Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Zala megye Ez a lista Zala megye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza.
Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. A várban hétről-hétre izgalmas programok várnak, valamint a Nagy Lovagteremben egy olyan középkori éttermet alakítottak ki, ahol nagy fatálcákon hordják a finomabbnál finomabb korhű ételeket, melyeket evőeszközök nélkül, kézzel-lábbal lehet elfogyasztani kellemes középkori zenék társaságában. 10. Látnivalók. Tési szélmalmok A Dunántúl egyik legbájosabb látványosságai közé tartoznak a tési szélmalmok, melyek igazi ritkaságnak számítanak. A szeles Tési-fennsík rendkívül alkalmas volt szélmalmok működtetésére. Egykor négy szélmalom is dolgozott e széljárta vidéken, mára kettő maradt: az 1840-ben épült Helt-féle, és az 1924-ben épült Ozi-féle, amelyek közül a Helt-malom jelenleg is működőképes. A malmokban annak idején többféle gabonát is őröltek, kedvező szélviszonyok mellett akár napi 4 mázsát is. Mára már mindkét malom népi műemlék.
A borvidéken legelterjedtebb fajták az olaszrizling, juhfark, furmint, hárslevelű és tramini. 5. Badacsonyi borvidék Ha már a boroknál tartunk, akkor nem mehetünk el a Badacsonyi borvidék mellett sem, ami a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található, amely a Balaton-felvidék földrajzi tájegység legnagyobb bazaltsapkás deflációs tanúhegye. Már a római korban is termesztettek szőlőt. A Balaton közelsége miatt a déli lejtők a vízfelületről visszaverődő napfényt is élvezhetik, így nagyon kedvező mikroklíma alakult ki, mely természetes csemegebor készítésére ad lehetőséget. A legnagyobb mennyiségben olaszrizling terem, de nagyobb termőterületen található meg a franciaországi eredetű szőlőfajta, a szürkebarát is. A borvidék híres fajtái közé tartozik még a tramini, a muscat ottonel, a rajnai rizling és a chardonnay is. Zalaegerszeg szépségeit kevesen ismerik az országban: 8 csodás látnivaló, amit érdemes felfedezni - Utazás | Femina. 6. Zirci Arborétum A zirci arborétumot a Cuha-patak szeli át, a bejáratnál egy kis tavat táplálva. Az itt úszkáló vadkacsákon kívül még sokféle madár röptét és hangját figyelhetjük meg az ösvényeken sétálva.
1993-ban átvette a Zsigmondy... bővebben Zalaegerszeg, Jánkahegyi Kilátó 25 km-en belül, látnivaló Különleges helyen épült ez a kilátó - egy csárda tetején. A feljegyzések szerint a két világháború között egy harangláb állt a domb tetején, de ez áldozatául esett az idő viszontagságainak. A 9, 5 méter magas kilátót 2012 őszén avatták fel a Gyuri Csárda tetején. A... bővebben Zalaegerszeg, Gébárti-tó strand 25 km-en belül, látnivaló Zalaegerszeg északi részén, a Zala folyótól északra található a Gébárti-tó. A patkó alakú tó két vége bokrokkal, akadókkal teli (0, 5-3 méter mély), a tó középső része a gátnál 8-10 méter mély. Parkosított környezete kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a... bővebben Zalaegerszeg, Tv-torony, kilátó és kávézó 25 km-en belül, látnivaló Zalaegerszeg Alsóerdő felett, a 293 méter magas Bazitai tetőn áll az antennarendszerével együtt 100 méter magas Tv-torony. Zala megye látnivalók gyerekeknek 10. Bazitára meredeken emelkedő, kanyargós erdei szerpentin vezet fel. A dombtetőre érve páratlan szépségű panoráma tárul a látogató szeme elé.
