1804-ben feleségül vette Török Zsófiát (Sophie), anyjától megkapta a bányácskai házat és egy kis birtokot, ahol hét gyermekükkel meglehetősen szerény körülmények között éltek. Fő törekvése a magyar nyelv megújítása volt A következő évtizedekben azonban Bányácskából Széphalom lett, a magyar szellemi élet fellegvára, a korabeli művészeti, irodalmi élet központja. Kazinczy börtönévei alatt a klasszicizmus híve, Goethe követője lett, de fő törekvése továbbra is a magyar nyelv megújítása, gazdagítása, a költői stílus fejlesztése maradt, erőteljes harcot indított a provincializmus ellen. Nyelvújító kvíz: Tudod, mit jelentenek Kazinczy legelvetemültebb kifejezései?. A nyelvi hagyományőrzők Kazinczyt és a nyelvújítókat gúnyoló röpirata 1813-ban jelent meg Mondolat címmel, amelyre két évvel később Kölcsey Ferenc és Szemere Pál válaszolt. Az áldatlan vitát Kazinczy zárta le a két irányt összeegyeztetni óhajtó cikkében (Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél). Kazinczy Ferenc 1821. május 22-én Széphalmon keltezett levele, amelyet Pápai Sámuelnek írt (Fotó: MTI/Nagy Lajos) Élénk kritikai tevékenységet is folytatott, a pályakezdő írók, költők (Berzsenyi Dániel, Szemere, Kölcsey, Fáy András) neki küldték el kézirataikat véleményezésre.
Azonban a tényleges nyelvújító mozgalom valójában mintegy száz esztendeig, Bessenyei György fellépésétől (az 1770-es évektől) egészen a Magyar Nyelvőr megjelenéséig (1872) tartott. A magyar nyelv fejlődésének üteme a XVII. század második felében lelassult, 1711 után csökkent a magyar művelődés központjainak hatóereje, az anyanyelv használata visszaszorult, a közéletben, a tudományban sokkal inkább előtérbe került a német, latin hatás. Nyelvújításunk sajátos vonása, hogy szorosan kapcsolódott a politikához, és kezdettől fogva a feudalizmus elleni harc egyik formája volt. Hamar központi kérdéssé vált lett a nyelv jogainak helyreállítása, államnyelvvé tétele, egyenjogúságának biztosítása a művelődésben és a közéletben. Kazinczy ferenc és a nyelvújítás. Legalább ilyen fontos feladat volt a magyar nyelvet megtisztítani az idegen hatásoktól, gazdagítani a szókincsét a korban növekvő új fogalmak megnevezésével, illetve biztosítani sokszínűégét. Az 1772-vel kezdődő időszak az egyenjogúsítás és a fejlesztés sikeres megvalósítása révén kiemelkedően fontos volt.
Az 1807-1808-as Pályám emlékezete című kötetében a gyermekkorától az 1805-ig terjedő életút eseményei, fontosabb fordulópontjai, állomásai elevenednek meg. Pesten 1825-től oroszlánrészt vállalt a Magyar Tudós Társaság előkészítő munkálataiban, és 1830-ban a történettudományi osztály tagja lett. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett, majd az év tavaszán visszaindult Széphalomra. A környéken ekkor már kolerajárvány pusztított, ennek esett áldozatául 1831. augusztus 22-én. Széphalmi kertjében temették el. A Magyar Tudományos Akadémia 1832-es közgyűlésén József nádor jelenlétében Kölcsey Ferenc mondott fölötte emlékbeszédet. Születésének századik évfordulóját 1859-ben országszerte megünnepelték, a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére mindenfelé irodalmi összejöveteleket tartottak, közadakozás útján megteremtették a százezer koronás Kazinczy-alapot, megvásárolták a széphalmi birtokot, sírja közelében mauzóleumot emeltek, emlékérmeket verettek, alkalmi kiadványokat tettek közzé, több helyen is Kazinczy-szobrokat állítottak fel.
