A XVIII. század elején letelepedett svábok és frankok a települést ekkorra már igazi otthonuknak tekintették, ezért a helyi iparosok és parasztok elöljárósága úgy döntött, hogy megvásárolják a kastélyt és megmentik a bontástól. A felújításra nem maradt pénzük, ezért 1904-ben a svájci Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek rendjének adták át az egyemeletes épületet, akik cserébe vállalták a helyreállítást. Rendjük tartományi házává alakították át a kastélyt, melyet négyzetes épülettömbbé bővítettek. Az udvar északi oldalán álló középkori épületcsoport ennek az építkezésnek esett áldozatul. A Nővérek 1905-ben a felújított kastélyban kezdték meg a zsámbéki gyerekek elemi és polgári iskolai oktatását. 1924-re az épület kicsinek bizonyult, ezért a kastélyt kétemeletes épületté bővítették. A várkastély a XX. Zsámbék - Vár. század elejétől kezdve a mai napig oktatási célokra szolgál. Jelenleg a Premontrei rend 12 évfolyamos gimnáziumot működtet az épületben.
Zsámbék elsősorban a romtemplomról híres, ám nem messze egy nagyon szépen felújított Zichy-kastély is található. A várat az 1100-as évek végén kezdték építeni, a XIV-XV. században lett végvár. A ma látható barokk kastély a XVIII. században épült. 1902-ben átalakították. Műemlékek – Zsámbék medence. Eredetileg egyemeletes volt, saroktornyokkal, a XIX. század végén egészült ki újabb emelettel. Egykori kápolnája méretei miatt is ritkaságnak számít. Zichy-kastély története A Zichy kastély helyén a XII. században Aynard lovag földvára állt, majd az 1200-as évek elejére kiépült a kővár, ahol az évszázadok során királyok, hadvezérek, országnagyok fordultak meg vadászni, tanácskozni az ország sorsáról. 1541-ben Buda várának megszállásával egy időben Zsámbékot is elfoglalta a török. A harcok során a vár is és a templom is erősen megrongálódott. A középkori vár maradványain a Zichy család építetett eredetileg egyemeletes kastélyt és telepítette újra Zsámbékot elsősorban sváb és frank telepesekkel. A zsámbéki kastély és uradalom 1766-ban a Királyi Kamara tulajdona lett.
Történelmünk, mely valójában egy várkastély, egy szerzetesrend és egy iskola történetének szálaiból szövődött: Intézményünk a közel 300 km 2 kiterjedésű Zsámbéki-medence középpontjában, a gyönyörű fekvésű Zsámbékon található. A község történelmi múltjának európai hírű képviselője az 1220 körül épült késő román stílusú premontrei /templom romja/ öregtemplom, valamint a mai formájában két emeletes kora barokk várkastély, melynek jelentőségét különösebbé teszi, hogy 1496 nyarán László király a budai pestisjárvány elől menekülve ide hozta magával a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. 1186-ban a dél-franciaországi Aynard lovag, aki III. Béla udvarához tartozott a dombra egy megerősített udvarházat épített, melyet 1200 körül kővárrá alakítottak. Zichy-kastély, Zsámbék. 1467-ben Mátyás király mezővárosi rangra emelte Zsámbékot. A vár a király birtokába került, aki később fiának, Corvin Jánosnak adományozta. 1689-ben a Zichy család vásárolta meg a zsámbéki birtokot és uradalmi kastéllyá alakíttatta. Az 1710-es években építették fel a végvári harcokban lerombolódott vár helyén a szép, emeletes saroktornyokkal díszített korabarokk várkastélyt.
A Zichy-kastély jelentős romantikus műemlék a Velencei-tótól nem messze, Zichyújfalun. Habár régen jelentős uradalom volt, mára nagyon lerobbant állapotban van. Zichy-kastély története A Zichy család a török hódoltság idején lett Újfalu de jure birtokosa. A család első, valószínűleg barokk stílusú kúriáját 1784-ben építtette föl itt. Ez volt az úgynevezett kiskastély, ami a nagykastély megépülése után az intéző lakása lett. A nagykastélyt Zichy Nepomuk János építtette az 1890-es években. Az eredetileg "U", mára "L" alaprajzú romantikus stílusú épület főhomlokzata előtt 14 dupla oszlopon nyugvó veranda fut végig, majdnem középen 2 oszlopon nyugvó, csúcsosodó rész lép ki. Hátsó homlokzatának fő éke egy családi címer. Tervezője a neves építész, Ybl Miklós volt. 28 hektáros park övezte, a hozzá tartozó vadaskert pedig Európa-szerte ismertté vált. Zsambek zichy kastély. Zichy János a vadaskertbe fácánost telepített. Az uradalomban a szállítás keskeny nyomtávú vasúton zajlott. Zichy János halála után idősebb fia, István igazgatta az uradalmat, aki elsődlegesen nem Újfalura, hanem az attól kb.