Thriller készül a Notre-Dame-tűzről Csaknem három évvel a párizsi Notre-Dame székesegyházban keletkezett tűzvész után Jean-Jacques Annaud rendező epikus és ambiciózus filmben követi nyomon a katasztrófát és a "hibák sorozatát", amely majdnem veszélyeztette a székesegyház megmentését. Filmvászonra kerül a Notre-Dame tragédiája Csaknem három évvel a párizsi Notre-Dame székesegyházban keletkezett tűzvész után Jean-Jacques Annaud rendező epikus és ambiciózus filmben követi nyomon a katasztrófát és a hibák sorozatát, amely majdnem veszélyeztette a székesegyház megmentését. Filmvászonra viszik a Notre Dame tragédiáját A Fekete-fehér színesben (La Victoire en chantant (1976)) és A tűz háborúja (La Guerre du feu (1981)) Oscar-díjas rendezője 78 évesen jegyzi az első filmet a 2019. április 15-i katasztrófáról, amikor Párizsban majdnem összeomlott a lángok martalékává vált gótikus katedrális. A thriller és a hollywoodi katasztrófafilm elemeit elegyítő film a késő…
1957. november 3. 1. magyar változat: 1966. június 30. 2. magyar változat: 1993. január 1. (TV) Korhatár További információk IMDb A párizsi Notre-Dame (eredeti cím: Notre Dame de Paris) 1956 -ban bemutatott francia - olasz film dráma, amely Victor Hugo 1831 -es azonos című regénye alapján készült. A filmet Jean Delannoy rendezte, a játékfilm producere Raymond és Robert Hakim, a forgatókönyvet Jean Aurenche és Jacques Prévert írta, a zenéjét Georges Auric szerezte. A mozifilm a Panitalia és a Paris Film Productions gyártásában készült, az Allied Artists Pictures forgalmazásában jelent meg. Franciaországban 1956. december 19-én Amerikában 1957. november 3-án, Magyarországban 1966. június 30-án mutatták be a mozikban, új magyar szinkronnal 1993. január 1-jén az MTV1 -en vetítették le a televízióban. Cselekmény [ szerkesztés] A párizsi kisvárosban élő cigánylány Esmeralda (Gina Lollobrigida) vonzó szép nő és sok embernek tetszik. Egy alkalommal a színház egyik szereplőjét majdnem felakasztják, mert a koldusok földjére megy, de Esmeralda megmenti viszont négy évig felesége kell, hogy legyen.
Csaknem három évvel a párizsi Notre-Dame székesegyházban keletkezett tűzvész után Jean-Jacques Annaud rendező epikus és ambíciózus filmben követi nyomon a katasztrófát és a hibák sorozatát, amelyek csaknem megakadályozták a székesegyház megmentését. A Fekete-fehér színesben (La Victoire en chantant (1976)) és A tűz háborúja (La Guerre du feu (1981)) Oscar-díjas rendezője 78 évesen jegyzi az első filmet a 2019. április 15-i katasztrófáról, amikor Párizsban majdnem összeomlott a lángok martalékává vált gótikus katedrális. A thriller és a hollywoodi katasztrófafilm elemeit elegyítő film a késő délutáni első füsttől a tűz tizenöt órával későbbi teljes eloltásáig tartó történetet eleveníti fel. "Amikor a tűz után belenéztem a dokumentációba, és kiderült, mi történt, nem hittem el, hogy minden igaz... " - nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek Jean-Jacques Annaud. A rendező hozzáférhetett a nyomozati anyagokhoz, és interjút készített a főbb érintettekkel is. A Notre-Dame leégése ügyében még tart a nyomozás, a bíróságok egyelőre két lehetséges okot vizsgálnak: a feltételezések szerint cigarettacsikk vagy rövidzárlat lehetett a tűz véletlenszerű keletkezésének magyarázata.
Madaras Gergely az angliai Exeterben adott koncertet az orosz invázió első napján, a műsoron Csajkovszkij 6. szimfóniája is szerepelt, amely megosztotta a közönséget. Madaras Gergely karmester az Indexnek számolt be róla, hogy február 24-én, az angliai Exeterben, a Bournemouthi Szimfonikus Zenekarral adott koncertje előtt vita bontakozott ki a nézőtéren. Aznap kezdődött Oroszország Ukrajna elleni inváziója, és a jelenlévők egy része úgy vélte, ezen a szörnyű napon nem kellene egy orosz zeneszerző művét játszani – Csajkovszkij 6. szimfóniá ját. Mikor a dirigens a pódiumra lépett, nem kezdett bele azonnal a koncertbe, hanem a közönség felé fordult. A karmester elmondta, milyen sokat jelent neki az orosz kultúra, Csajkovszkij, Sosztakovics, Sztravinszkij zenéje, Puskin és Dosztojevszkij művei. Anyai nagymamája Moszkvában nevelkedett, és rajta keresztül mélyebben megismerhette ezeknek a zseniális alkotóknak a világát. Csajkovszkij darabja pedig különösen illik az alkalomhoz. Ez a mestermű ma arra emlékeztet, milyen törékeny is az emberi élet.