Az Ocho Macho Szombathelyen alakult 2003-ban. Az alapító tagok számára a fő cél az volt, hogy egy olyan bulizenekart hozzanak össze, mely sikeresen ötvözi a ska, a punk, a reggae, az afro-beat és a latin muzsikák stílusjegyeit. Az Ocho Macho nevet, mely a "nyolc hím" helytelen spanyol fordítása (helyesen "ocho machos" lenne) Milos Attila, a csapat egykori basszusgitárosa adta. Eleinte feldolgozásokat játszottak, majd hamarosan elkészültek első saját szerzeményeik is. A remek hangulatú koncertek hamar ismertté tették az Ocho Macho-t Szombathelyen és környékén. A korai sikerek arra ösztönözték a tagokat, hogy még több energiát és időt fektessenek a zenekarba. A sok munka és zenekari próba meg is hozta eredményét, az utóbbi években minden nagyobb hazai fesztiválon megfordultak, emellett teltházas klubkoncerteket adtak szerte az országban. Az Ocho Macho egyaránt játszik magyar, angol és spanyol nyelvű dalokat. Népszerűségük nem állt meg az országhatárnál sem, léptek már fel Ausztriában és Spanyolországban is.
Az Ocho Macho 2003-ban alakult, zenei stílusában a reggae, a ska, a punk és a latin találkozik – ez az általuk "huppogásnak" nevezett muzsika – neve pedig spanyolul annyit tesz, "nyolc hím" (a fordítás egyébként bájosan és szándékosan helytelen, a pontos változat Ocho Machos lenne). A több mint 10 éves, kétszeresen platinalemezes banda minden jelentős hazai fesztivál állandó szereplője, de nem csak azoké – Falunap? Lecsófesztivál? Pálinkaünnep? Bornapok? – ha jó bulinak ígérkezik, akkor ők a hangulatfelelősök! Hitvallásuk: Élő zenét és koncerteket mindenkinek! – ez az, amiért a srácok hangszert ragadtak. "Nekünk az okoz örömet, ha a koncertjeink alatt, vagy zenénket hallgatva ki tudnak kapcsolódni az emberek és önfeledten szórakozhatunk együtt. Éppen ezért egyszerűbben úgy mondanám, antidepresszáns koncerteket és szeretetet adunk és ezért cserébe szeretetet kapunk, ez egy win-win szitu! " Számos külföldi fesztiválon megfordultak már Romániától Ausztrián át Németországig, olyan előadók előzenekaraként játszottak, mint a Gentleman vagy a Buena Vista Social Club, de vendégeskedett koncertjükön a Ska Cubano is.
2014. májusában megjelent a zenekar 3. nagylemeze, "De Puta Madre" címmel. A lemezzel egy időben megjelent az Ocho Camino című könyv is, amelyből mindenki számára kiderül, hogyan jutott el az Ocho Macho a kezdetektől napjainkig, a zenekari tagok szemszögéből. "Óriási megtiszteltetés, amikor az emberek úgy döntenek, hogy aznap este minket választanak. Ezt mindig alázattal fogadjuk! Éppen ezért a mai napig izgulunk is, hogy át tudjuk-e adni azt, amit szeretnénk. És, hogy mi is az? Az élmény, az, hogy kikapcsolhassanak az emberek, hogy elfelejtsék gondjaikat, és hogy egyetlen nagy energia körbeöleljen minket. A zene a drogunk! " Nagy álma valósult meg a zenekarnak, amikor 2014-ben Szombathelyen és Szigetváron Ocho Macho Szívfonik néven áthangszerelve, hetven zenész kíséretében nagy sikerű szimfonikus koncertet adtak. A műsort szeretnék elvinni az ország más városaiba is, hogy ezt az új hangzást is megismerhesse a közönség. Az Ocho Macho zenekar már régóta hirdeti, hogy legyen minél több élőzene Magyarországon.
2007-ben jelent meg a zenekar első maxi lemeze, amit 2008 őszén követett az El Mundo Fantastico nagylemez szerzői kiadásban, egy évvel később pedig a CLS Music gondozásában. Ezen a lemezen szerepel a Savaria Kingston Town című dal, amely a város hivatalos dala lett. Még 2009-ben vették fel a szombathelyi Fő téren az El Mundo Fantastico klipjét is, hatezer ember előtt. 2010-ben megjelent Pancho című maxijuk, amivel Puskás Öcsinek állítottak emléket, 2011 nyarán pedig bemutatták második nagylemezüket, Online a világ címmel. 2012 végén egy különleges dvd-vel lepték meg a közönséget, az Offline-on az egész évet felölelő, közvetlen, vidám hangulatú stúdió- és koncertfilmek láthatóak. 2013-ban "Tíz év- tíz város" címmel országos születésnapi koncertturnéra indultak, majd ennek megkoronázásaként, októberben megjelent a 10 év – 10 város című maxijuk, három slágergyanús dallal. A ki vagyok én?! mellett a Maskaray című számban a PASO zenekarból jól ismert Krsa, a Képzeld el másképp című szerzeményben pedig Kowalsky vendégeskedik.