A délnyugati szárnyban konyha üzemelt ebédlővel. Mivel az épület az Európa-szerte ismert Agárdi Állami Gazdaság tulajdonában volt, így a Zichyújfalui Kerületi Gazdasági Iroda is itt székelt. Az egyemeletessé fejlesztett északkeleti szárnyban orvosi rendelőt és munkásszállót alakítottak ki. Történetének ebben a szakaszában még folyamatosan végeztek karbantartási munkálatokat az épületen, állapota így nem romlott jelentősen az évek alatt. A vadaskert fennmaradt, fácánrezervátumában magas rangú állami tisztségviselők (pl. Kádár János miniszterelnök és pártfőtitkár, valamint Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke) is vadásztak. Az 1784-ben épült kiskastélyt az 1980-as években a falu takarmánygyárának terjeszkedése miatt elbontották. 1990 után Ebben az időszakban kezdett romlani az épület állaga, mivel a rendszerváltás után megszűnt az állami gazdaság. A kastély a falu önállóvá válása (1997) után államiból önkormányzati kezelésbe került. Az 1990-es évektől a társasági élet is alábbhagyott, a klubmozi és a színjátszókör megszűnt, a – még az 1980-as években is elismert – vadaskertet privatizálták, aminek köszönhetően teljesen leépült a település fejlett vadászkultúrája.
A szerelem rátalál a panziótulajdonosnő Schneider kisasszonyra, és örökké hű lovagjára, Schultz úrra, a zöldség-kiskereskedőre is. Az élet még csodálatos, még béke van... A legendás musical és a belőle készült világhírű film Liza Minnellivel a főszerepben sokunknak nagy élménye. A cím hallatán azonnal dúdoljuk a népszerű dalokat, az Ananászt, a Money-Money-t, a Mein Herrt és a Kabarét.
Vígszínház 2021 február 18. csütörtök, 6:12 Február 8-án tartották a Kabaré című produkció olvasópróbáját. A népszerű zenés darab Béres Attila rendezésében debütál majd a Víg nagyszínpadán. A bemutatót április közepére tervezik, remélik, hogy addigra a járványügyi korlátozások enyhülnek, és újra kinyithatják a színház kapuit a nézők számára. Vígszínház / Kabaré – olvasópróba / Fotó: Dömölky Dániel A Kabarét július 9-én és 10-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is láthatja a közönség. A két intézmény első együttműködése a zenés előadás szabadtéri bemutatója lesz. Masteroff–Kander–Ebb klasszikusában színpadra lép: Szilágyi Csenge, Dobó Enikő, Brasch Bence, Seress Zoltán, Igó Éva, Kern András, Horváth Szabolcs, Bach Kata, Csapó Attila, Gilicze Márta, Rudolf Szonja és Dengyel Iván. Berlin. Kern szilágyi kabaré 2021. Az 1930-as évek elején. Igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Hontalan kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak itt egymásnak találkozót. A város sötét szívében egy ócska lokál falatnyi színpadán estéről estére föllép a sikerre mohón áhítozó, extravagáns énekesnő, Sally Bowles, aki Amerikából vetődött ide.
Fraulein Schneider (Igó Éva) és Herr Schultz (Kern András) kezdetben a történet kedves, mosolyt gerjesztő ellenpontjai. A panziótulajdonos nő első dala, miszerint az életünk zajlik, ha akarjuk, ha nem, egy lényeges életfilozófiát jelöl, amely fontos az egész darab szempontjából, mivel azt fejezi ki, hogy nem tudunk hatással lenni a sorsunkra. Nem számít, hogy gazdagok voltunk korábban vagy sem, ha mostanra elszegényedtünk, hogy szeretett-e eléggé a férjünk vagy sem, ha azóta már úgyis meghalt. Sajnos a mondanivalóról eléggé eltereli a figyelmet a rendezés, mivel annyi tennivalóval és gimnasztikai gyakorlattal látja el Igó Évát, hogy a sok akció közben elvész a dalszöveg fanyar flegma humora. Kern András szinte meghangszereli a szerepet. Herr Schultzként úgy játszik a szöveggel, mintha valóban épp akkor történne vele minden. A Kabaré című musical a Margitszigeten – Klasszik Rádió 92.1. Ha poént akar – bár a mondaton át is lehetne siklani –, jön egy váratlan, értelmező hangszínváltás és bejön a nevetés. Közben van benne egy töprengő óvatosság is, amellyel az első felvonásban azt akarja kideríteni, hogyan lehetne méltó Fraulein Schneider kegyeire, a másodikban pedig, hogy hogyan lehetne ép ésszel megmagyarázni, ami Berlinben történik.
