Balogh Mária hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. Példaképül szolgált az újabb nemzedékeknek 85 esztendős korában elhunyt Balogh Mária, a Magyar Televízió feledhetetlen riportere - adta hírül saját Facebook-oldalán a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). Balogh Mária volt a hazai televíziózás első női riportere. A MÚOSZ bejegyzésében megemlítik továbbá, hogy az MTV-ben ő volt az, aki egész munkássága során az elesettek, a kiszolgáltatottak érdekében készített műsorokat. Hangvétele, közvetlen stílusa évtizedekig szolgált mintául az újabb generációknak. Ebédszünet című műsorával, amely a munkásemberek érdekvédelmét szolgálta, műfajt teremtett. Vezette az Ifjúsági Osztályt és igazgatója volt a Miskolci televíziós fesztiválnak. Egyedül nevelte fel mozgássérült, fogyatékkal élő unokaöccsét, akiről még betegsége idején is, egészen haláláig gondoskodott. Hozzátették: "Balogh Mária 2013 óta a MÚOSZ Tiszteletbeli tagja volt, 2019 óta Aranytoll-díjas. Halálával a televíziózás hőskorának kiemelkedő személyiségét vesztettük el. "
2021. okt 17. 19:39 Elhunyt Balogh Mária / Illusztráció: Pexels Nyolcvanöt éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere - közölte a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) vasárnap az MTI-vel. A szövetség honlapján is közzétett méltatásában azt írták: Balogh Mária az MTV-ben egész munkássága során az elesettek, a kiszolgáltatottak érdekében készített műsorokat. Hangvétele, közvetlen stílusa évtizedekig szolgált mintául az újabb generációknak. ( A legfrissebb hírek itt) Balogh Mária halálával a televíziózás hőskorának kiemelkedő személyiségét vesztette el a szakma / Fotó: YouTube Ebédszünet című műsorával, amely a munkásemberek érdekvédelmét szolgálta, műfajt teremtett - emelték ki. Vezette az Ifjúsági Osztályt, igazgatója volt a Miskolci televíziós fesztiválnak, 2013 óta a MÚOSZ tiszteletbeli tagja, 2019 óta pedig Aranytoll-díjas volt. Hozzátették: Balogh Mária egyedül nevelte fel mozgássérült, fogyatékossággal élő unokaöccsét, akiről még betegsége idején is, egészen haláláig gondoskodott.
2021. 10. 17 15:29 Életének 86. évében elhunyt Balogh Mária, a Magyar Televízió egyik első riporternője. Már régóta nem szerepelt a műsorokban, mégis sokan emlékeznek rá. Két egykori tévés kollégának a Facebookon megjelent soraival tisztelgünk előtte. Szegvári Katalin: megannyi érdekvédelmi műsor, dokumentumfilm fűződik a nevéhez. Vezette az Ifjúsági osztályt, és igazgatója volt a Miskolci Fesztiválnak. Aztán egy nap kitették az íróasztalát a folyosóra, és átnéztek rajta. Az sem érdekelte az akkori vezetést, hogy ő nevelte mozgássérült, fogyatékos unokaöccsét. Amikor zöldfülű kezdőként arra kértem, segítsen megtanulni a szakmát, pótanyám lett. Nem csak tanított, de látva szűkös anyagi helyzetem, etetett, ruházott, és sok nehéz szakmai és magánéleti helyzeten is átsegített. Bátor, harcos asszony ment el. Súlyos betegség és sok szenvedés után most végre pihen. Juszt László: nekünk, régi tévéseknek ő a Baloghmari. Vagy ahogyan a háta mögött hívtuk – minden bántó szándék nélkül – Ebédszünet Mari.
