Sümegi Püspöki Palota | LikeBalaton Megosztom 3 hónapja Sümegi Püspöki Palota 1/83
Fotó: Szijártó János / Napló A palota és annak lakóinak történetét bemutató kiállítás létrejöttét az egykori püspöki enteriőrök részleges rekonstrukciója tette lehetővé. A projekt fő célja a palota turisztikai hasznosítása volt, amelynek keretében a meglévő gyűjtemény és ismeretanyag innovatív, interaktív elemekkel és eszközökkel került feldolgozásra és kialakításra. Ünnepélyes átadó A palotát ünnepélyes keretek között Navracsics Tibor Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Végh László, Sümeg polgármestere, Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg. 2021. Sümeg püspöki kastély - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF. október 31-én, vasárnap rendezték meg – a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében – "A Sümegi Püspöki Palota turisztikai célú fejlesztése" nevű projekt (GINOP-7. 1. 1-15-2015-00003) ünnepélyes megnyitóját.
Izmos Atlasz-figurák által tartott áttört mellvédes erkély, a Szent Márton-kápolna, amelynek freskóit Vogl Gergely készítette, stukkóit pedig Antonio Orsatti, az egykori díszterem mind-mind azt bizonyítják, hogy a sümegi püspöki kastélynak ma is csodájára járhat a világ. A Püspöki Palota elődjét, a 17. századi kisebb háromszintes épületet a várhegy felé bővítették, majd az itt álló épületeket belefoglalták a 18. század derekán kiépült reprezentatív épületegyüttesbe. Padányi Biró Márton veszprémi püspök volt az építtetője 1748 és 1753 között a sümegi vár tövében álló, zárt udvart körbefogó, saroktornyos barokk palotának. Turista Magazin - Jövő nyártól új köntösben a sümegi palota. Az épület fénykorát az építtető püspök korában élte, azután a veszprémi püspökök nyaralója lett. Míg Padányi Biró Márton elődei a török elől kerestek menedéket, Padányi püspöknek választott székhelye, szeretett, kedves városa volt Sümeg. A kastély dekorálásával itáliai stukkátort bízott meg. A kápolnát és az emeleten csaknem minden termet freskók díszítettek. Pompás asztalosmunkák készültek, amelyek közül a legértékesebb a könyvtáré, amely ma az Iparművészeti Múzeum állandó kiállításában a rokokó bútorművészet reprezentánsa.
A tervekhez azonban az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá, így a püspök a vár déli lejtőjének tövében álló, püspöki kúriaként szolgáló, egyemeletes épületet szemelte ki állandó rezidenciája helyszínéül. A ma látható palota fokozatosan, évtizedek alatt épült ki. A kiállításon láthatjuk a legrégebbi szárny fennmaradt eredeti tégláit, az akkori építkezést valószínűleg Széchényi György püspök (1605-1695) kezdte el. A XVII. század végén bővítették ki U alakúra az épületet, de végleges, zártudvaros formáját csak Padányi püspökké szentelése (1745) után néhány évvel nyerte el, amikor hozzáfogott a székhelyhez méltó, grandiózus elképzelése valóra váltásához. A palota homlokzatát, belső udvarát és az épületegyüttes egészét a szimmetria és a harmónia jellemzi, belső tereit pedig a barokk és a rokokó díszes, néhol túlburjánzó, de látványos elemei díszítik. Index - Belföld - Megnyílnak a titkos helyiségek, álcázott ajtók a sümegi palotában. A XIX. század közepén egy jelentősebb átalakítás során klasszicista elemeket kapott az épület: a zárterkélyek toronysisakjait és az eredeti fazsindelytetőt elbontották, a belső terek falképeit átfestették, még a kályhákat is lecserélték.
Korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy 1834-ben még az itteni díszteremben tartották a megyebált, utána az egykor pompás freskókkal, márványstukkókkal, rokokó kályhákkal díszített termet három részre osztották fel. Az épület XX. századi története során sűrűn váltakozó lakók (működött falai között erdészeti hivatal, majd a Keresztes Nővérek leányiskolája, de volt hadikórház is), majd az 1947-es államosítás után 1951 és 1988 között iskola és diákotthon működött a kastély falai közt. Miután 2001-ben a Műemlékek Állami Gondnoksága vette át az épület vagyonkezelői feladatait, a legszükségesebb felújításokat elvégezték. A 2000-es években a tető, majd a teljes homlokzat is megújult. 2018 és 2021 között a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában megtörtént a palota komplex műemléki felújítása és turisztikai vonzerővé fejlesztése.