Seress mellett Szilágyi Csengének van a legnehezebb dolga, hiszen az egyik legismertebb musicalszerepet kell megformálnia. Szilágyi azonban már az első megjelenésekor olyan kirobbanó energiával lép a színpadra, amely később magában hordozza a Sallyt megtestesítő, szabályok nélküli játékosságot, a provokatív felfedezésvágyat és a "fölfalom a világot" személyiséget. A zabolátlan nőt ugyanakkor Szilágyi olyan pillanatokban is meg tudja mutatni, amikor gyermekien kiszolgáltatottá válik. Kern szilágyi kabaré adásai 2021. Ehhez elég Cliff egyetlen érintése, amikor először végigsimítja az arcát. Ekkor, ha csak pár pillanatra is, de láthatóvá válik Sally valódi kiszolgáltatottsága. Szilágyi az ilyen amplitúdókkal tudja elhitetni velünk, hogy ez a fiatal nő az első pillanattól kezdve veszélyben van, bukása csak idő kérdése. Mindamellett, hogy a szerep zenében és táncban is megszületik, emlékezetessé a színészi játék teszi, ahogy Sally lezüllik, személyisége fölemésztődik a folyamatos elérni vágyásban. Clifford Bradshaw szerepében Brasch Bence sármos naivsága az első felvonásban teljesen érthető, de a második felvonás egyre sötétebb történéseiben és a Sallyvel való egyre erőteljesebb konfliktusaiban már hiányzik az érettebb hang.
2021. július 9-én és 10-én este a " szobában hervadni semmit sem ér" majd, hiszen a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon végre megint testközelből hallhatjuk élőben felcsendülni a musicalirodalom egyik legfontosabb darabjának, Sally Bowles és Clifford Bradshaw örökérvényű történetének, a Kabarénak felejthetetlen dallamait, 24 tagú nagyzenekar kíséretében. A valós élettörténet ihlette remekművet ezúttal Béres Attila álmodta újra, parádés szereposztással: Seress Zoltánnal, Szilágyi Csengével, Dobó Enikővel, Igó Évával, Kern Andrással, Brasch Bencével, Horváth Szabolccsal és Rudolf Szonjával a főszerepekben. A Margitszigeten születik újjá a Kabaré. A szabadtéri előadások mostantól védettségi igazolvány nélkül látogathatók! A Vígszínház még sosem tűzte műsorára a Kabarét, és még sosem vendégeskedett a – légvonalban alig néhány száz méterre levő – Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A két intézmény első együttműködése a Masteroff–Kander–Ebb-musical szabadtéri bemutatója lesz. Christopher Isherwood, angol író 1939-ben publikálta Isten veled Berlin című, a nácik hatalomra jutásának idején szerzett tapasztalatait összefoglaló novellasorozatát, mely először John Van Druten színdarabjának majd a Joe Masteroff, John Kander, Fredd Ebb szerzőhármas musicaljének alapjául szolgált.
Szilágyi Csenge Tihanyi Ildi megidézi a kort a jelmezekkel, és miközben a kiválóan működő tánckart ötletes pajzánsággal öltözteti, addig találóan vetkőzteti az est konferansziéját, Seress Zoltánt, aki a premieren rögtönözve kokettált két későn érkezővel, reflektorfénybe hozva őket, mivel a jó konferanszié az adott helyzetre reagál és provokál. Seress azonban teljesen másképp incselkedik velünk, mint a Cabaret-film ceremóniamestere, Joel Grey. A mi kabarénkban, a mi konferansziénk szikár és száraz, nincsen széles cinkos-groteszk mosolya, amelyen – jobb híján – elnevetnénk magunkat, ruhátlansága is az erotikátlanságára hívja fel a figyelmet. Kern szilágyi kabaré rádió. Poéntalan viccei után kivárja a zavarunkat és belenéz az arcunkba, ahogy erőlködve nevetni akarunk. A második felvonásban ő is betagozódik és a nácik udvari bolondja lesz, majd végül a közelgő borzalmak árnyékából önigazolóan, ugyanazzal a szikár fölénnyel, mint az elején, újra szúr egyet: ugye megmondtam, hogy jól fogják magukat érezni?! – ez a keserű ki nevet a végén, így válik teljessé.