Ím, követők közepette, rohan le azonban a várból Láokoón és így ordít, tombolva a dühtől: »Hé, ti bolond népség, hát meg vagytok zavarodva?! Azt hiszitek, hogy az ellenség elment? danaóknak Megszédít csele? hát így ismeritek ti Ulixést? Ebben a szörnyben achív csapatok bújnak meg, esetleg - Várfalaink veszedelméül – hadigép ez, amellyel Majd fentről kémlelnek ki s támadnak a várra. Vagy más csel lappang itt: teucrus, a lóba ne bízzál. Bármi is ez, danaóknak ajándékát se kívánom! « Szólt, roppant vasdárdáját belevágva a szörnybe, Úgy, hogy eresztékekkel eres gyomrába furódott. Állt a gerely, remegett, az egész bendő belereccsent S megrendülve a mén, valamik kondultak a hasban. És ha helyén az eszünk, ha az ég végzése nem ámít, Argosi búvóhelyre vasunk lecsap és, lehet, akkor Trója, te most állnál, Priamus magas orma virulnál! (Verg. Aen. 2. 13–56, Lakatos István fordítása) A trójai faló legkorábbi ismert ábrázolása egy boiótiai bronz fibula. Noha a tárgy töredékes, a rajta ábrázolt lovon jól kivehetők a később is visszatérő képelemek: a ló oldalán nyílások vannak, amelyek mögött a görög katonák rejtőzködnek, a ló lába alatt pedig kerekek láthatók, hogy a hatalmas építményt könnyebben lehessen mozgatni.
Igaz, hogy Pallasz Athéné, a bölcsesség görög istennője sugalmazta védencének, a hős Odüsszeusznak a cselt, mégis, még ezt is – az ötletet és a kivitelezést – minden idők legfurfangosabb emberének nevéhez kötötték az elbeszélők, vagyis úgy tartották, Odüsszeusz találta ki, hogyan legyen vége a Trójában tíz éven át vívott háborúnak. Persze a görögök győzelmével! Amikor Párisz trójai királyfi megszöktette a spártai király feleségét, a kis görög királyságok háborúra szövetkeztek. Sejtheted, hogy mint annyiszor a valóságos történelemben, az ókori görögök is csak ürügyet kerestek, miért támadhatnának Trójára, hogyan foszthatnák ki és igázhatnák le a gazdag ázsiai városállamot. Ugyan, ki akarta igazán megtorolni a világszép Helené királynő elrablását? Ki akart volna ezért hadba vonulni, évekre elszakadni szeretteitől? Ki haragudott a trójaiakra? Senki. De nem is igyekeztek elhitetni, hogy a reménybeli zsákmányon kívül más hajtja őket. Nem próbáltak annyi hazugságot összehordani, mint a modern korban a háborúra uszítók.
Timeo Danaos et dona ferentes A trójai mondakör egyik leghíresebb jelképe, a faló, Odysseus leleménye volt, amelynek segítségével a tíz évig tartó háború után a görögöknek végül sikerült bevenni Priamos várát. Az antikvitás után számos ábrázoláson örökítették meg (lásd például Biagio d'Antonio festményét, Jean Mignon metszetét, Giovanni Domenico Tiepolo festményeit vagy éppen a Schliemann-Museum előtt álló hatalmas falovat), az ókorból azonban kevés írásos forrás maradt ránk, és az antik képzőművészeti ábrázolásokon sem gyakori. Homéros Odysseiá jában három alkalommal is szó esik a falóról. Mindháromszor más mondja el a történetet, az eltérő helyzetek pedig az epizód hangsúlyait is máshová teszik. Először a 4. énekben kerül szóba: Menelaos beszél a háborút eldöntő, különleges cselről felesége, Helené és az apját kereső Télemachos társaságában. Menelaos először Odysseus leleményét méltatja, majd felidézi, milyen izgalommal várakoztak társaival együtt a faló belsejében, miközben Helené körbejárta a lovat és szólongatta az acháj hősöket (4.
Laokoón Laokoón-csoport Állampolgársága Trója Gyermekei Antiphasz Szülei Akoiétész Kapüsz Foglalkozása Apollo priest A Wikimédia Commons tartalmaz Laokoón témájú médiaállományokat. Laokoón ( görög betűkkel Λᾱοκόων) a városvédő Apollón egyik papja, aki a trójai háború idején élt Trójában. A ravasz észjárású ithakai király, Odüsszeusz építtetett egy falovat, ennek belsejében Odüsszeusz és nyolc katonája bújt el. A spártaiak észrevétlenül elhajóztak a Tenedosz -sziget mögé, a falovat pedig a trójai várkapu előtt hagyták. Másnap a trójaiak észrevették a spártaiak távozását és fel akarták hurcolni a fellegvárba a falovat. Laokoón figyelmeztette a trójaiakat, hogy a faló csapdának készült, és beledöfte a dárdáját a falóba, ennek ellenére a trójaiak a fellegvárba vitték a falovat. Laokoón bikaáldozatot mutatott be Poszeidónnak, a tenger istenének. Ekkor két kígyó közeledett a part felé, és egyenesen Laokoón felé tartottak. Laokoón két fia apjuk segítségére indult, de a kígyók őket is megölték, majd felkúsztak a fellegvárba, és a Palladion alatt pihentek meg.