Az európai uniós forrás 1. 723. 500. 000, -Ft, a hazai támogatás összege pedig 319. 880. 007, -Ft volt. A projekt összesen 2. 043. 380. 007, - Ft forrásból valósult meg. Modernizálták a múltat A fejlesztés során megtörtént a palota külső környezetének részleges felújítása, amelyben sor került többek közt a belső udvar térszervezésére és a zöldfelület rekonstruálására. A palota kétszintes épületének közel kétharmadán (1. 600 m²) belső átalakítási, felújítási, állagmegóvási és restaurálási munkálatok készültek el, amelynek során kiépült a modern épületgépészet: a fűtés- és a teljesen új elektromos rendszer. Ezek mellett megújultak még a közösségforgalmi vizesblokkok és az irodai részleg is, valamint kávézó és ajándékbolt került kialakításra. A palota Vár felé eső oldalán mélyszivárgók kiépítésével és egy úgynevezett reversion technológiával a talajvizesedés megelőzésére is megoldás született. A falképrestaurálási munkákat a legkorszerűbb műemlékvédelmi elvek szerint végezték. A palotában XVIII.
Az illeték alapja azonban ez esetben sem lehet kevesebb a szerződésben szereplő, illetve ennek hiányában a vagyonszerző által megjelölt értéknél. Bejelentési kötelezettség Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket a vagyonszerzőnek kell bejelentenie, ha e kötelezettség őt terheli. Egyéb esetben pedig az állami adóhatóság felhívására kell a bejelentést megtenni. A megszerzett vagyontárgy forgalmi értékének bejelentése alapján az állami adóhatóságnak nem kötelessége a bejelentett értéket forgalmi értékként elfogadnia, az csupán iránymutatásul szolgál számára. Az illetékhatóság az Itv. 70. § (1) bekezdése alapján a tényleges forgalmi értéket ugyanis maga állapítja meg, méghozzá helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok, a fizetésre kötelezett nyilatkozata ismeretében, szükség szerint külső szakértő bevonásával. Forgalmi érték-vételár A forgalmi értéknek különösen nagy jelentősége van az adásvételre irányuló – ún. visszterhes – ügyletekben A forgalmi érték kapcsán rögzíteni kell, hogy az nem azonos a felek által kölcsönösen kialkudott vételárral, a vételár összegének megállapítása ugyanis a szerződő felek polgári jog által nyújtott szerződéses szabadsága körébe tartozik.
Ezt azonban feloldotta az Itv. akképpen, hogy a forgalmi érték megállapítása időpontját az illetékkötelezettség keletkezés időpontjában jelölte meg. Tehát pénzkövetelésről történő lemondás esetén az elengedett pénzösszeg lesz az illeték alapja. A napi tőzsdei átlagár nem más, mint a kereskedési napokon történő, a tőzsde napi kötéseiből számított érték. Előfordulhat természetesen, hogy valamely kereskedési napon – amely nap egyben az illetékkötelezettség keletkezésének napja – a megszerzett értékpapírnak nincs forgalma, nincs kötés, vagy az illetékkötelezettség keletkezése napján nincs kereskedési nap. Ilyenkor a rendes piaci viszonyok között a rendelkezésre álló legutolsó érvényes tőzsdei átlagár (árfolyam) fejezheti ki legpontosabban a részvény piaci árát. Ha pedig a tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, vagyoni betét nincs tőzsdei forgalomban, akkor a társaság saját tőkéjének legutolsó számviteli beszámoló mérleg szerinti összegének a megszerzett értékpapírra jutó hányada lesz a forgalmi érték.
Kalkulátor: Mennyit érnek az ingatlanok? | VEOL Számos esetben találkozunk olyan szerződéssel, amelyben a vételár ˝mellett˝ a felek külön megjelölik az általános forgalmi adó – jellemzően xxxx forint + áfa formában. Az általános forgalmi adó – mint árdrágító tényező – pedig része nemcsak a vételárnak, hanem a forgalmi értéknek is. Ezt a tényt az áfát tartalmazó forgalmi értéket vitató ügyekben a bíróságok is megállapították. Végezetül, az illeték alapját – mint ahogyan a fizetendő illeték összegét is – forintban, azaz a Magyar Köztáraság hivatalos pénznemében kell megállapítani. Ha a felek a vételárat nem forintban határozták meg, akkor az adóhatóságnak az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján forintra kell azt átszámítani. Ilyenkor az illetékkötelezettség keletkezésekor – azaz fő szabály szerint a szerződéskötéskor – fennálló árfolyamot kell az átszámítás során figyelembe venni. Dr. Kovács Anikó cikkét teljes terjedelemben az Adó szaklap 2007/9. számában olvashatják. Kapcsolódó cikkek: NAV-figyelő, 25. hét: a NAV bemutató kisfilmmel segíti az Online Számla regisztrációt 2020. június 22.