Azaz most, advent idején nem a kis Jézus s nem Mária, hanem a szeretteink után való vágyás gyötrelme. Játsszák: Bódi Vencel: Csikos Sándor Zetelaki Dániel: Hajdu Géza Árvai Réka: Csáki Edina Zetelaki Gábor: Csokán C. Raul Mária, Bódi lánya: Erőss Ivett Andrea Rendező: Rubold Ödön A Külhoni Magyar Nemzeti Színház Advent a Hargitán című előadását, december 13-án, szerdán 19 órától láthatják a VOKE Egyetértés Művelődési Központban. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Advent a Hargitán | Nemzeti Színház. Feliratkozom a hírlevélre
Sütő András méltán népszerű – és méltatlanul feledni látszó – drámái közül is kiemelkedik az Advent a Hargitán, ez a Kis- és Nagy Romlás fenyegetettségében játszódó, balladai sűrűségű színjáték. Megrendítő zengésű, költői nyelven szólal meg a műben – idézet Sütő Andrástól – "Erdély nagy romlásának valóságos gyásza, az önfeladás, a világgá menekülés közösségi tragédiája". A békéscsabai Jókai Színház előadása a Nemzeti Színházban Tovább... Árvai Réka, Kisréka, Árvai Réka lánya – Kara Tünde Jászai-díjas Bódi Vencel – Szélyes Imre Jászai-díjas Mária, Bódi lánya – Babócsai Réka Zetelaki Dániel – Szőke Pál Gábor, Zetelaki Dániel fia – Czitor Attila Jelmez: Kiss Zsuzsanna Díszlet: Lenkefi Réka Kaval hangszeren játszik: Lovas Gábor Zene: Gulyás Levente
Csáki Edina egyként remekel fiatal Rékaként, majd az ő anyjaként, Borbálaként, majd pedig Gábor megcsalásának "gyümölcseként", azaz a Stég Antaltól született Kisrékaként. Úgy, hogy közben mindvégig elhisszük neki: metamorfózisai nem öncélúak, nem "jégmadársága" önös érdekű kiélésére szolgálnak, hanem a Zetelaki Gábor iránt érzett, soha nem múló és csillapodó szerelme minél teljesebb kimutatására. Talán a partnerére való odafigyelés, a másik fél érzelmeinek követése okozza, hogy Csáki Edina még a helyenként kevésbé meggyőző, Zetelaki Gábort játszó Csokán C. Raul színpadi létét is képes megemelni, pontosabban: magához emelni. Sütő András - Advent a Hargitán - Színjáték két részben - YouTube. Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Az érzelmeit visszafogottabban közvetítő Csokán akkor van igazán "elemében", amikor a dráma jégmadárdalának megfelelően pirosba és kékbe öltözött partnernője "hívogatja": merjen "röpülni" vele, mutassa ki bátran ő is, hogy mit érez. S a "madár" szó szerint is magához húzza, amikor – az előadás egyik legszebb jeleneteként – a húsz év után a hózuhatag alól előkerülve, ő csak fekszik, ám Réka madárszárnyait megsuhintva és ráborítva, magához emeli.
A lelkünkhöz szól és gondolkodóba ejt Székelyföld különös, misztikummal, néphagyományokkal teleszőtt világa. Az isteni akaratban rendíthetetlenül hívők, ám az Úr döntéseivel mégis folyton pörlekedők világa ez. Itt a térképen feleslegesen keresett, mert valójában bennünk lévő Kis Romlás és Nagy Romlás mellett, a Hargita zord hegyei között éli életét a korán megözvegyült Bódi Vencel. Ide, a havasokba várja haza messzire szakadt övéit, de hiába. Itt bontakozik ki két fiatal tiszta, örömre készülő szerelme, ami ha kell, a halált is legyőzi. Itt találkozik a múlt és a jelen, a hűség és megbocsátás, az önzés és a hit, a szeretet és a sosem múló remény. Itt, ahol a tragédia és a csoda kézen fogva jár. Sütő András örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette. Az előadás a Zenthe Ferenc Színház és a Móricz Zsigmond Színház koprodukciójában készült.
Á-tól Z-ig, s még tovább Véleményem szerint Sütő András nem véletlenül adta az Árvai és a Zetelaki vezetékneveket szerelmes hősei, Réka és Gábor számára. Az ő szerelmük ugyanis – Árvai Réka botlása, Stég Antal felé való rövid kikacsintása ellenére – túlnyúlik minden, emberi értelemmel felfogható határon: valahol az égben kötetett, s rövid földi pályafutása után ugyancsak fent folytatódik. Á-tól (Árvai) Z-ig (Zetelaki) tart tehát, a mindenséget fogja át, minden lehetséges dimenzión átível, s minden szférát bejár. A dráma eljátszásakor az ekkora intenzitású érzelmek közvetítése amúgy is nagy terhet ró a színművészekre, ezt azonban még tovább fokozza a Sütő-dráma Árvai Rékájának "jégmadársága": azaz az átváltozni tudó képessége. Ha kell madárként szálldosása, ha kell, emberként lépdelése, ha szükséges, fiatal, csicsergő mivolta, vagy meglett anyakorúsága. Az Árvait játszó színművésznek a két felvonás alatt sűrű váltásokban kell a "mindenféle" Rékának megfelelnie, ám a most Debrecenben is bemutatott produkció Árvai Rékát alakító művésze – a kiváló beszéd- és énekhangi adottságait, valamint az átváltozáshoz szükséges kellékeket remekül használva – képes erre.