, 30, 40, 50 vagy 60 éves korban? Mikortól számít humánusnak az intézeti elhelyezés? Nem fontos feltétlenül elhagyott kínzótáborokra gondolni (bár lehet), a történetnek van mondanivalója azok számára is, akiket megfogja azok sorsa, akik valamennyire szem előtt lévő intézmények, intézetekben tengetik az életüket, olyan gyanún felül álló személyek felügyeletére bízva, mint pszichiátriai ápolók, pszichiáterek, akik számomra már bebizonyították embertelenségüket, ezt az arcukat is megmutatva felém.
Hogy milyen mértékben, azt talán a regény szerkezeti felépítésén keresztül tudnám a leginkább szemléltetni. A történetvezetés, ha szokatlannak nem is mondható, de érdekes: a közel tíz százaléknyi első fejezet egy Tim Jamieson nevű exrendőrről szól, aki teljesen véletlenül köt ki egy dél-karolinai porfészekben. Aztán ez a szál hirtelen megszakad, következik több, az Intézetben, Luke Ellis szereplésével játszódó, igencsak feszült és nyomasztó hangulatú fejezet, amelyek olyannyira feledtetik az indító jeleneteket, hogy amikor a regény felén túl a két szál összeért, beletelt pár bekezdésbe, amíg tudtam hová tenni Tim Jamieson nevét. A történet második felében aztán volt lehetőségem hozzászokni, hiszen Luke mellett a könyv egyik fontos szereplőjévé nőtte ki magát. De igazából a felnőtt szereplők közül a negatív karakterek az erőteljesebbek, és még ők is eltörpülnek a meghatározóbb gyerekszereplők mellett. Stephen King: Az Intézet | olvasóterem.com - az egészséges olvasás támogatója. King már sokadik alkalommal bizonyítja, hogy jó emberismerő, érti és érzi a gyerekek lelki- és gondolatvilágát, tud a nyelvükön beszélni.
Mennyire jó ötlet fikcióba burkolt kritikáját adni egy ilyen rendszernek? Még egy könyvsorozat eszembe jut, a Kunoichi-trilógia, Az elme gyilkosai ugyanerről a témáról, bár jelentős társadalmi hatásáról ennek sem tudok. Post Views: 857 Continue Reading