Festményei, táblaképei csupán elvétve bukkannak fel a műkereskedelemben, életművének kiemelkedő darabjai jeles magángyűjtemények és a Magyar Nemzeti Galéria legféltettebb kincsei közé tartoznak. Ritka alkalom, mikor egy, a mostanihoz hasonló kvalitású remekmű enged betekintést e rendkívüli oeuvre-be. A Menyasszony és vőlegény egyike a legértékesebb Kondor műveknek: a magyar magángyűjteményeket bemutató, 1981-es kiállítás katalógusa is az életmű "egyik legszebb korai darabjaként" jellemezte. Szerepelt már a festő első önálló kiállításán, 1960-ban a Fényes Adolf Teremben, s öt esztendővel később, az Ernst Múzeumban is látható volt. Idővel a korszak egyik legjobb szemű, kivételes érzékenységű gyűjtőjéhez, Dévényi Ivánhoz került, s a kollekció részeként több alkalommal is - utoljára 1993-ban a Kassák Emlékmúzeumban - bemutatatták a művészetkedvelő közönségnek. Kondor Béla - Kiűzetés festménye. Kondor Béla azok közé az alkotók közé tartozott, akik nem elégedtek meg a természeti látvány primátusát hangsúlyozó, illuzionisztikus ábrázolással, képein szimbólumteremtésre, filozofikus tartalmak megjelenítésére törekedett.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Kogart Alapítvány Angyalok, repülők, királyok, Dante pokla, a klasszikus kultúrkincs motívumai újraértelmezve kis rajzokon és falakat betöltő festményeken. A magyar képzőművészet második világháború utáni nemzedékének egyik legfontosabb alkotóját se témaválasztásaiban, se stílusában nem lehet besorolni egy kategóriába: mindössze másfél évtizedes munkássága során komplett magánmitológiát hozott létre, megközelítőleg 2000 festményt és grafikát alkotott, verset és prózát is írt. Kondor Béla - Ikarus festménye. Kondor Béla gyűjteményes kiállítását a Várkert Bazár két emeletén tekintettük meg. Az '50-es, '60-as évek képzőművészeti közegére jellemző, a politikai nézeteknek ideológiai teret biztosító szocialista realizmus, a hivatalos kultúrpolitikával szembeforduló neoavantgárd, valamint az impresszionista alapokon nyugvó poszt-nagybányai hangulatfestészet mind olyan művészetfelfogások voltak, amelyekből az 1931-ben született Kondor Béla nem kért.
Ott a trónoló Jézus húz gyűrűt az őt imádó szent ujjára, itt - s ki tudja, melyik írja le hitelesebben a nő-férfi viszony örök dilemmáját - egy törékeny férfit "tart kézben" az asszonyi akarat. A Menyasszony és vőlegény a kondori mitológia egyik legfontosabb fejezetét illusztrálja: a férfi-nő viszony bonyolult, ambivalens mibenlétét bontja ki a vizuális ábrázolás eszközeivel. Kondor alkotói stílusából, totalitásra törekvő művészi akaratából következik azonban, hogy a nézőtől többet kíván, mint a mű érzéki-konkrét szférájában való gondtalan elmerülést. A teljes befogadáshoz - Németh Lajos szavaival szólva - "a szemlélőnek vállalnia kell a szenzuális és az intellektuális szféra közötti szüntelen ingajáratot, vállalnia kell azt az intellektuális teljesítményt, amely minden gazdagabb artikulációjú mű értelmező észlelésének a velejárója. " Erre az izgalmas, inspiráló "ingajáratra" hívja, provokálja nézőjét a most tárgyalt alkotás. Kondor életművének e kiemelkedő darabjában egyesülnek a modern kor kollektív mítoszai, a művészet több ezer éves tradíciói és egy kivételesen érzékeny, önpusztító zseni személyes, formateremtő akarata.
Vívódásait, jó és rossz küzdelmét művészetén keresztül fogalmazta meg. Rövid pályája során nem is képeivel, hanem a könyv- és lapillusztrációival kereste a kenyerét. Ezzel nem volt egyedül: a festők ebben a korszakban egzisztenciálisan sokkal rosszabb helyzetben voltak, mint a grafikusok, nem véletlenül tehető ekkorra a magyar könyvillusztráció fénykora. Főleg grafikai munkásságának lett széles követőtábora és iskolája, amivel külföldön is elismerést vívott ki. 41 évesen, veleszületett szívrendellenességben halt meg; ha tervezett párizsi kiállítása megvalósul, Albert Camus mondott volna beszédet a megnyitóján. Munkásságának mintegy 70 százaléka halála után néhány évvel állami gyűjteményekbe került, kisebb része magángyűjtőknél lelhető fel.
Ez egy rendkívül ritka módszer. Ezeknek az aranyfüstlemezeknek a kezelése és művészi alkalmazása – karcolása – rendkívül sajátos ismereteket, speciális rutint és nagy szakmai – grafikusi, rézmetszői – gyakorlatot követel. Kondor művészi szimbolika által vezérelve dolgozott aranyfüstlemezekkel. Képei a görögkeleti ikonok világát idézik meg, ahol nagy szerepe van a dicsfénynek, a központi alak szimbolikus kiemelésének, a spirituális apoteózisnak. Még olyan profán környezetben is, mint a hajógyár – ahol maga is dolgozott – vagy a vasút! (Az ezen témájú egyik általam most meghirdetett festményét az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után szervezett nagy vasutassztrájk ihlette. ) Kondor festményei elválaszthatatlanul magukon viselik Kondor grafikusi zsenijét. Amikor Szőnyi István – aki akkor a Képzőművészeti Főiskola tanára volt – ki akarta rúgatni Kondort a főiskoláról, azzal a "felkiáltással, " hogy "aki ilyen csúnyán fest, annak semmi helye itt" akkor Barcsay Jenő, Koffán Károly és más kollégái, tanárai álltak ki mellette, s "átmentették" a grafikai szakra.