A földmozgások során aztán annyira felemelkedett, hogy a teteje most 1086 méterre van a tengerszint felett. Semmi-bérc 906 34. Három-kő 904 35. Nagy-Kopasz 903 36. Küllő-hegy 899 37. Sas-kő 898 38. Nagy-Milic Zempléni-hegység 895 A Zempléni-hegység legmagasabb hegye 39. Remete-hegy 894 40. Leány-hegy 892 41. Nyárju-hegy (1) 889 42. Nyárju-hegy (2) 885 43. Hermanház-tető 884 44. Írott-kő Kőszegi-hegység 882 A Dunántúl legmagasabb pontja 45. Őr-kő (1) 880 Kerek-réti-fő 47. Zsérci-Nagy-Dél (1) 879 48. Kút-hegy 878 49. Zsérci-Nagy-Dél (2) 877 50. Varsa-tető 871 51. Sándor-hegy 870 52. Nagy-Csipkés-tető 869 53. Kis-Virágos-hegy 868 54. Nagy-Hideg-hegy 864 55. Hangyás-bérc (1) 863 56. Zsérci-Nagy-Dél (3) 859 57. Pes-kő 857 58. Messzelátó 855 Őr-kő (2) 60. Hangyás-bérc (2) 854 61. Zsérci-Nagy-Dél (4) 850 62. Nagy-Csipkés-tető (3) 843 63. Nagy-Hárs 840 64. Mogyorós-orom 838 65. Galya-vár 837 66. Darázs-hegy 834 Vadkert-tető 68. Győr-hegy 831 69. Zempléni hegység legmagasabb pontja pontja a mont blanc. Kis-Sas-kő 830 70. Kerek-hegy 827 71. Nagy-Inóc 826 72.
A vulkáni eredetű Zempléni-hegység jelentős részét összefüggő erdők borítják. Legmagasabb pontja a Hollóháza közelében lévő Nagy-Milic (894 m). A tájegység nagyobb települései: Gönc, Pálháza, Hollóháza. A tájegység jelentős része a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik, amely két - földrajzilag jól elkülönülő részre tagolódik: északon a Nagy-Milic-hegycsoport, délen a Háromhutai-hegycsoport tagjait foglalja magában.... A tájegység nagyobb települései: Gönc, Pálháza, Hollóháza. Zempleni hegyseg legmagasabb pontja. A tájegység jelentős része a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik, amely két - földrajzilag jól elkülönülő részre tagolódik: északon a Nagy-Milic-hegycsoport, délen a Háromhutai-hegycsoport tagjait foglalja magában. A természeti értékek mellett figyelemre méltóak a műemlékek is: a füzéri, a boldogkői vár, a regéci vár romja, érdemes felkeresni a füzérradványi Károlyi-kastélyt, Pálházáról kisvonattal elutazni a Kőkapura az ottani vadászkastélyhoz, és Hollóházán meg kell nézni a porcelánmúzeumot.
A behavazott kis falu csöndesen pöfékel a szűk völgyben, a vastag januári hótakaró alatt. A reggeli köd leszorítja ezt a füstöt, mégis, milyen más ez a füst, […] trekkingpróba Írta gallikaroly • 2009 június 8. • Rovatok: Trekking ez a trekkingoldla próba Vízesések Magyarországon – Gaja-patak, Római Fürdő Írta nagyvathy • 2008 február 1. • Rovatok: Trekking Hegységekben, patakokban, vízesésekben szűkölködő hazánkban felkutatjuk azon sokak számára rejtett helyeket, ahol a természet e csodájával találkozhatunk. No nem kell persze Niagarára számítani, de a bükkerdő mélyén csobogó kisebb zuhatag is lehet nagyon megkapó. Zempléni hegység legmagasabb pontja. Hazai vízeséseink között az egyik legszebbet a Bakony rengetegében találjuk, amelyet könnyű túrával közelíthetünk meg, és már az odajutás is csupa élmény. Megyerhegyi-tengerszem – Zempléni-hegység Írta nagyvathy • 2008 február 1. • Rovatok: Trekking Kis hazánk rejtett ékköveinek bemutatása a Hegyvilág deklarált célja. A Zempléni-hegységben megbúvó, könnyű túrával elérhető középkori malomkőbányában kialakult tengerszem igazi táji-kultúrtörténeti kuriózum, bejárása pedig mindenkinek ajánlott, felejthetetlen élményű program.
Mint egy vadmalacfalka, bevettük magunkat a tüskés-szúrós bozótba, és vidám csámcsogással legelésztünk vagy egy órát. A szedres után rétek jöttek. A kilátásból ítélve közel lehettünk már a tetőhöz. Ez a kilátás igen megkapó: rálátni a Füzéri várra, amely innen nézve apró kiemelkedés csupán a sötétzöld dombhátakon. És szerte a vidéken elszórtan falvak, utak, vasutak térképszerű hálózatát lehet tanulmányozni. Egy részük innen nézve már tényleg szlovák terület. Haj, haj… A gerincen, ahol a rétek véget érnek, elértük a határkarók fehérre meszelt, szomorú sorát. Könnyedén ugráltunk a két ország határán, nem akadályozott senki. Nem volt ám mindig ilyen nyitott ez a határ! A nyolcvanas években még helybéli mendemondák keringtek arról, hogy a csehszlovák határőrök szeretik összegyűjteni a határzónában kódorgókat, még magyar területről is. És akit átvittek, egy-két hétig élvezhette a "cseszkó" vendégszeretetet… Így volt-e, nem tudom. Karancs (hegység) – Wikipédia. 1986 lehetett, mikor László-tanyáról gyalogoltam lefelé az országúton.