A válság külföldön is hatott, de ott már regenerálódott a piac. Az angolszász tradíción alapuló becsértékes szisztéma fontos mérföldkő és impulzus lesz a hazai műtárgypiacon − emelte ki a galériatulajdonos. Ez a vélemény, illetve maga a döntés, hogy a továbbiakban becsértékes szisztémában árverez, nem új a részéről, két évvel ezelőtt, amikor bejelentette ideiglenes távolmaradását az aukciós piacról, hangsúlyozta, hogy ezzel fog visszatérni (Napi Gazdaság, 2009. november 29. ) 2009 óta a Bátor Tábor Alapítvány javára rendezett jótékonysági kortárs aukcióit is ebben a rendszerben bonyolította le, sikerrel. "Nagyon örülök, hogy sikerült inspirálnom a kollégákat, remélem, egyre többen csatlakoznak majd" − tette hozzá Kieselbach Tamás. A jövőt tekintve Kieselbach bizakodó, a Nudelman-kiállítást is szimbolikusnak tartja, hiszen a hetvenes években senki nem gondolta volna erről a gyűjteményről, hogy egyszer kiállítás lesz belőle, de mára megkérdőjelezhetetlen a művészi értéke. "Minden válság véget ér egyszer − jelentette ki a galériás −, még jobb, még erőteljesebb korszakok jönnek, emlékezzenek majd a szavamra. "
Az idei nyár egyik legnagyobb karaktere, a Ballers – Nagypályások sorozat Ricky Jerretjét alakító John David Washington, akiről nem sokat tudhattunk ezelőtt, hiszen eddig kizárólag gyerekszínészként láthattuk, azt is csak egyszer, még '92-ben a Malcolm X című moziban. Ezen kívül nem sokat tette be Hollywoodba a lábát (mármint persze képletesen), hiszen mindössze az Éli könyve című Denzel Washington-film társproducere volt, aztán ennyivel végződik is a filmográfiája. Mivel John David – a Ballerses karakterével ellentétben mindig is – távol maradt a rivaldafénytől, Hollywood csak most döbbent rá, hogy a 31 éves színész valójában Denzel Washington fia. A színész egyébként 2006 és 2012 között tényleg amerikai focista volt, a St. Louis Rams, a Rhein Fire és a Sacramento Mountain Lions csapatok színeiben játszott.
Itt az idő, hogy az Akadémia kárpótolja Annette Beninget és Viola Davist? Vagy inkább Denzel Washintonnak adnak egy harmadik Oscart? Friss... szeptember 28. 15:25 Ha élvezni akarja a klasszikus western remake-jét, a legjobb, amit tehet, ha nem méri össze az 1960-as változattal. Így máris elfogadhatóvá válik, hogy a Denzel Washington nevével fémjelzett, a huszonegyedik század igényeihez igazított A hét mesterlövész ambíció híján nem több egy akciódús popcornfilmnél, amit bőven elég, ha egyszer lát az ember.... szeptember 26. 11:12 KijöttA hét mesterlövész remake-jének első előzetese, és úgy tűnik, szigorúan tartják magukat az 1960-as westernklasszikus történetéhez, egy párbeszédet például – ha emlékeim nem csalnak – egy az egyben emeltek át az eredetiből. Egy banditák által kifosztott és uralt település fegyverforgatók segítségét kéri, hogy bosszút álljanak elnyomóikon, és... április 20. 14:18 Ami a szuperhősfilmeknek aBosszúállók, az volt a westerneknek A hét mesterlövész. Most egy újabb névvel bővült a készülő remake színészgárdája.
Vérbeli horrornak ígérkezik Denzel Washington Macbeth-filmje - videó Előzetesei alapján egyre inkább művészi horrorfilmnek ígérkezik Joel Coen rendezése, a The Tragedy of Macbeth, ami William Shakespeare 1606-ban bemutatott tragédiáján alapul. A fekete-fehér film címszerepét Denzel Washington, feleségét Frances McDormand, Duncan királyt pedig Brendan Gleeson formálja meg. A több kategóriában is Oscar-esélyesnek számító film december 25-én érkezik az amerikai mozikba. Különleges látványvilágot ígér Denzel Washington Macbeth-filmje - videó Az első, meglehetősen hátborzongató előzetes után újabb képsorok érkeztek Joel Coen The Tragedy of Macbeth című filmjéből, amelyek különleges és művészi képi világot ígérnek. William Shakespeare 1606-ban bemutatott tragédiájában a skót királyi trónért bármire képes herceget Denzel Washington alakítja, feleségét, Lady Macbethet pedig Frances McDormand játssza (aki a rendező, Joel Coen felesége). A film december 25-én érkezik a mozikba. Csak a kezemet figyeljék!